A Nemzeti Táncszínházban november 26-án a közönség egy minden szempontból interaktív darabban láthatja Novák Pétert: édesanyjával, Foltin Jolánnal közösen készítenek egy elsősorban óvodásoknak, alsós általános iskolásoknak szóló előadást Tititá címmel. Novák Péter az előadás főszereplője, ceremóniamestere, segítőtársai pedig sokféle hangszeren - például háztartási eszközökön - muzsikáló zenészek és egy táncospár. A Tititá a gyerekekkel való együtténeklésre, együttgondolkozásra épül, jellege miatt is inkább nevezhető talán rendhagyó tanórának, mint klasszikus színházi előadásnak. A benyomások meghatározó szerepéről, a szülő-gyerek viszonyokról és a színháznak a gyerekek életében betöltött szerepéről a Tititá játékvezetőjével, Novák Péterrel beszélgettünk.

Kép: Nemzeti Táncszínház

0 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

Idén februárban immár harmadik alkalommal rendezik meg a kétévente kiírt Aranyvackor-pályázat díjátadó ünnepségét. Az Aranyvackorra olyan pályamunkákat vártak, melyek szinte kész gyerekkötettervek: szöveget és illusztrációt egyaránt kellett tartalmazniuk. A felnőttek pályázata mellett elindították az iskolás csoportoknak szóló Kisvackort is, melyre alsósok papírszínházait, mesekönyveit várták. Az eredményhirdetésekre egy háromnapos eseményen, a Kortárs Gyerekirodalmi Napokon kerül sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A rendezvény részletes programjáról itt lehet tájékozódni. Minden program ingyenesen, de azoknak, akik az első két napon zajló szakmai konferenciákon szeretnének részt venni, előzetesen kell regisztrálniuk.

Az Aranyvackor szervezése és a Kortárs Gyerekirodalmi Napok lebonyolítása idén a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesüléséhez (MGYKE) került. A 12 kiadót tömörítő MGYKE igazgatóját, Nánási Yvette-et belterjességről, ifjúsági irodalomról, hiányosságokról és a magyar gyerekirodalom nemzetközi mezőnyben elfoglalt helyéről kérdeztük.

A kétévente kiírt Aranyvackor-pályázatot eddig a Pozsonyi Pagony Kiadó koordinálta. Hogyan került át a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesüléséhez az Aranyvackor szervezése?

A jelenleg tizenkét kiadót képviselő egyesülés tagja a Pagony is, mindannyian egyetértettünk abban, hogy az Aranyvackor lebonyolítása inkább közösségi feladat, mint egy kiadóé. Ezért vettük át a feladatot, és ez így talán jobban is működhet: egy kiadótól független szervezet bonyolítja le, ami jelentős könnyebbséget jelent a pályázat partnerkiadóinak, a pályázóknak is. De persze praktikus oldala is van a döntésnek: legutóbb, 2009-ben nagyjából 240 kötettervet kaptunk, idén 270-et. Egy kiadónak a működési feladatok ellátása mellett komoly szervezési nehézséget okoz ennyi munkát végigolvasni, elemezni, kiértékelni, az Egyesülésen belül ezt egyszerűbb kezelni.

0 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

Gyerekkultúráról a Magyar Rádióban

A Bartók Rádió Társalgó című műsorában december 9-én, csütörtökön a gyerekirodalomról és a gyerekzenéről esett szó, ebből emeltünk ki részleteket. A teljes rádióműsor itt meghallgatható.

A műsor első harmadában Turi Tímea interjúit hallgathatjuk meg, melyet a Csodaceruza három új sorozatának szerzőivel készített: Paulovkin Boglárkával (Guriga kalandjai), Rofusz Kingával (Samu-könyvek) és Menyhért Annával (A kis ló meséi).

