„A kormány egyik legfontosabb feladata a családpolitika és a családtámogatási rendszer megerősítése, hogy a gyermekvállalás ne legyen azonos a szegénység vállalásával” – hangsúlyozta 2010 októberében Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

A Fidesz-KDNP kormány a családok helyzetét valóban kiemelten kezeli. Korábban már írtunk egy összefoglalót arról, milyen gyerekeket érintő változások várhatóak vagy kerültek szóba a Fidesz-KDNP kormányalakítása óta. Most azt foglaljuk össze, mi várható a családok életében, milyen irányok látszanak körvonalazódni a kormánypártok családpolitikájában.

Először azonban idézzük fel, miket tartalmazott a Fidesz kampánycsomagja a családokra vonatkozóan!

  • A gyes és a gyed korábbi szabályainak visszaállítása: a Bajnai-kormány szigorított a gyes (gyermekgondozási segély) és a gyed (gyermekgondozási díj) szabályain. A gyed három helyett csak két évig járt, és csak azok a nők kaphatták volna, akik a szülés előtt legalább 365 napot munkaviszonyban voltak (korábban 180 nap is elég volt a jogosultsághoz).
  • Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke még azt is bejelentette 2009 augusztusában, hogy pártja ismét ingyenes helyet biztosítana a kismamáknak a felsőoktatásban.
  • Adócsökkentés: az adórendszer vagy legyen minél egyszerűbb, vagy a családokat támogassa.
  • Iskolát minden faluba: a Fidesz ellenzékben vehemensen támadta azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek szerint az egészen kis településeken, kellő számú gyerek hiányában nem éri meg fenntartani az iskolákat, inkább utaztatni kellene a gyerekeket a körzeti iskolákba.

Az ígéretekből a gyes és a gyed visszaállítása visszamenőlegesen is megvalósult, amikor 2010 decemberében elfogadta az Országgyűlés a szociális tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvényt. Ezek a törvénymódosítások több ponton is érintik a családokat: az örökbefogadás megkönnyítése érdekében hoztak jogszabályokat, a nevelőszülők pedig több támogatást kapnak. A bölcsődei étkeztetés drágább lett, mivel a módosítás értelmében már nem csak a nyersanyagot, hanem a rezsiköltség legfeljebb 50%-ának az egy gyerekre jutó részét is figyelembe kell venni az árszámításnál.

A családbarát adórendszer a döntéshozatali elvekben visszaköszön, megvalósítani azonban csak részlegesen sikerült. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a családok 41,8%-a rosszabbul jár, 20%-uknál nem változik a helyzet, 38,2%-nak pedig jobb helyzetet teremt az új adórendszer. Erről részletesebben itt lehet olvasni.

Az oktatási rendszer megújításának jelentős korlátokat szab a Széll Kálmán-terv, melynek alapvető célja a spórolás, a költségcsökkentés. A felsőoktatásban a terv szerint 38 milliárddal kellene kevesebbet költeni, így nincs sok esély arra, hogy a kismamák ingyen vehessenek részt a felsőoktatásban. Az iskolabezárási és -átadási hullám mellett pedig nem valószínű, hogy a kistelepüléseken sorra nyitnak majd ki az iskolák.

 

Családi pótlék

Első lépésként 2010 júniusában megszűntették a családi pótlék korábbi formáját. Jelenleg a nem tanköteles gyerekek után nevelési ellátás, a tankötelesek után pedig iskoláztatási támogatás jár. Utóbbi a 2010/2011-es tanév eleje óta megvonható, ha a gyerek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt. Ebben az esetben a helyi jegyző elrendeli a gyerek védelembe vételét (vagyis a hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak rá), és az iskoláztatási támogatás folyósítását hat hónapon keresztül felfüggesztik, és egy számlán gyűjtik. A legrászorultabb szülők azonban természetben ezalatt is megkaphatják. A támogatás befagyasztása a statisztikák szerint nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is megvalósul: november 15-ig 2379 gyerek érte el az igazolatlan 50 órát, és 273 esetben jogerősen is megvonták az iskoláztatási támogatást.

A fentebb már említett szociális salátatörvény egyszerűsítette a hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatását. A még 2008-ban bevezetett óvodáztatási támogatást a korábbi három hónap helyett már két hónap folyamatos óvodába járás után folyósítják. Ugyancsak ez a salátatörvény teszi lehetővé, hogy az elvált szülők a korábbiaktól eltérően osztozkodjanak a családi pótlékon: ha a két szülő felváltva gondozza a gyermekeiket, akkor 50-50%-os arányban jogosultak rá.

2010 novemberében felröppent a hír, hogy a kormány jövedelemhez kötné a családi pótlékot: Soltész Miklós államtitkár jelentette be, hogy milliós családi jövedelem fölött nem járna a támogatás. A hír megjelenése után azonban a kormányszóvivő cáfolta az állítást és megerősítette, hogy a juttatás továbbra is alanyi jogon jár majd.

A KDNP családokról szóló sarkalatos törvénytervezetéről kiszivárgott információk szerint a családi pótlék csak bizonyos ideig, a gyerek 3-5 éves koráig járna, ezt kövezően csak akkor kapna ilyen támogatást a család, ha megszületik a következő gyerek. Harrach Péter frakcióvezető azonban cáfolta ezt.

 

Lehetséges változások?

A KDNP-nek a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló terve alapján további lépések körvonalazódnak. A KDNP még nyáron a kormány elé vinné tervezetét, melynek főbb pontjai a következők:

  • A módosítás lehetővé tenné, hogy a gyerekek életkora alapján különböző összegű családi pótlékokat lehessen fizetni. (Harrach Péter példája alapján a csecsemő után kevesebb, a kamasz után több járna.)
  • A törvény ösztönözné a kismamák részmunkaidős foglalkoztatását. Ha a szülésből visszatérő kismama kéri, kötelezően részmunkaidőben kell foglalkoztatni őt addig, ameddig a gyes igényelhető. A munkaadó pedig járulékkedvezményt kap, ha részmunkaidőben alkalmazza az anyát (27%-os TB-járulék helyett 20%-osat kellene fizetnie).
  • A törvénytervezet megerősítené a családi napközi intézményét, melyek a fenntartó számára olcsóbbak a bölcsődéknél, és minden kistelepülésen működnének.
  • A tervezet szerint a gyermeknevelés növelhetné a nyugdíjjogosultság megszerzésébe beszámítandó időt, tehát a gyermeknevelés is szolgálati időnek számítana. Vagy, egy másik terv szerint, a már nyugdíjas szülő részesülhetne a felnőtt dolgozó gyermeke személyi jövedelemadójából. Tehát akinek több gyereke van, nagyobb nyugdíjra számíthatna a gyerekei adója után.
  • A terv szerint a jogszabály kiemeli majd az apa szerepének fontosságát a gyerek életében, és egy eszközt is rendel hozzá: várhatóan megnövelik, és az apák számára kötelezően felhasználandóvá teszik a gyerekek után járó pótszabadnapokat.

 

Ezek tehát a tervezett főbb módosítások, azonban az előkészítésnek ebben a szakaszában egyelőre még nem lehet megmondani, vajon mi és hogyan valósul majd meg a KDNP javaslataiból.

Kövess minket Facebookon is!