gyerekszemle

Alma és kevesebb sült krumpli lesz a Happy Meal-menüben - jelentette be kedden a McDonald's étteremhálózat. A gyorsétteremlánc szeptembertől vezeti be a változtatásokat fogyasztói csoportok nyomására, amelyek azt akarják elérni, hogy a gyerekmenü egészségesebb legyen (vagyis kevesebb cukrot, sót és kalóriát tartalmazzon).

A bejelentés szerint 2012 első negyedévére a McDonald's mind a 14 ezer amerikai éttermében már a megreformált, kevesebb mint 600 kalória energiatartalmú gyermekmenüt szolgálják fel. Az étteremlánc azt is vállalta, hogy 2020-ra az összes amerikai menüjében csökkenti a só-, cukor-, zsír- és kalóriatartalmat.

Happy Meal krumpli helyett almával (mcdonalds.com)

Cindy Goody, a McDonald's illetékes igazgatója arra is ígéretet tett, hogy többféle zöldség, gyümölcs és teljes értékű gabona is megjelenik az étlapon. A gyermekmenü egyébként nem lesz drágább, és továbbra is jár majd hozzá a játék - egészítette ki a felsorolást Jan Field, az étterembirodalom amerikai elnöke.

Ez az infografika az OECD-országok 2009 nyarán megjelent Oktatási körképét foglalja össze. Ebből többek között kiderül az is, hogy Magyarország egyike azon országoknak, ahol a legkevesebb gyerek jut egy tanárra, és a magyar pedagógus tölti a legkevesebb időt iskolai munkával. Igaz, a most áprilisban készített grafikonhoz nem a legfrissebb jelentést használták (a 2010-es kiadás egy éve jelent meg, és hamarosan jönnie kell a 2011-esnek is), az összesítések érdekes összefüggésekre mutatnak rá - bár elsősorban a tanárok helyzetére összpontosítanak.

Az OECD 2009-es Oktatási körképéből készült grafikon nagyobb méretéhez kattints a képre!

Egy friss OECD-felmérés a családok helyzetét vizsgálta, ez alapján bátran kijelenthető, hogy egy generációnyi idő alatt drasztikus változások történtek. A Doing Better for Families c. tanulmány adatait a Guardian egy nagy táblázatban foglalta össze, ebből válogattunk ki néhány érdekes adatot. (A teljes anyag innen szerezhető meg.)

Míg évtizedekkel ezelőtt a nyugdíjas lét volt elsősorban a szegénységi rizikófaktor, a felmérés tapasztalata alapján ma az, ha valaki gyereket nevel. A társadalom legveszélyezettebbjei tehát a gyerekes családok lettek.

Farkasházi Rékát - ahogyan az a Bartók Rádiónak adott interjújában is elhangzik - gyerekkorában körülölelte a megzenésített versek világa: édesapja sok verses műsort állított össze, több verset is megzenésített, a gyermek Réka pedig ilyenkor végig ott volt édesapja mellett. A Hajnali csillag peremén cd hangzásvilága a Halász Judit- és a Kaláka-hagyományt követi, de az eredmény már egy farkasháziasan vidám, kedves feldolgozás lett.

Kovács András Ferenc Hajnali csillag peremén c. kötete kétségtelenül a kortárs magyar gyerekirodalom jelentős teljesítménye. A KAF korábbi köteteiből válogatott, illetve még nem publikált vagy új gyerekverseiből összeállított Hajnali csillag peremént számos alkalommal feldolgozták már: például a Budapest Bábszínházban éppen futó, kortárs költők verseiből összerakott "mackóélet és mackóálom" alcímű játéknak is ez a címadója. Korábban pedig már a Kaláka együttes is megzenésített egy-egy KAF-verset (például az Egy pettyes petymeget vagy a Reszket a rozmárt).

A Bartók Rádió Társalgó című műsorában december 9-én, csütörtökön a gyerekirodalomról és a gyerekzenéről esett szó, ebből emeltünk ki részleteket. A teljes rádióműsor itt meghallgatható.

