A látványos mesélés egyik legismertebb módja a diafilmezés - de ha őszinték akarunk lenni, az elsötétített szobák falaira így leginkább a szocializmus giccsét lehet kivetíteni, a tekercsválaszték csak lassan újul, a kortárs vagy izgalmasabb illusztrációkat biztosan nem a diafilmek között kell keresni. Ami hiányzik a diafilmből, azt pótolja a kamishibai, azaz a papírszínház.

2 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

Februárban két produkcióval bővül a gyerekeknek szóló darabok repertoárja a Nemzeti Táncszínházban. 8-án a Budapest Táncszínház előadásában debütál a Pinokkió, 9-én pedig a Budai Várban lesz látható a Duna Táncműhely az Ami a szívedet nyomja című, kiskamaszoknak szóló műsora. A színházban hagyott tízforintos érmékből pedig az UNICEF segítségével tiszta vízhez, oltóanyaghoz jutnak a legrosszabb sorban élő gyerekek.

0 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

A Nemzeti Táncszínházban november 26-án a közönség egy minden szempontból interaktív darabban láthatja Novák Pétert: édesanyjával, Foltin Jolánnal közösen készítenek egy elsősorban óvodásoknak, alsós általános iskolásoknak szóló előadást Tititá címmel. Novák Péter az előadás főszereplője, ceremóniamestere, segítőtársai pedig sokféle hangszeren - például háztartási eszközökön - muzsikáló zenészek és egy táncospár. A Tititá a gyerekekkel való együtténeklésre, együttgondolkozásra épül, jellege miatt is inkább nevezhető talán rendhagyó tanórának, mint klasszikus színházi előadásnak. A benyomások meghatározó szerepéről, a szülő-gyerek viszonyokról és a színháznak a gyerekek életében betöltött szerepéről a Tititá játékvezetőjével, Novák Péterrel beszélgettünk.

Kép: Nemzeti Táncszínház

0 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

Húsbavágóan aktuális történet

Antal Nikolett kritikus ajánlója a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházban bemutatott Robert Jelinek Európai történet c. darabjáról.

Európai történet, de számunkra még fontosabb, hogy magyar történet, húsbavágóan aktuális, szomorú jelenség. Lehetne a béka és a királykisasszony, a szegénylegény és a hercegnő kalandos, meseszerű románca, de ezúttal a cigányfiú (Miklós) és a polgármester egyetlen, erőszakos félelemmel őrzött lánya (Emília) között szövődik a szerelem. A diszkrimináció és sztereotipikus gondolkodás 21. századi Rómeó és Júliája áll előttünk a Kolibri Pince színpadán Robert Jelinek darabjában.

Érzékeny a kiindulási pont: Emíliát meggyilkolták, a házból Miklós szaladt ki, a felbőszült tömeg teljes bizonyossággal megkövezni készül, ám testvérével, Gusztival a lelkésznőhöz (Anna) menekülnek a templomba. Jelinek drámája tökéletes hitelességgel tárja elénk az eseményeket: Anna tehetetlen, segíteni próbál, de nem tudja levetkőzni előítéleteit, holott görcsös próbálkozásai mindvégig erre sarkallják. Megyes Melinda játéka ezt a bizonytalanságot kellő szuggesztióval hangsúlyozza. Objektív döntését minden körülötte lévő befolyásolni akarja, nem tudja, higgyen-e a szóbeszédnek, a tömegnek, az elmenekülő rendőröknek, hiszen a mérleg másik nyelvét Miklós őszintének tűnő vallomása, érzései ellensúlyozzák. Újra és újra magunkra ismerünk, Anna karaktere ettől válik szinte félelmetesen pontossá és árnyalttá. Miklós gondolatai elénk "varázsolják" a múlt hol idilli, hol tragikus folytatást sejtető szerelmi jeleneteit.

0 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

A Gyerekszemle első vendégszerzője Antal Nikolett, akinek irodalom- és színházkritikáit több művészeti és kulturális internetes portálon, lapban is lehet olvasni. Nikolett a 2010. december 11-én a Pesti Színház rendezésében bemutatott mesemusicalról, a Túl a Maszat-hegyenről írt a Gyerekszemlének.

