gyerekszemle

Az írást köszönjük Mózes Krisztiánnak!

Olyan könyvet akartam írni, amilyet gyerekként szerettem volna olvasni - mondja a gyerekeknek csavaros történeteket, furfangos meséket író Uroš Petrović. De ki is Uroš Petrović? Író, illusztrátor, formatervező, fotós, a szerb Mensa, a magas intelligenciájú embereket tömörítő egyesület elnöke immáron négy éve. Az ő személye és szakértelme a garancia arra, hogy színvonalas, az agyat átmozgató feladványokat, rejtélyeket találunk majd a logikai feladványokat tartalmazó könyveiben, a magyarul nemrég megjelent A rejtelmes Ginkó utcában és a Tördafejed-mesékben.

Levették a műsorról a Fülöp-szigeteki népszerű show-t, a Willing Willie-t, amiért a műsorvezető hagyta, hogy a március 12-i adásban egy síró 6 éves kisfiú 10 ezer pesóért (42 ezer forintért) erotikus táncmozdulatokkal szórakoztassa a közönséget. Az eset nagy felháborodást váltott ki, a közösségi oldalakon kampány indult a show ellen, ennek hatására pedig a főbb szponzorok ki is hátráltak a műsor mögül.

A Willing Willie-t a filippínó kormány egyik szociális ügyekkel foglalkozó osztálya is támadta, mert sem a közönség, sem a műsorvezető nem mutatott együttérzést az "ízléstelen produkcióra" kényszerített gyerek iránt. Az eset pedig egyértelműen sérti a gyermekek megrontása, kihasználása és diszkriminációja elleni speciális védelemről szóló törvényt azzal, hogy méltóságon aluli helyzetbe hozta a kisfiút. A hivatalos közleményben olvashatjuk: "Nyomást gyakorolni egy gyerekre, hogy tegyen meg valamit, például utánozza a felnőttek erotikus táncát egy bizonyos összegért cserében azon az áron, hogy nevetségessé és a gúny tárgyává válik emberek százai előtt, egyértelműen sérülést okoz a gyereknek."

Elképzelni is nehéz, mit élhetett át a 6 éves fiú, Jan-Jan. A következő megrázó videón látható a botrányt kavaró tánc.

A magyar közoktatásban nincs kiépült gyakorlata a tehetséggondozásnak, az egyetemi, fősikolai tanárképzéseken is csak érintőlegesen foglalkoznak a témával. A hiányosságokat kihasználva a magánszektor a legkülönbözőbb lehetőségeket kínálja a fejlesztő játszóházaktól a méregdrága eszközökig. A tehetséges gyereket nevelő szülőnek tehát nehéz tájékozódnia, segítséget kérnie. Mózes Krisztián fiatal pedagógus, 2002 óta táboroztat és oktat tanfolyamokon tehetséges gyerekeket, nemrég a nemzetközi Mensa magyarországi szervezetének tehetséggondozási felelőse is lett. A Gyerekszemlének adott interjúban arról beszélgettünk, mi a teendő akkor, ha tehetséges a gyerekünk?

A napokban moziba mentünk néhány barátunkkal. A jegypénztárak mellett egy másik sor is kígyózott: a sorban főleg anyukák, de néhány apuka is állt, velük a különböző korú gyerekeik, a babáktól a tízévesekig. Fotózásra vártak: az elkészült portrékra aztán a bevásárlóközpont látogatói szavazhattak, eldöntve ezzel, melyik gyerekversenyző a legszebb, kinek a pofija ér meg egy ajándékcsomagot. Egy hat éves kislányra az anyja éppen alapozót és egy kis szájfényt rakott fel, mögöttük meg egy kisfiú a különböző mosolyokat próbálgatta egy zsebtükörben.

A fotózásokon, válogatásokon, szépségversenyeken indított gyerekek elvileg tisztában vannak azzal, hogy ott a megjelenésüket pontozzák. De mi lesz azzal, akiről az eredményhirdetésen kiderül, hogy nem ő legszebb? (Vagy ami a fenti példa esetében valószínűbb: nem az ő szüleinek van a legtöbb mozgósítható ismerőse, aki elmenne szavazni.) Hogyan beszélik ezt meg otthon? Mit tud tanácsolni a szülő? Hiszen a tanulmányi vagy sportverseny kudarca után mondhatja gyerekének, hogy "legközelebb több gyakorlással neked is sikerülhet" - de mivel lehet biztatni egy, a szépségben "alulmaradt" kislányt? Több púder és fodrosabb nyakú blúz kellett volna? Legközelebb fehérebbek lesznek a fogaid, majd beszélek a doktorbácsival?