gyerekszemle

Ez az infografika az OECD-országok 2009 nyarán megjelent Oktatási körképét foglalja össze. Ebből többek között kiderül az is, hogy Magyarország egyike azon országoknak, ahol a legkevesebb gyerek jut egy tanárra, és a magyar pedagógus tölti a legkevesebb időt iskolai munkával. Igaz, a most áprilisban készített grafikonhoz nem a legfrissebb jelentést használták (a 2010-es kiadás egy éve jelent meg, és hamarosan jönnie kell a 2011-esnek is), az összesítések érdekes összefüggésekre mutatnak rá - bár elsősorban a tanárok helyzetére összpontosítanak.

Az OECD 2009-es Oktatási körképéből készült grafikon nagyobb méretéhez kattints a képre!

Az iskolabezárások megelőzésére a legjobb recept, ha egy iskola egyházi fenntartású lesz: az iskola tulajdonképpen megmarad, az önkormányzat pedig spórol. A 2010-ben megkezdődött közoktatási jogszabály-változtatások egyik hozadéka a most tapasztalható iskolaátadási hullám. Korábban az iskolaátadáskor az önkormányzatnak öt évig fedeznie kellett a működési különbözetet - mostantól azonban ez csak az alapítványi iskolák esetében igaz. Ugyanis ha egy történelmi egyház veszi át az önkormányzati iskolát, a településnek nincs további kötelezettsége, és a megspórolt pénzt arra költi, amire jónak látja.

Érthető tehát, miért lett hirtelen olyan vonzó alternatíva az oktatási intézmények egyházi iskolává alakítása. Az iskolaátadására még május végéig van lehetőség, és nem nehéz megjósolni, hogy az elkövetkezendő hetekben gyakran kapunk majd hírt az átadásokról.

Tegnap az Országgyűlés elfogadta az új Alkotmányt, melyben a családoknak kiemelt figyelem jut (lásd korábbi cikkünket). A Gyerekszemle ennek apropóján összeszedte, hogy a Fidesz-KDNP kormány megalakulása óta milyen, a gyerekeket érintő változások léptek életbe, vannak tervben, vagy merültek fel és lettek elvetve. A könnyebb követhetőség érdekében életévenként vesszük sorra ezeket.

Születés előtt:

A házasság és a család védelme az Alkotmány alapvetésében: "(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást."

A magzati élet védelme az Alkotmányban: "A magzati élet védelmének rögzítésével az alkotmány a két évtizede létező alkotmánybírósági gyakorlatot jeleníti meg, és minden ellentétes hírrel ellentétben az alkotmány nem változtat a hatályos abortusz-szabályozáson."

A napokban volt hír, hogy egy 12 éves tapolcai gyerek fojtogatta a tanárát, amiért az kérdőre vonta viselkedése miatt a gyereket. Ezzel egy időben pedig bejelentették, hogy nyárra elkészülhet az új közoktatási törvény - Hoffmann Rózsa Zánkán, az Országos Diákparlament megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az új törvénnyel "vége annak a világnak is, hogy egy rendbontó gyerek terrorizálhasson egy tanórát".

Hogy ez pontosan mit is fog jelenteni, arról csak találgatni lehet a sajtótájékoztató, a különböző fórumokon elhangzott utalások és a 2010. decemberében közzétett közoktatási törvény vitaanyaga alapján. A média persze a diák-tanár konfliktusokra hegyezi ki az iskolai erőszak problémáját, fontos azonban megemlíteni, hogy a gyerek-gyerek közti agresszió ennél jóval általánosabb, és mélyebb sérüléseket is okoz. Az iskolai fegyelmezésről, büntetésről szóló viták elsődlegesen tehát nem arról szólnak, hogyan kellene megvédeni a tanárt, hanem hogy a pedagógus hogyan kaphat olyan eszközöket, mellyel a problémás gyereket nevelheti. Az eddigiek alapján azonban még mindig nem született konkrét javaslat arra, hogyan lehet segíteni az agresszív, viselkedészavaros gyerekeket, hogy beilleszkedhessen a közösségbe: ugyanis hiába zárja ki végső esetben a gyereket egy iskola, a tankötelezettségi korig iskolába kell járnia, a probléma tehát nem fog megoldódni, csak átkerül egy másik intézménybe.