A Pesti Színházban a Maszat-hegy váltja fel az Óperencián-túli kurta farkú malac vidékét. Előbbi alapvető békéjét és rendjét éppen a rendetlenség és tisztaságutálat adja. Ugyanis az egész világ kifordulna önmagából Maszat Janka piszkosan is színes képe vagy Szösz néne "szösz van a szöszön is" típusú enteriőrje nélkül, éppen ezért nem arathat végső győzelmet sem a Paca cár, sem pedig Szeplőtlen Szilvia. A szerző, Varró Dániel és a Teslár Ákos által toldozott-foltozott meseregény így elevenedik meg újra, és nem átverés, inkább igazi szenzáció, hogy a darab a család minden tagjának, felnőttnek-gyereknek egyaránt igazi szórakozást garantál.

A mesemusical vagy zenés kalandjáték a Varrótól megszokott nyelvi humoron túl alakítja a karaktereket, erősíti a mellékszálakat - a pikareszkjelleg mozaikjai azonban végül egy nagy egészben összpontosulnak. A maszatos királylány megmentésére induló harmadik á-s Muhi Andris igazi csapatot verbuvál, ellenáll a szemmel delejező démon csábításának, kiszabadul a fogságból, beveti Lecsöppenő Kecsöp Benőt a tisztaságmániás díszes társaság ellen. Badarország határán "hülye képet" vágva jut át, megismerkedik a zápor-zivatar mániás, nátha által gyötört ismeretlen angol költővel. A legfontosabb, döntő pillanatban pedig a barátságot kötött, majd focicsapattá összeállt szereplők közös erővel felitatják a Paca cár tintaerejét.

Színészi teljesítményben Hegyi Barbara, Józan László, Halász Judit és Borbiczki Ferenc kiemelkedők. Hegyi Barbara Babaarcú Démonja úgy válik igazi csábítóvá, hogy közben komikus és bájosan sajnálatra méltó tud maradni: hiszen nem lehet egyszerű éjfélkor minden éjszaka velőtrázóan kacagni, pláne ha ez az ember egyetlen elfoglaltsága. Hegyi Szeplőtlen Szilviaként kemény asszony, Fölöltözött Ödön úrnője és parancsolója, ám lánya szívét nem tudja visszaszerezni. Józan László náthás angol költője ízig-vérig az angol humor megtestesítője: abszurd, de mindig a jó időben. Halász Judit Szösz nénéje igazi mesei figura, kedvességével, rózsaszín és lila jelmezeihez igazodva kicsit-nagyot meggyőz, nincs a kosztól és piszoktól jobb dolog a világon. Borbiczki Ferenc alakításában a népies Makula bácsi sírva vigadó, nótázó kedvű figurája pedig olyan, mintha csak valamelyik Mikszáth filmadaptációból lépett volna elő.

Presser Gábor több helyütt megváltoztatott zenéje hatalmas lendülettel viszi előre a cselekményt azzal, hogy a sokszínűség jegyében keletkezett dallamok fülbemászó, olykor popos csengését emeli ki, erősíti fel.

Az előadás minden érzékszervünket rabul ejti. A fülünket a zene, a csengő rímek vagy éppen a rímtörések, az Ady, József Attila vagy a kissé erőltetett Shakespeare utalások, a szemünket pedig az élvezetes színészi játékon túl Balog Zsófi emlékezetes jelmezei is elvarázsolják. Maszat Janka ezerszínű öltözéke és vadóc kinézete; a költő angolos eleganciája; a Babaarcú Démon ördög-angyal estélyije; Szeplőtlen Szilvia lakkozott, műbőr, tejcsarnokos hókirálynő jelmeze (melyhez tényleg csak a fehér gumicsizma hiányzik); a Paca cár karatekölykös outfitje; a Büdös Pizsamázó ősember képe vagy Szösz néne kislányos, szöszgombócos ruházata egytől egyig bravúrosak.

