A 30-as korosztályból is egyre többen költöznek vissza vidéken élő szüleikhez, mert elvesztették munkájukat és nem tudják fenntartani lakásukat, nem tudják etetni a gyerekeiket – olvasható a Guardian internetes kiadásában, Angelique Chrisafis riportjában. 

 

Békés biciklis gyerekfelvonulás Athénban (Kép: sulekha.com)

 

Görögországban a válság előtt a gyenge szociális háló réseit, hiányait az erős család tudta pótolni. Az egymást váltó kormányok évtizedeken keresztül elhanyagolták a szociális háló építését, hiszen ők is nagyon jól tudták, hogy a görög emberek mindig számíthatnak „a mamákra és a papákra”. A munkanélküli segély alacsony és rövid ideig jár, a bölcsődei szolgáltatások, az idősgondozás és az állami támogatások pedig korlátozottak – ám a család mindent pótolt. A kontinensen Görögországban az egyik legerősebb a családi felelősségvállalás. Vidéken a nagyszülők vigyáznak a még nem iskoláskorú gyerekekre, a család gondozza az időseket és a betegeket, a szülők pedig sokszor még a középkorú gyerekeiket is etetik, segítenek azoknak a ház körül. A Boston Consulting Group felmérése szerint a görögöknek a családokkal és a barátokkal töltött idő segít leginkább a válság okozta stressz és aggodalmak enyhítésében is. 

Az erős görög család azonban az egyre nehezebb gazdasági és pénzügyi környezetben elkezdett gyengülni. A nyugdíjak megvágása után ugyanis az idős szülők sem tudnak már annyira segíteni szűkölködő gyerekeiken. Ha a családban akár csak egy ember is elveszíti a munkáját, az végzetes csapást jelent az amúgy is erősen egymástól függő, kiterjedt nagycsaládokban. 

Egyre szélesebb probléma a hajléktalanság is, az athéni élelmiszerbank egyre nehezebben tudja kiszolgálni az igényeket, nő az öngyilkosságok száma, egyre többen kérnek pszichiátriai segítséget. A fiatal párok nem tudnak összeházasodni, és bár Görögország eddig is küzdött az évtizedek óta alacsony születési rátával, most a 30-as korosztály tovább halogatja a gyerekvállalást, mert nem tudná miből etetni az utódokat. A harmadik gyerek után járó támogatást megvágták, és a családok aggódnak amiatt is, hogy mi lesz, ha nem tudják majd fizetni a gyerekek magánoktatását, mely egyre inkább helyettesíti a színtelen görög állami közoktatási rendszert. 

Az ötvenezer fős Veria Észak-Görögország gyümölcstermelő központja. Az ide visszaköltöző fiatalabb generációk a mezőgazdaságban még viszonylag könnyebben találnak munkát a szezonban. A legutóbbi időkig a farmokon vendégmunkásokat kellett alkalmazni, most viszont ötszáz idénymunkahelyre ötezer görög jelentkezik. 

A megváltozott körülményekkel a személyes kiadások is módosultak. Egy friss felmérés szerint az emberek 73%-a csak szükséges dolgokra költ. Ahol eddig két autót tartottak fenn, ott már csak egy van, ahol havonta egyszer-kétszer ettek tavernában, ott már csak évente egyszer telik erre. Az emberek olcsó ételeket főznek otthon és három napig eszik ugyanazt. Senki nem vesz csokoládét, nem fogynak az üveges vizek – mindenki a csapról iszik. 

Kilenc párból nyolc van hasonló helyzetben Görögországban. A lakásukat elvesztett családok jobb esetben a nagyszülőkhöz, a kevésbé szerencsések pedig üres raktárhelyiségekbe költöznek. A családapáknak pedig ezt nagyon nehéz elfogadniuk: reményvesztettek, magukat okolják a történtekért. A nagyszülőkhöz költözni kínos is, hiszen ezzel a sikertelenségüket ismerik el. Ugyanakkor a mezőgazdaságból, állattartásból még mindig biztosabb megélhetés remélhető most, mint a városban maradástól. Ahogyan az egyik megkérdezett görög fogalmaz a riportban: ha a nyugdíjas nagyapa nem hozna nekik háztáji gyümölcsöt, zöldséget, tojást, nem adhatnának a gyerekeknek, mert a boltban egyáltalán nem tudnák megvenni: egy doboz tojás három euróba, azaz közel 800 forintba kerül.

*

Érdemes elolvasni a teljes riportot, melyben személyes sorsokon keresztül is bemutatják a görög család nehézségeit: Greeks fall back on family ties amid debt crisis

 

Kövess minket Facebookon is!