Összeszedtük, mit javasol az oktatási államtitkár és csapata az iskolán belüli erőszak visszaszorítására.

Michael Gove angol oktatási miniszter azt javasolja, a brit diákok évente 50 könyvet olvassanak el. Míg a brit alaptanterv alapján a diákok évente egy-két könyvvel ismerkednek meg, Gove szerint hetente kellene eggyel. A miniszter követendő példaként a harlemi Infinity iskolát emelte ki, melyben a hátrányos helyzetű gyerekekkel sikerült megvalósítani a Knowledge is Power (A tudás hatalom) elnevezésű programot. Gove a brit nemzeti tanterv alapos vizsgálatáig átmeneti megoldásként bevonná a vezető gyerekkönyvszerzőket és az iskolákat egy 50 könyvet tartalmazó lista kidolgozásába, mellyel az olvasást népszerűsítenék.

Michael Gove (Kép: Gary Lee/Photoshot)

Ami miatt a gyerekek olvasási szokásai központi kérdéssé váltak a brit oktatáspolitikában, annak a legutóbbi PISA-teszt sokkoló eredménye az oka: a szigetország a 17. helyről a 25.-re csúszott szövegértésből. Érthető tehát a brit pánik, és az olvasás népszerűsítése is logikus megoldása vagy orvoslása lehet a problémának, de könnyen lehet, hogy az évi 50 könyv elolvasására való törekvés éppen ellentétes hatást váltana ki. A heti egy könyv elolvasása a buzgó könyvmolyoktól is nagy teljesítmény, nem beszélve azokról, akik nem szoktak hozzá a rendszeres olvasáshoz, és akiket előbb még meg kellene nyerni a könyveknek. Egy friss kutatás szerint a brit 9-14 éves gyerekek kevesebb mint fele olvas el havonta legalább egy könyvet, harmaduk pedig kifejezetten unalmasnak tartja az olvasást. Így pedig természet-és politikusfeletti feladatnak látszik az évi 50 könyv elolvasását célzó program megvalósítása.

Gyerekszegénység

• Gyermekenként mindössze nyolcvan cent elegendő lenne, hogy 2015-ig 78 százalékkal csökkenjen a gyermekhalálozási ráta - állítja a baltimore-i John Hopkins Egyetem munkatársa.
• Már csecsemőkorban, sőt a születés előtt komoly egészségi hátrányba kerülnek a szegényebb családokból származó gyerekek a jobb módúakhoz képest - többek között erre hívták fel a figyelmet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek a szegénység és az egészség összefüggéseit vizsgáló konferenciáján.
• A KÜRT Zrt. Hátrányos Helyzetű Gyerekek Oktatási programja (H2O) a European Employee Volunteering Awards 2011 pályázaton elnyerte a kkv-kategória különdíját. A pályázaton a világ meghatározó vállalatai a legjobb Európai Uniós dolgozói önkéntességi programokkal indultak, amelyen a KÜRT példakép-díjat kapott.

Tegnap mutatták be az egyszervolt.hu fejlesztését, az OKOS DOBOZ névre keresztelt oktatási segédprogramot. Ez a NAT követelményeit alapul vevő szoftver 1-4. osztályig hat tantárgy kapcsán (matematika, olvasás, nyelvtan, vizuális kultúra, környezettan, énekzene) négy kompetencia-területet fejleszt, közel 1000 alfeladattal. Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkára szerint a szoftver segíthet abban, hogy "a gyerekek boldogabbak legyenek az iskolában".

A bemutatón a felszólalok hangsúlyozták, hogy az OKOS DOBOZ előnye, hogy játszva tanítja, gyakoroltatja az adott tárgyat a gyerekekkel, miközben a digitális eszközhasználatot is tudatosítja. Vagyis a szoftver az edutainment metodikáját követi, népszerűsíti, összhangban az Európai Unió Innovatív Európa programjának célkitűzéseivel. A bemutatón ismertetett tapasztalatok szerint pedig imádják a gyerekek.