Néder Panni - aki egyébként diplomarendezését ünnepelheti ezzel a darabbal - színpadra álmodott és megvalósított Maszat-hegye telitalálat mindenkinek: "korhatáron innen és túl".

2 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

Programajánló a hétre

Tegnap volt a megnyitója az Angyalok Erdejének a Felvonulási téren: január 6-áig 500 feldíszített karácsonyfában gyönyörködhetünk. Az Angyalok Erdeje karácsonyfáit 500 Magyarországon működő vállalkozás vásárolhatta meg, díszíthette fel. A favásárlás szimbolikus, a feltétele az volt, hogy pártfogásba kell venni egy nemes célt vagy ügyet (például egy alapítványt, kórházat, rászoruló közösséget, családot). A szervezők vízkeresztig ingyenes kulturális programokkal várják az érdeklődőket, a részletes rendezvénynaptár itt érhető el.

Pénteken indult, december 19-éig látogatható a Millenárison a Barbie&Lego 50 éve kiállítás. A kiállítás több európai nagyváros után most Budapestre is megérkezett, hatalmas Legóból épített városokat, járműveket nézhetünk meg, és végigkövethetjük, hogyan változtak 1959 óta a Barbie babák. A jegyárak elég borsosak, a részletekről itt lehet olvasni.

Mindenhol kifulladásig játsszák a Diótörőt (pl. a Nemzeti Táncszínházban, a Magyar Állami Operaházban, a Thália Színházban). A (gyerek)színházak műsorából olyan darabokat válogattunk, melyek nem karácsonyi klasszikusok.

A Budapest Bábszínházban a héten szerdától csütörtökig játsszák Lackfi János és Szemenyei János mesejátékát, a Csipkerózsát. Az 5 éves kortól ajánlott történetben távol egymástól, de egy időben születik egy kisfiú és egy kislány, kettejük élete később viszont összekapcsolódik.

December 8-án és 9-én a Kolibri Színház a Bekkenko, a grimaszdémon című japán mesejátékot játssza. A darab egy vak lány és egy mosolyt fakasztó démon szerelméről szól.

Csütörtökön délután 3 órakor a Bozsik Yvette Társulat gyerekelőadását, a Varázscirkuszt nézhetjük meg a Művészetek Palotájában. Este 6 órától pedig Varró Dániel és Szabó Borbála 6 éves kortól ajánlott mesejátékát, a Líra és Epikát a Budapest Bábszínházban – ahogyan azt a cím is sejteti, igazi bölcsész előadást láthatnak a gyerekek a műnemekről. December 11-én, szombaton az Örkény István Színházban A sötétben látó tündért viszik színpadra.

Szombaton Luca napi programokkal várja a gyerekeket a Millenáris, délután 6 órakor pedig a Center Színházban ad koncertet az Alma Együttes.

Még több ajánló összegyűjtve itt és a Kis Kaméleon programmagazinban.

0 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

A következő hét gazdag lesz színvonalas programokban: advent első hete van, most kezdődik a nyolc napos hanuka, és persze az ünnepi rendezvényen kívül is akad bőven izgalmas kulturális esemény. Szinte nincs is nap érdekességek nélkül - a gazdag kínálatból válogattunk néhányat.

A Vörösmarty téren minden nap kézműves programokkal várják a gyerekeket, szombattól hétfőig délelőtt és délután is, keddtől péntekig pedig fél 3-tól. Hétfő délutánként elsősorban a sérült és a fogyatékkal élő gyerekeknek tartják a foglalkozásokat. A részletes programról itt lehet olvasni. A szentendrei adventi vásár is számos gyerek- és családi programot kínál az érdeklődőknek, ezekből itt szemezgethetünk.

December 2-án, szerdán délután 5 órakor nyílik Faltisz Alexandra kiállítása a Klebelsberg Kultúrkúriában, ahol a grafikusművész új könyvét, a Téli mesét is bemutatják. A tárlatot a Téli mese írója, Lázár Zsófia nyitja meg, Huzella Péter zenész közreműködésével. A kiállítás anyagát Faltisz Alexandra eddig megjelent gyerekkönyveinek, és a Téli mesének illusztrációból, egyéb grafikáiból válogatták.

