Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ma született Jules Verne - nézegess korabeli illusztrációkat!

1828. februán 8-án született Jules Verne, az egyik legünnepeltebb ifjúsági szerző. Munkái máig meghatározzák a tudományos-fantasztikus irodalmat. A Verne-könyvek jelentős része olvasható elektronikusan a MEK-en. Regényeihez nem kisebb művészek, mint például Édouard Riou és Alphonse Marie de Neuville francia könyvillusztrátorok készítettek fametszeteket, melyeket még a mai kiadásokban is felhasználnak a szerkesztők. Verne fantasztikus világa hálás téma, ma is megihleti a videójáték- és filmipart, és még most is hosszan lehet elidőzni a korabeli illusztrációk egzotikus szörnyei, növényei, tájai és gépei felett.

A Verne-illusztrációkból gazdag ízelítőt ad ez a honlap, ahol a könyvmegjelenések időrendjében követik egymást a galériák.

Az Utazás a Hold körül (Autour de la Lune) űrhajója:

A Némo kapitányhoz (Vingt mille lieues sous les mers) készített híres illusztrációik:

0 Tovább

Az egy mi? - meseíró pályázat iskolásoknak

A Nemzeti Tankönyvkiadó mesepályázatot írt ki 3-8. osztályos iskolásoknak, három kategóriában. A pályázatkiírás:

Hallottál már az alábbi furcsa település-, növény- és állatnevekrol? Honnan eredhet az elnevezésük? Ki nevezte el oket így és miért?

Nemesboldogasszonyfa, Ökörítófülpös, Szépkenyeruszentmárton, Berzengomag, Boszorkányléptefu, Pimpimpárévirág, Angyalbojt, Semfusemfa, Csilpcsalfüzike,Szemercsésvakászka,Szélhajtóküsz, Bábakalács, Kalaposszattyú, Közönséges békakonty, Nyúlszapuhafu, Ékfarkú halfarkas, Aranyos bábrabló, Cankópartfutó, Felpillantó küllo, Havasi pityer, Kacagócsér, Karmazsinpirók, Kormos szerkoKofúró csík, Laposcsoru víztaposó, Leánykoncér, Parlagi pityer, Rövidkarmú fakusz, Széles durbincs, Vésettajkú paduc, Vízibuzganika.

Segíts megfejteni ezt a talányt saját mesédben! Hívd segítségül a fantáziádat! Válassz a felsorolt nevek közül egyet, és írj hozzá eredetmesét!


A Nemzeti Tankönyvkiadó ebben az évben is izgalmas meseíró pályázatot hirdet az általános iskolák 3–8. osztályos diákjai számára.


Beküldési határidő: 2011. február 21.

Kategóriák:
1. kategória: 3–4. osztály
2. kategória: 5–6. osztály
3. kategória: 7–8. osztály

Egy diák egy mesével pályázhat. Egy iskolából minden kategóriában maximum 3-3 pályázat küldhető be.

Terjedelem:
maximum 3 kézzel írott oldal. A pályázat csak a kiíráshoz készült űrlapon küldhető be a pályázó kézírásával! A pályázat beküldhető postán, vagy leadható a Nemzeti Tankönyvkiadó épületének portáján zárt borítékban a hét minden napján.

Cím:
1143 Budapest, Szobránc u. 6-8. Kérjük, a borítékra írják rá: AZ EGY MI?

A pályázati űrlapokat innen tölthetik le.

(Első oldalnak a kiválasztott névhez tartozó űrlapot kell kitölteni, a további oldalakhoz pótlap a dokumentum végén található.)

 

Kövesd a Gyerekszemlét a Facebookon is!

0 Tovább

Hol tart a magyar gyerekirodalom?

A Csodaceruza Kiadó három új induló sorozatát mutatta be a bronzhétvégén. Két illusztrátornak, Paulovkin Boglárkának és Rofusz Kingának is indult egy-egy mesesorozata, a szerzőkkel Tamás Zsuzsa kritikus, író beszélgetett. Menyhért Anna irodalomtörténész sorozatának első két kötetét (A kis ló Tündérországban és A kis ló és a tigrisek címűt) Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, egyetemi tanár méltatta.

Ritka esemény, amikor egy gyerekkönyv bemutatóján rangos irodalomtudósok és gyerekkönyvszerzők, -kritikusok vitatják meg, miért fontos a gyerekirodalom, milyen a mai helyzete Magyarországon, és miért csak esetlegesen foglalkozik vele az irodalomtudomány. Többek között ezeket a kérdéseket is érintette az Írók Boltjában megrendezett szombati beszélgetés, az itt elhangzottakból közlünk néhány érdekes és fontos gondolatot.