Matekfeladat 1. osztályosoknak

A kormány és a gyerekek

• Vélhetően nem kerül bele a gyerekek után járó plusz szavazati jog az alkotmánytervezetbe. Az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság fideszes elnöke, Gulyás Gergely Bécsben azt mondta: a mind ez ideig visszaérkezett több mint nyolcszázezer kérdőív alapján ezt kevesen támogatták.
• Tankötelezettség: téves diagnózis, hibás terápia a kormány javaslata - részletes pro és kontra összefoglaló a tankötelezettségi korhatár 15 évre való leszállításáról.
• Hoffmann Rózsa: a tankötelezettség korhatárát a közoktatási törvény szabályozza majd, annak elfogadásáig és a partnerek meggyőzéség pedig még van idő. Az államtitkár úgy látja, hogy a vezető politikusok inkább a 16 éves korhatár felé hajlanak.

Adományok és akciók

• Egy hónapon belül megnyílhat az ország második gyermekhospice háza Törökbálinton. Az első néhány hete nyílt meg Pécsett.
• Jótékonysági show-jával és a VV4 egész hetes akciójával több mint 177 millió forintot gyűjtött az RTL Klub a Minden Gyerek Lakjon Jól alapítvány számára.
• A Lindt húsvéti jótékonysági akciójával az SOS Gyermekfalunak segít. Facebookkampánnyal és vateraárveréssel gyűjti a felajánlásokat.

A Lindt aukcióján ilyen, Roger Federer aláírásával ellátott porcelán nyúlra lehet majd licitálni.

A Magyar Rádió tegnapi Vendég a háznál c. műsorában az iskolaválasztás szempontjairól kérdezték a szülőket, felvételiző gyerekeket. A műsorban hallhattunk általános iskolába készülődő hat éveseket és a középiskolai felvételit éppen teljesítő kamaszokat is, illetve szüleik meséltek arról, hogyan, milyen szempontok alapján választottak iskolát a gyerekeiknek.

A középiskolai központi felvételik utolsó napjai vannak már csak vissza, az utolsó etapban március 11-ig kell befejezni a szóbeli vizsgákat. Az oktatási elemzők, a pedagógusok és a pszichológusok véleménye eltérő abban, hogy jó-e felvételi procedúrának kitenni a 14 éveseket, de a meglepőbb, hogy - bár elméletileg nem lehet - egyes helyeken az általános iskolák belépőit is mérik. A rádióműsor első megszólalója egy anya, aki büszkén meséli hat és fél éves lánya határozott és alapos szereplését a felvételin:

"Nagyon nagy szűrésen esett át. 500 gyerekből 90-et vesznek föl, elég komoly felvételi volt: volt logikai, volt kommunikációs és rajzkészség mérése is. (…) Nagyon-nagyon pozitívan állt hozzá, pedig csak hat és fél éves."

A jövő év szeptemberében életbe lépő közoktatási törvényben 18-ról 15 évre csökkentik az oktatási kötelezettség felső korhatárát - derült ki a tegnap ismertetett Széll Kálmán-tervből. A terv szerint a 15. évüket betöltő fiataloknak fel kell kínálni, hogy választhassanak: folytatják-e a tanulmányaikat vagy munkába állnak. A dokumentum helyzetértékelése szerint hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, az eltolódást pedig súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség is.

A gyerekeknek járó szavazati jog kapcsán korábban már megnéztük, milyen tendenciák, különlegességek vannak a világban, most a tankötelezettségi kort is röviden összehasonlítjuk.

Fontos leszögezni, hogy Magyarország a 18 éves korig tartó tankötelezettségével egyedülálló Európában: a kontinensen még három olyan ország van (Németország, Belgium, Hollandia), ahol a 18. életév betöltéséig kell iskolába járni. A különbség azonban az, hogy míg ezekben az országokban a 16-18 éves kor közötti diákok részidős képzésben tanulnak, addig Magyarországon a képzés 18 éves korig végig teljes idejű. Vagyis abszolút csúcstartók vagyunk/voltunk a tankötelezettség felső korhatárát tekintve.

A tankötelezettség felső korhátara az európai országokban

Ráadásul itthon a vonatkozó jogszabályok szerint a tankötelezettség nem ér véget automatikusan a 18. életév betöltésével, hanem annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti ezt az életkort. A tankötelezettség jelenleg külön kérelemre csak abban az esetben szűnhet meg korábban, ha a tanuló a 16. életévét betöltötte és érettségit vagy államilag elismert szakképesítést szerzett. Illetve akkor, ha a tanuló házassága révén nagykorúvá vált vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik.