A magyar közélet egyik legfelkapottabb témája lett az a javaslat, miszerint a gyerekek után a szülők is kapjanak szavazati jogot. Arra ugyan nincs példa egyetlen országban sem, hogy a gyerekek, vagy a gyerekekek helyett a szüleik szavazhassanak, arra azonban igen, hogy már 16-17 éves tinédzserek is voksolhassanak. De miért érdemes kiterjeszteni a szavazójogot érettebb gyerekekere, tinédzserekre, és miért lehet veszélyes?

Jelenleg a világ országainak túlnyomó többségében a 18. életév betöltésétől lehet szavazni, ami Magyarországról nézve teljesen természetesnek tűnik. Azonban valószínűleg kevesen tudnak róla, hogy a másfajta életkori megkötések sem térben, sem időben nincsenek olyan messze tőlünk. A nyugati országok többségében például pár évtizeddel ezelőtt még csak a 21. életév betöltésétől vehetett valaki részt a választásokon. Az Egyesült Államoktól Nagy-Britannián át Németországig az 1970-es évektől kezdve szállították le a korábbi 21, 20 vagy 19 évről 18-ra a korhatárt, a legtöbb nyugati ország pedig követte a példát legkésőbb a '90-es évek elejéig.

Szavazás korhatára: zöld - 18; sárga - 17; piros - 16; egyéb - 19 fölött

 

De nemcsak időben, hanem földrajzilag is igen közel találunk olyan országokat, ahol a törvények mást mondanak a szavazás korhatáráról. Sőt Magyarországnak három olyan szomszédja is akad, ahol egy 16 éves már részt vehet a választásokon. A legismertebb ilyen ország Ausztria, mely 2007-ben Európában elsőként és egyedül vezette be a 16-os korhatárt. De Szerbiában és Szlovéniában (valamint Boszniában) is beleszólhat az ország dolgaiba egy 16 éves - utóbbi államokban azzal a megkötéssel, hogy 16-18 év között csak a munkával rendelkező fiatalok voksolhatnak. A legnagyobb ország pedig, ahol támogathatják kedvenc pártukat és jelöltjüket a 16 éves fiatalok, Brazília (ahol 18 év fölött már nem csak lehet, hanem kötelező is szavazni).

De jó-e, ha egy gimnazista vagy szakközépiskolás is szavazhat?

A korhatár leszállítása mellett sokféle politikai és jogi érvet szokás felhozni. A legfőbb politikai érv az, hogy a közéletet, a politikát így lehetne közelebb vinni a fiatalokhoz. Ez különösen az olyan fejlődő országokban nagyon erős indok, ahol a várható átlagéletkor alacsony, a lakosság óriási hányadát pedig gyerekek és fiatalok teszik ki. A másik politikai érv - mely már a fejlett országokra jellemző -, hogy napjainkra a serdülők, tinédzserek egyébként is lépten-nyomon találkoznak a politikával, és van is róla véleményük. Miért ne szólhatnának akkor bele?

A jogi érvek sokszínűek. Nagy részük arra mutat rá, hogy a már nem gyerek, de még nem is felnőtt (tehát 14-18 év közötti) fiatalok jogai és kötelességei nincsenek összhangban egymással. Például egy ilyen fiatal vállalhat munkát és fizet adót, lehet jogosítványa, büntethető és felelősségre vonható, folytathat szexuális kapcsolatot és köthet házasságot - de közben mégsem szavazhat. Ez pedig igazságtalannak tűnik.

Ellenérvet is találni bőven. A fő politikai ellenérv, hogy egy 16 éves fiatal még nem tud felelősen döntést hozni, könnyen befolyásolható és így meggondolatlanul dönthet az ország sorsáról. Sőt, hajlamos komolytalan, vagy esetleg szélsőséges pártokra is szavazni. Ezt támogatja meg az a biológiai magyarázat is, miszerint a tinédzserek agya még nem fejlődött ki teljesen, ami éppen a döntéshozatalért felelős agyi területeket és kapcsolódásokat érinti. De egy 16 éves jogi helyzete is rengeteg országban más, mint egy 18 évesé, és egy ilyen döntés esetén sok helyütt az egész jogrendszert módosítani kellene.

Hogy mi a jövő? Az első fecskék Nicaragua (1984) és Brazília (1988) voltak a nyolcvanas években, példájukat azonban akkor nem követték. A 2000-es évek második felében azonban megindult a 16-os korhatárra csökkentés második hulláma, melyet pár kis sziget (Man-sziget, Guernsey, Jersey) mellett Ausztria (2007) és Ecuador (2008) képvisel. De már a legnagyobb nyugati államokban is zajlanak a változások. Nagy-Britanniában számos politikus áll ki a korhatár leszállítása mellett, már a Lordok Házában is vitáztak a kérdésről, Németországban pedig egyre több tartomány helyhatósági választásán lehet 16 évtől voksolni.

Ha a gyerekek belátható időn belül nem is, de a jelenlegi trendek alapján a 16-17 éves tinédzserek egy évtizeden belül sok országban szavazójoghoz fognak jutni. És vajon Magyarországon is?

Képek: Wikipédia, votesat16.org.uk

Kövesd a Gyerekszemlét a Facebookon is!