Az interjú első felében a két szerző-illusztrátor beszél arról, miben más egy könyvet teljes egészében nekik kitalálni és felépíteni, mint az, amikor felkérik őket egy készen kapott mese illusztrálására. A sorozatok kitalálása – ahogyan Rofusz Kinga fogalmaz – ahhoz hasonló, mikor egy teljes arculatot kell felépíteni: ki kell emelni egy karakteres stílust, és ahhoz kell ragaszkodni kell. A két illusztrátor egyetért abban, hogy a felnőtteknek és a gyerekeknek készített rajzok alapvetően nem igényelnek más munkafolyamatot, azonban a gyerekkönyveknél nagyfokú empátiával meg kell próbálni belehelyezkedni abba a világba, melyet a felnőtt már nem láthat. Ebben pedig sokat segít, ha az illusztrációkat a könyv összeállítása során a gyerekek körében is tesztelik.

A műsor középső harmadában Jólesz Györggyel a Széttört mese című új meseregényéről Bognár Mónika beszélget. Megtudjuk, mit adott az új könyvhöz Bulgakov vagy éppen Mándi Iván, és hogy miben akadályozta a nagy elődök irodalmi hatása a ma meseíróját. A Széttört mese szokatlan találkozása a három királyfi népmesei modelljének és a kínai mesehagyománynak, a szerző a két világ ütköztetéséről, összegyúrásáról is árul el műhelytitkokat. Az interjúban szó esik arról is, mennyire szerencsés egy mesében a hétköznapi élet megjelenítése: például, hogy miért írt a mesébe Jólesz György olyan kínos és nehéz szituációkról, mint amilyen például az, mikor a gonosz cirkuszigazgató megkörnyékezi az öreg bohóc feleségét.

A Társalgó utolsó részében Kovács András Ferenc megzenésített gyerekverseiről Farkasházi Réka beszél. A most kiadott cd-n a három éve megjelent, IBBY-díjas Hajnali csillag peremén kötet 16 verséből készült dalok hallhatóak. Farkasházi Rékát – ahogyan az az interjúban is elhangzik – gyerekkorában körülölelte a megzenésített versek világa: édesapja sok verses műsort állított össze, több verset is megzenésített, a gyerek Réka pedig végig ott volt édesapja mellett. A Hajnali csillag peremén cd hangzásvilága a Halász Judit- és a Kaláka-hagyományt követi, de a hangszerelés már túlmutat ezeken. Farkasházi Réka arról is mesél a műsorban, miért fontosak neki a magyar gyerekzene nagy elődei, milyen emlékek fűzik hozzájuk.

A Társalgóban többször is előkerül a kérdés, hogy nem féltékenyek-e azok a gyerekek, akik azt tapasztalják, hogy az eredetileg nekik szánt meséket, énekeket most már bárki hazaviheti, bárki hallgathatja. Menyhért Anna a kis ló történeteit először kisfiának, Tominak mesélte, és a szerzőtől megtudjuk a Turi Tímeának adott interjúban, hogy amióta megjelentek a könyvek, már nem meséli ezeket Tominak. Farkasházi Réka viszont megélte, milyen, amikor a gyerekek féltékenyek lesznek. A művésznő esténként énekel a gyerekeinek, és persze teszteli is rajtuk a megzenésített verseket. A kisebbik lánya a koncertek előtt mindig duzzogott, egyszer elárulta édesanyjának, miért: mert a közönségnek előadott számok az ő dalai, és nem érti, miért hallhatják ezeket más gyerekek is.

0 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

Kőszeghy Csilla fiatal illusztrátor. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Egyetemen és a londoni Kingston University-n végezte. Több munkájával is találkozhattunk már felnőtt könyvborítókon, tankönyvekben, és gyerekkönyvekben. Most pedig megjelent az első kötete, amit nemcsak ő rajzolt, hanem írt is: a Bumburi. A Gyerekszemlének adott interjúban néhány műhelytitok is kiderül: megtudhatjuk, milyen különbségeket lát Csilla a magyar és az angolszász illusztráció hagyományai között, és hogyan vegyíti a két különböző kultúrából fakadó eltérő technikákat munkáiban.


0 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

Kérdésed van? Írj!

gyerekszemle [kukac] gmail [pont] com

Kövess a Facebookon is!



Hirdetés

Feedek

Utolsó kommentek

Olvasóim

karatedog panyiszabolcs Bódi Tamás vargabetti banyácska RosaRugosa bölcs kiskertész arthurdent MamaGuru oldala vkorsi Neterka kisbeka szekeresk treza Lacxox