A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság olyan megoldások keresésén dolgozik, melyekkel megoldható lenne, hogy a 16 éven aluliaknak (IV. kategória), a 18 éven aluliaknak (V. kategória) nem ajánlott műsorok, és a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására alkalmas tartalmak (VI. kategória) “gyerekzárasak” legyenek. A kérdésben a NMHH nyilvános konzultációt tart június 7-én, melyen hatékony műszaki megoldásokra vár javaslatokat a szolgáltatóktól. Ezt követően pedig ajánlást tesz arra, milyen eszközökkel kerülhető el, hogy a gyerekek felnőtt tartalmat nézzenek.

Addig is elérhetőek a gyerekek számára készített tájékoztató anyagok az internet és a televízió veszélyeiről (például az adat- és tartalommegosztásról, az információ szűréséről). A kiadványok nem túl részletesek, de abból a szempontból hasznosak, hogy a szülőnek, pedagógusnak is segíthetnek abban, mire érdemes felhívni a gyerekek figyelmét.

A tájékoztatók innen letölthetők.

Az NMHH blogján néhány példát is összeszedtek arra, hogy az egyes országokban hogyan, milyen típusú gyerekzárakkal védik a gyerekeket a nem nekik való műsoroktól:

Franciaországban az analóg rendszerben sugárzott televíziós szolgáltatásokban nem tehetnek közzé 18 éven felülieknek szóló műsorokat, kivéve, ha az előfizető kérvényezte írásban, hogy hozzájuthasson az ezeket a műsorokat is tartalmazó teljes ajánlathoz. Ez az ajánlat nem lehet olcsóbb, mint a felnőtt kategóriás műsorokat nélkülöző csomag.

Németországban a műsorszolgáltatók a törvény által előírt sugárzási időpontoktól eltérhetnek a digitális, kódolt csatornák esetén, amennyiben egy úgynevezett „előzárat” (Vorsperrung) alkalmaznak. Az előzár alkalmazása esetén azok a filmek, amelyeknél az alsó korhatár 16 év fölött lett kijelölve, az egész nap folyamán vetíthetőek, a 18 éven felüli közönségnek ajánlottak pedig 20 óra után sugározhatóak. Az erre vonatkozó szabályokat a digitálisan terjesztett műsorszolgáltatásra vonatkozó ifjúságvédelmi előírások tartalmazzák. A felhasználónak egy személyes ifjúságvédelmi PIN-kóddal kell rendelkeznie ahhoz, hogy ezekhez az előzárral ellátott műsorokhoz hozzáférhessen. Amennyiben a kód az illető személy számára nem ismert, a képernyő sötét marad. A kódot a szolgáltató kizárólag titkosított módon bocsáthatja a felhasználó rendelkezésére, ezért e-mailen keresztüli megküldése nem elfogadott. A kóddal kizárólag az adott műsorszámot lehet megnézni, a következő műsorhoz a kódot újra meg kell adni.

Nagy Britanniában a kiskorúak számára súlyosan ártalmas lekérhető tartalmaknál – ide tartoznak a televíziós sugárzásra nem alkalmas, szélsőséges erőszak-ábrázolások vagy a túlságosan explicit szexuális tartalmak – a hozzáférést úgy kell biztosítani, hogy azt 18 éven aluliak ne láthassák. Az életkor ellenőrzésére alkalmas módszernek számít a hitelkártya visszaigazolása (természetesen kizárólag 18 éven felüliek részére kibocsátott hitelkártyák alkalmazhatóak) vagy a fizetés egyéb módja, amely lehetővé teszi a nagykorúság kötelező ellenőrzését. Ilyen továbbá az elismert személyes digitális azonosítót kezelő szolgáltatás, amely az ellenőrzést független megbízható adatbázis alapján végzi, mint például a választási névjegyzék.

Az interneten elérhető médiaszolgáltatások esetén is szigorú megoldásokkal találkozhatunk. Németországban a felnőtt tartalmakat közreadó médiaszolgáltatások kizárólag zárt felhasználói csoportok részére engedélyezhetők. A nagykorúságról először személyes találkozáson kell meggyőződni (azonosítás), majd a hozzáférés minden egyes alkalmával ismételten ellenőrzik a személy kilétét (hitelesítés). Ez azt jelenti, hogy legalább egyszer azonosítani kell a felhasználót a nagykorúság szempontjából, méghozzá személyes kapcsolatfelvétellel. A hitelesítés biztosítja, hogy kizárólag az azonosított, az életkor tekintetében ellenőrzött személy kapjon a zárt felhasználói csoporthoz hozzáférést. A hitelesítés megnehezíti azt is, hogy a hozzáférési jogot harmadik személynek átadják.

via NMHH blog

Ha tetszett, kövess Facebookon is!