A Gyerekszemle új sorozatában olyan intézményeket mutatunk be, ahol speciális igényekre szabott oktatás zajlik. Elsőként a csepeli Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthonba látogattunk.

A Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvány 1990 áprilisában jött létre azzal a céllal, hogy egy olyan saját modell szerint működő iskolát hozzon létre, ahol a gyerekek "kinőhetik" hátrányaikat. "Kinőni a hátrányokat azt jelenti, hogy úgy menjenek el a Burattinóból 18 évesen, hogy van életcéljuk, és azt meg is tudják maguknak fogalmazni. Tisztában vannak az erényeikkel, tulajdonságaikkal, tudnak kapcsolódni a környezetükhöz, beszélnek angolul. Ha ezt elérjük, akkor elmondhatjuk, hogy tettünk értük valamit" - foglalja össze a Burattino célját Mezei Katalin, az iskola alapítója és igazgatója.

Az iskoláról készült képgalériát itt lehet megnézni.

1 Megjegyzés | 1 Reblogolom |
0 |

Az "EGYÜTT" - Párbeszéd a különbözők együttműködéséről program kerekasztalának meghívott vendége volt Lányi Marietta, a Gyermekek Háza pedagógiai vezetője. A Gyermekek Háza nyolc évfolyamos általános iskola, mely az 1991/1992-es tanévben kezdte meg működését. Az integrált nevelés során az ép és a sajátos nevelési igényű tanulók közösen vesznek részt az iskola életében. Lányi Mariettát az integráció sikerességéről kérdeztük.

0 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

A cigány gyerek nem akar tanulni?

A hét hírei között említettük, hogy egy friss tanulmány szerint a roma gyerekek iskolai leszakadásának okait a társadalmi folyamatokban kell keresni. Mivel a kommentek alapján úgy látszik, néhányan nem értik, miért is szükséges az oktatás segítségével integrálni a gyerekeket (ld. "Amelyik roma akart, az integrálódott!"), ezért megpróbáljuk kicsit jobban felvázolni a problémát.

Hogy Magyarországon az "integrálódás" nem csak akarat kérdése, jól mutatja az is, hogy a magyar közoktatás nem tud ellenállni annak a nyomásnak, mely a szegregációt erősíti. (Ezt oktatáson kívüli okok is erősítik, például a lakóhelyi szegregálódás, de az iskolán belüli előítéletesség, illetve a magasabb státuszú szülők döntései is.)

Forrás: OktpolCafé

Becslések szerint a rendszerváltozás óta hatszorosára nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben a roma tanulók aránya meghaladja a 80%-ot. Eközben egy felmérés szerint a magyar pedagógusok közepesen, 20%-uk azonban erősen előítéletesek, ez az előítéletesség pedig erősebb a kisebb településeken dolgozó pedagógusok és a férfi pedagógusok között, és a legnagyobb ellenszenvvel a cigányság iránt viseltetnek.

49 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

Kérdésed van? Írj!

gyerekszemle [kukac] gmail [pont] com

Kövess a Facebookon is!



Hirdetés

Feedek

Utolsó kommentek

Olvasóim

karatedog panyiszabolcs Bódi Tamás vargabetti banyácska RosaRugosa bölcs kiskertész arthurdent MamaGuru oldala vkorsi Neterka kisbeka szekeresk treza Lacxox