A műsor első harmadában Turi Tímea interjúit hallgathatjuk meg, melyet a Csodaceruza három új sorozatának szerzőivel készített: Paulovkin Boglárkával (Guriga kalandjai), Rofusz Kingával (Samu-könyvek) és Menyhért Annával (A kis ló meséi).

Az interjú első felében a két szerző-illusztrátor beszél arról, miben más egy könyvet teljes egészében nekik kitalálni és felépíteni, mint az, amikor felkérik őket egy készen kapott mese illusztrálására. A sorozatok kitalálása – ahogyan Rofusz Kinga fogalmaz – ahhoz hasonló, mikor egy teljes arculatot kell felépíteni: ki kell emelni egy karakteres stílust, és ahhoz kell ragaszkodni kell. A két illusztrátor egyetért abban, hogy a felnőtteknek és a gyerekeknek készített rajzok alapvetően nem igényelnek más munkafolyamatot, azonban a gyerekkönyveknél nagyfokú empátiával meg kell próbálni belehelyezkedni abba a világba, melyet a felnőtt már nem láthat. Ebben pedig sokat segít, ha az illusztrációkat a könyv összeállítása során a gyerekek körében is tesztelik.

A műsor középső harmadában Jólesz Györggyel a Széttört mese című új meseregényéről Bognár Mónika beszélget. Megtudjuk, mit adott az új könyvhöz Bulgakov vagy éppen Mándi Iván, és hogy miben akadályozta a nagy elődök irodalmi hatása a ma meseíróját. A Széttört mese szokatlan találkozása a három királyfi népmesei modelljének és a kínai mesehagyománynak, a szerző a két világ ütköztetéséről, összegyúrásáról is árul el műhelytitkokat. Az interjúban szó esik arról is, mennyire szerencsés egy mesében a hétköznapi élet megjelenítése: például, hogy miért írt a mesébe Jólesz György olyan kínos és nehéz szituációkról, mint amilyen például az, mikor a gonosz cirkuszigazgató megkörnyékezi az öreg bohóc feleségét.

A Társalgó utolsó részében Kovács András Ferenc megzenésített gyerekverseiről Farkasházi Réka beszél. A most kiadott cd-n a három éve megjelent, IBBY-díjas Hajnali csillag peremén kötet 16 verséből készült dalok hallhatóak. Farkasházi Rékát – ahogyan az az interjúban is elhangzik – gyerekkorában körülölelte a megzenésített versek világa: édesapja sok verses műsort állított össze, több verset is megzenésített, a gyerek Réka pedig végig ott volt édesapja mellett. A Hajnali csillag peremén cd hangzásvilága a Halász Judit- és a Kaláka-hagyományt követi, de a hangszerelés már túlmutat ezeken. Farkasházi Réka arról is mesél a műsorban, miért fontosak neki a magyar gyerekzene nagy elődei, milyen emlékek fűzik hozzájuk.

A Társalgóban többször is előkerül a kérdés, hogy nem féltékenyek-e azok a gyerekek, akik azt tapasztalják, hogy az eredetileg nekik szánt meséket, énekeket most már bárki hazaviheti, bárki hallgathatja. Menyhért Anna a kis ló történeteit először kisfiának, Tominak mesélte, és a szerzőtől megtudjuk a Turi Tímeának adott interjúban, hogy amióta megjelentek a könyvek, már nem meséli ezeket Tominak. Farkasházi Réka viszont megélte, milyen, amikor a gyerekek féltékenyek lesznek. A művésznő esténként énekel a gyerekeinek, és persze teszteli is rajtuk a megzenésített verseket. A kisebbik lánya a koncertek előtt mindig duzzogott, egyszer elárulta édesanyjának, miért: mert a közönségnek előadott számok az ő dalai, és nem érti, miért hallhatják ezeket más gyerekek is.