Miért nem nő a gyerekvállalási kedv?

Sokat hallunk arról, hogy egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon és hogy az ebből fakadó demográfiai változások milyen problémákat idézhetnek elő. Az okok igen sokfélék, de többször elhangzik például, hogy a gazdasági környezet nehéz, és itthon még a közeljövő is kiszámíthatatlan. Érdekesen mond ellent az alacsony gyerekvállalási kedv ezen magyarázatnak az, hogy a dübörgő gazdaságú, stabil Németországban is folyamatosan esik a születési ráta – annak ellenére is, hogy Angela Merkel eurómilliárdokat költ arra, hogy növelje a gyerekvállalási hajlandóságot.

Kép: topnews.in

A német statisztikai hivatal augusztusban jelentette be, hogy Németországban a legalacsonyabb a gyerekek aránya egész Európában.  Az elmúlt évtizedben 2,1 millióval csökkent a 18 éves kor alatti németek száma, vagyis a teljes lakosság körében 18,8%-ról 16,5%-ra esett az arányuk. A statisztikai hivatal elnöke szerint a tendencia folytatódni fog. 

Egy ország gyerekek nélkül címmel jelent meg néhány hete a Spiegelben egy tartalmas riport arról, miért nem vállalnak gyereket a német családok – ebből szemezgettünk néhány szempontot. Ezek alapján úgy látszik, a jómódú Németországban ugyanazon okok miatt alacsony a gyerekvállalási kedv, mint Magyarországon.

 

Nincs hová tenni a gyereket 

Németországban rendkívül szegényes a gyerekfelügyeleti rendszer: például komolyak a hiányosságok az egész napos óvodák terén, és eddig nem volt kiépített intézményrendszer a 3 év alatti gyerekeknek. Hogy ezt orvosolják, egy nemrég elfogadott törvény értelmében 2013. augusztus 1-jétől minden gyereknek joga lesz az intézményi gondoskodásra – ahhoz viszont, hogy ez működhessen, még 280 ezer férőhelyes bővítésre volna szükség. (Ezt a német szövetségi kormány is tudja, költ is rá, de néhány esetben még nem tisztázottak a finanszírozási kérdések.)

 

A családbarát munkahely csak üres szlogen 

A Spiegel egy légitársaság tanácsadójának esetét idézi, akinek első terhességekor főnöke csak annyit mondott: mindig a legjobb megy el szülni. A második terhesség bejelentését pedig főnöke barátságtalanul úgy kommentálta: „jobb lett volna megállni egy gyereknél”. És ez a „barátságtalanság” tovább is terjedt a megjegyzések szintjénél. Míg a frissen munkába álló nőnek családbarát, rugalmas munkahelyet ígértek, addig ugyanennek a nőnek második terhessége után elmaradt a várt fizetésemelése és előléptetése. A tapasztalatok alapján hiába mondja magáról sok munkahely, hogy családbarát, a valóság nem ez: az anyát sokszor csak papíron minősítik át részmunkaidőssé, és továbbra is azt várják, hogy rugalmasan igazodjon a cég követelményeihez. 

 

Befagyasztott, de mára elavult családmodell 

A szülési szabadságon lévő anya miatt a családi kassza jócskán megcsappan. Vannak, akik eleve nem akarják vállalni az anyagi áldozatot. Mások pedig néhány hét után visszamennek a csecsemő mellől, mert a „német gyed” sem elég mindenre. Németországban az alanyi jogon járó támogatás, az ún. Elterngeld összegét a szülést megelőző 12 hónap jövedelméből számolják ki (a minimum összeg 300 euró, a maximum 1800 euró), és a legfeljebb heti 30 órában, részmunkaidőben foglalkoztatott szülő jogosult rá azzal a feltétellel, hogy a folyósítás alatt munkahelyi szabadságot vesz ki. 

A szülői támogatás 14 hónapig járhat abban az esetben, ha ebben az időszakban mindkét szülő vesz ki szabadságot. (Ha csak egyikük, akkor 12 hónapig folyósítják.) Négyből csak egy apa él a lehetőséggel, és ők is általában az utolsó két hónapot vállalják be, tehát a csecsemővel egy éves koráig kizárásos alapon az anya marad otthon. A piacbarát szabaddemokrata párt főtitkára, Christian Lindner szerint ez a támogatás célját téveszti – a CDU azonban meg akarja tartani, sőt Merkel hamarosan szeretné bevezetni a gyerekgondozási támogatást is. 

A kritikusok szerint a tervezett gyerekgondozási támogatás azonban arra ösztönözné az anyákat, hogy maradjanak otthon gyereket nevelni – ez pedig hiába volna egy szép hagyományt őrző rendszer, ma már teljesen elavultnak számítana. (Ehhez ajánljuk a Spiegel cikkét arról, hogy az Európához mérve ingatag szociális rendszerű Egyesült Államokban a születési ráta 2,07 – szemben a németországi 1,36-tal –, de az amerikai anyák körében az a természetes, ha korán visszamennek dolgozni.) 

A német szociális rendszer a magyarhoz hasonlóan a hagyományos családképre épít: az apa dolgozik, az anya pedig otthon gyereket nevel és vezeti a háztartást. Ha az anya korán visszamegy dolgozni, megkapja az önző jelzőt, és egyáltalán nem biztos, hogy a munkahelye toleráns lesz vele. A társadalmi megítélés mellett pedig az állam is ezt modellt erősíti. Például: a feleség egészségbiztosítását a férj fizeti, cserében a férj adókedvezményt kap, ha a feleségének nincs állása. Ezzel pedig még kevésbé ösztönzik a kétkeresős családmodellt.

 

Kövess minket Facebookon is!

0 |
Reblog hírfolyam | Like hírfolyam

Kérdésed van? Írj!

gyerekszemle [kukac] gmail [pont] com

Kövess a Facebookon is!



Hirdetés

Feedek

Utolsó kommentek

Olvasóim

karatedog panyiszabolcs Bódi Tamás vargabetti banyácska RosaRugosa bölcs kiskertész arthurdent MamaGuru oldala vkorsi Neterka kisbeka szekeresk treza Lacxox