Mi a legfájóbb hiány a gyerekirodalmi élet szervezője szerint?

Sándor Csilla, a Csodaceruza főszerkesztője szerint nagy lemaradást kell behozni, már ami a magyar gyerekirodalom intézményesítését, elfogadtatását illeti. Hiszen gyerekirodalmunk ma már színes és gazdag választékot kínál a különböző műfajokból, könyvtípusokból. A magas minőség is biztosítva van: egyre erősödik a gyerekkönyvkritika, a szerzők és a kiadók több rangos díjra is pályázhatnak, a „felnőttirodalom” jeles képviselői is egyre-másra jelentkeznek színvonalas gyerekkötetekkel. Ugyanakkor nincs a sokféleséget egybefogó és szervező gyerekirodalmi intézményünk, gyűjteményünk, múzeumunk, bibliográfiánk – hiányoznak tehát az intézményesítés feltételei. Ugyanígy hiányzik, hogy az akadémiai irodalomtudomány, az irodalomtörténet is foglalkozzon a gyerekirodalommal és azt „méltó” témának tekintse.

Miért nehéz kutatni a gyerekirodalmat az irodalomtudományok doktora szerint?

Kulcsár Szabó Ernő a hiányok kapcsán megemlítette, hogy sajnos nemcsak a gyerekirodalom helyzete méltatlan: az irodalomtudománynak a kisebbségi irodalmak terén is van pótolni valója. Az akadémikus szerint a gyerekirodalom tudományos kutatását nehezíti, hogy a felnőttek nem tehetnek biztos kijelentéseket arról, hogy mit gondolnak, mit szeretnek a gyerekek. Vagyis pont arról nehéz beszélni, hogy milyen a jó, az értékes gyerekirodalom. Feltételezéseink vannak csak, és amikor felnőttként beszélünk egy-egy gyerekkönyvről, nem tehetünk mást, mint a mi szempontjaik, elvárásaink alapján fogalmazunk meg róla gondolatokat – melyek ráadásul teljesen eltérhetnek attól, amit egy gyerek vél az adott könyvről. Az irodalomtudós hozzátette, az egyetlen, amiben biztosak lehetünk, hogy a gyerekek beleszületnek a nyelvbe, nyelvi kultúrájuk alakításában pedig meghatározó személyi és tárgyi környezetük. Ezért a felnőttnek felelőssége van abban, milyen könyvet választ, milyen ingereknek teszi ki a gyereket. A gyerekirodalom legfontosabb feladata tehát a nyelvi kultúra alakítása, és az, hogy olvasókat neveljen. Ehhez pedig az kell, hogy a gyerekkönyvek, azok szövege, illusztrációja illeszkedjen a kor elvárásaihoz: ne legyenek dogmatikusak, ne legyenek szigorúak, releváns kérdéseket tegyenek fel.

Merre tart a szöveg és az illusztráció a kritikus szerint?

Tamás Zsuzsa is részben emiatt fejezte ki örömét, hogy a gyerekirodalom egyre távolabb kerül a pedagógia kiszolgálásától: ma már fontosabb, hogy szórakoztasson, vizuálisan gyönyörködtessen, a gyerekek igényeihez igazodjon, mint az, hogy tudatosan és nyíltan neveljen, szájbarágósan szabályokat fogalmazzon meg. A kritikus szerint a gyerekkönyv-illusztrációk tekintetében is hatalmas az előrelépés: a szépen kivitelezett, művészi illusztrációk rámutatnak arra, milyen fontossá vált mára a képi megjelenés és a tipográfia. Az illusztrációk ráadásul lehetőséget adnak a vizuális nevelésre, a képzőművészet megszerettetése.

Mit tart fontosnak a gyerekkönyvszerző?

Menyhért Anna édesanyaként, szerzőként, kritikusként is azt tartja fontosnak, hogy a meséken keresztül a valóság és a képzelet szférái elkülönüljenek, hogy a gyerekek akkor is tudjanak különbséget tenni a kettő között, ha az ő világukban ez a kettő nagyon gyakran össze is olvad, egybe is mosódik. Könyvében, a kis ló történeteiben is fontos szerep jut ennek: a mesélés, a mesealakítás folyamata kiemelt szerepet kap, így érzékeltetve azt, hogy a mesében minden olyan megtörténhet, ami a mi világunkban elképzelhetetlen vagy értelmetlen lenne.

0 Tovább

gyerekszemle

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek