A Bartók Rádió Társalgó című műsorában december 9-én, csütörtökön a gyerekirodalomról és a gyerekzenéről esett szó, ebből emeltünk ki részleteket. A teljes rádióműsor itt meghallgatható.
A műsor első harmadában Turi Tímea interjúit hallgathatjuk meg, melyet a Csodaceruza három új sorozatának szerzőivel készített: Paulovkin Boglárkával (Guriga kalandjai), Rofusz Kingával (Samu-könyvek) és Menyhért Annával (A kis ló meséi).
Az interjú első felében a két szerző-illusztrátor beszél arról, miben más egy könyvet teljes egészében nekik kitalálni és felépíteni, mint az, amikor felkérik őket egy készen kapott mese illusztrálására. A sorozatok kitalálása – ahogyan Rofusz Kinga fogalmaz – ahhoz hasonló, mikor egy teljes arculatot kell felépíteni: ki kell emelni egy karakteres stílust, és ahhoz kell ragaszkodni kell. A két illusztrátor egyetért abban, hogy a felnőtteknek és a gyerekeknek készített rajzok alapvetően nem igényelnek más munkafolyamatot, azonban a gyerekkönyveknél nagyfokú empátiával meg kell próbálni belehelyezkedni abba a világba, melyet a felnőtt már nem láthat. Ebben pedig sokat segít, ha az illusztrációkat a könyv összeállítása során a gyerekek körében is tesztelik.
A műsor középső harmadában Jólesz Györggyel a Széttört mese című új meseregényéről Bognár Mónika beszélget. Megtudjuk, mit adott az új könyvhöz Bulgakov vagy éppen Mándi Iván, és hogy miben akadályozta a nagy elődök irodalmi hatása a ma meseíróját. A Széttört mese szokatlan találkozása a három királyfi népmesei modelljének és a kínai mesehagyománynak, a szerző a két világ ütköztetéséről, összegyúrásáról is árul el műhelytitkokat. Az interjúban szó esik arról is, mennyire szerencsés egy mesében a hétköznapi élet megjelenítése: például, hogy miért írt a mesébe Jólesz György olyan kínos és nehéz szituációkról, mint amilyen például az, mikor a gonosz cirkuszigazgató megkörnyékezi az öreg bohóc feleségét.
A Társalgó utolsó részében Kovács András Ferenc megzenésített gyerekverseiről Farkasházi Réka beszél. A most kiadott cd-n a három éve megjelent, IBBY-díjas Hajnali csillag peremén kötet 16 verséből készült dalok hallhatóak. Farkasházi Rékát – ahogyan az az interjúban is elhangzik – gyerekkorában körülölelte a megzenésített versek világa: édesapja sok verses műsort állított össze, több verset is megzenésített, a gyerek Réka pedig végig ott volt édesapja mellett. A Hajnali csillag peremén cd hangzásvilága a Halász Judit- és a Kaláka-hagyományt követi, de a hangszerelés már túlmutat ezeken. Farkasházi Réka arról is mesél a műsorban, miért fontosak neki a magyar gyerekzene nagy elődei, milyen emlékek fűzik hozzájuk.
A Társalgóban többször is előkerül a kérdés, hogy nem féltékenyek-e azok a gyerekek, akik azt tapasztalják, hogy az eredetileg nekik szánt meséket, énekeket most már bárki hazaviheti, bárki hallgathatja. Menyhért Anna a kis ló történeteit először kisfiának, Tominak mesélte, és a szerzőtől megtudjuk a Turi Tímeának adott interjúban, hogy amióta megjelentek a könyvek, már nem meséli ezeket Tominak. Farkasházi Réka viszont megélte, milyen, amikor a gyerekek féltékenyek lesznek. A művésznő esténként énekel a gyerekeinek, és persze teszteli is rajtuk a megzenésített verseket. A kisebbik lánya a koncertek előtt mindig duzzogott, egyszer elárulta édesanyjának, miért: mert a közönségnek előadott számok az ő dalai, és nem érti, miért hallhatják ezeket más gyerekek is.
Utolsó kommentek