2010-ben december 2-10. között ünneplik a hanukát. December 1-jén, szerdán délután 4 órakor a Pagony Könyvesbolt Hanukai Zsidongóra hívja a gyerekeket. Verő Bán Linda író, szerkesztő vezeti a foglalkozásokat, melyeken kiderül az is, hogyan kell meggyújtani a hanukai gyertyákat és a trendelivel még nem játszott gyerekek is megismerkedhetnek a klasszikus zsidó játékkal.

A hanukai rendezvények idején tartják a Merlin Színházban a Zsidó Gyerekszínházi Napokat, péntektől vasárnapig. A Judafest programsorozat keretében adott előadásokon két izraeli és két magyar zsidó színház műsorai várják az érdeklődőket. Az előadások célközönsége a 3-12 éves korú gyerekek és családjaik.

December 4-én, szombaton 15 órakor pedig az elmúlt időszak egyik legérdekesebbnek ígérkező könyvbemutatóját rendezi meg a Csodaceruza az Írók Boltjában, abból az apropóból, hogy a kiadó három új, kisgyerekeknek szóló mesekönyvsorozatot indít.
Menyhért Anna író, irodalomtörténész meseszerzőként is bemutatkozik A kis ló kalandjairól szóló sorozattal, melyet Balogh Andrea illusztrált. Rofusz Kinga idén debütált még csak gyerekkönyv-illusztrátorként, de máris rangos díjat tudhat magáénak: 2010-ben megválasztották az Év Illusztrátorának Schein Gábor Irijám és Jonibe című könyvéhez készített munkáiért. Rofusz Kinga most a legkisebbeket szólítja meg Samu-könyveivel. A harmadik párhuzamosan indított Csodaceruza-sorozatban pedig Paulovkin Boglárka Gurigájával ismerkedhetünk meg.

A rendhagyó hármas könyvbemutató további érdekessége, hogy a sorozatokat Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, irodalomtörténész és Tamás Zsuzsa kritikus mutatják be. A bemutató után pedig a szerzőkkel beszélgetnek arról, milyen helyet foglal el a gyerekirodalom a kortárs magyar irodalomban, és hogy milyen képet alakít ki róla az irodalomtörténet-írás. A beszélgetést Sándor Csilla, a kiadó vezetője moderálja.

December 5-én, vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeum várja a családokat: immár nyolcadik alkalommal rendezik meg az Irodalmi gyerekkarácsony és könyvvásár gyerekeknek című rendezvényt. Kézműves foglalkozások, meseolvasás, betlehemes játék és tombola színesíti a programot, a gyerekkönyvkiadók pedig kedvezményes könyvvásárt tartanak.

A rendezvények mellett egy jótékonysági akcióra is felhívnánk a figyelmet: a Millenárison adventi játékgyűjtési akciót szerveznek. A felajánlásokból olyan gyerekek kapnak karácsonyi csomagot, akik megyei gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél élnek. Bár a kiírásban azt olvashatjuk, „hogyha sok felesleges játékod van otthon, és akad olyan is, amelyiknek semmi hasznát sem veszed, hozd el a Millenárisra!”, azért arra mindenképpen figyeljünk, hogy használható, jó állapotú játékokat adományozzunk. A gyűjtést és a felajánlások célba juttatását a Millenáris szervezi. A játékokat hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között, vasárnap 10 és 18 óra között veszik át a C épületben.

0 Megjegyzés | 0 Reblogolom |
0 |

Kérdésed van? Írj!

gyerekszemle [kukac] gmail [pont] com

Kövess a Facebookon is!



Hirdetés

Feedek

Utolsó kommentek

Olvasóim

karatedog panyiszabolcs Bódi Tamás vargabetti banyácska RosaRugosa bölcs kiskertész arthurdent MamaGuru oldala vkorsi Neterka kisbeka szekeresk treza Lacxox