Help Sales ÁSZF

Tiltólistán a hátborzongató klasszikus mesék

A tündérmesék túl rémisztőek, morálisan kifogásolhatóak, ezért a szülők tiltólistára tették őket - derül ki egy friss felmérésből. A 2000 szülővel készült felmérés szerint minden ötödik családban leselejtezték a régi klasszikusokat, például a Hófehérke és a hét törpe vagy az Aranyhaj meséket.

2 Tovább

Szomorú: csak minden második magyar gyereknek mesélnek

A Médiaunió idén közel nyolcszáz témajavaslat közül választotta a 2011-es kampánytémájának a Mesélj mindennap!-ot. A szeptember 30-án, Benedek Elek születés-, és a magyar népmese napján tartott sajtótájékoztatón mi is ott jártunk.

A kampányhoz egy ötszáz fős kutatást is végeztek augusztusban. Závecz Tibor, a Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt. véleménykutatási igazgatója ma délelőtt ismertette a meglehetősen szomorúnak mondható eredményeket.

1 Tovább

Gyerekszobagiccsek ihlette művészet

Beth Katleman Brooklynban élő szobrászművész híres a rokokót imitáló figuráiról. Legutóbb egy porcelánfigurákkal megbolondított, öt méter hosszú háromdimenziós tapétát mutatott be, melyet a gyerekeknek szóló giccses tündérmesék is inspirálták. A leírás szerint ezzel a művével Katleman ironikusan utal a kortárs értékekre.

0 Tovább

Gyerekkultúráról a Magyar Rádióban

A Bartók Rádió Társalgó című műsorában december 9-én, csütörtökön a gyerekirodalomról és a gyerekzenéről esett szó, ebből emeltünk ki részleteket. A teljes rádióműsor itt meghallgatható.

A műsor első harmadában Turi Tímea interjúit hallgathatjuk meg, melyet a Csodaceruza három új sorozatának szerzőivel készített: Paulovkin Boglárkával (Guriga kalandjai), Rofusz Kingával (Samu-könyvek) és Menyhért Annával (A kis ló meséi).

Az interjú első felében a két szerző-illusztrátor beszél arról, miben más egy könyvet teljes egészében nekik kitalálni és felépíteni, mint az, amikor felkérik őket egy készen kapott mese illusztrálására. A sorozatok kitalálása – ahogyan Rofusz Kinga fogalmaz – ahhoz hasonló, mikor egy teljes arculatot kell felépíteni: ki kell emelni egy karakteres stílust, és ahhoz kell ragaszkodni kell. A két illusztrátor egyetért abban, hogy a felnőtteknek és a gyerekeknek készített rajzok alapvetően nem igényelnek más munkafolyamatot, azonban a gyerekkönyveknél nagyfokú empátiával meg kell próbálni belehelyezkedni abba a világba, melyet a felnőtt már nem láthat. Ebben pedig sokat segít, ha az illusztrációkat a könyv összeállítása során a gyerekek körében is tesztelik.

A műsor középső harmadában Jólesz Györggyel a Széttört mese című új meseregényéről Bognár Mónika beszélget. Megtudjuk, mit adott az új könyvhöz Bulgakov vagy éppen Mándi Iván, és hogy miben akadályozta a nagy elődök irodalmi hatása a ma meseíróját. A Széttört mese szokatlan találkozása a három királyfi népmesei modelljének és a kínai mesehagyománynak, a szerző a két világ ütköztetéséről, összegyúrásáról is árul el műhelytitkokat. Az interjúban szó esik arról is, mennyire szerencsés egy mesében a hétköznapi élet megjelenítése: például, hogy miért írt a mesébe Jólesz György olyan kínos és nehéz szituációkról, mint amilyen például az, mikor a gonosz cirkuszigazgató megkörnyékezi az öreg bohóc feleségét.

A Társalgó utolsó részében Kovács András Ferenc megzenésített gyerekverseiről Farkasházi Réka beszél. A most kiadott cd-n a három éve megjelent, IBBY-díjas Hajnali csillag peremén kötet 16 verséből készült dalok hallhatóak. Farkasházi Rékát – ahogyan az az interjúban is elhangzik – gyerekkorában körülölelte a megzenésített versek világa: édesapja sok verses műsort állított össze, több verset is megzenésített, a gyerek Réka pedig végig ott volt édesapja mellett. A Hajnali csillag peremén cd hangzásvilága a Halász Judit- és a Kaláka-hagyományt követi, de a hangszerelés már túlmutat ezeken. Farkasházi Réka arról is mesél a műsorban, miért fontosak neki a magyar gyerekzene nagy elődei, milyen emlékek fűzik hozzájuk.

A Társalgóban többször is előkerül a kérdés, hogy nem féltékenyek-e azok a gyerekek, akik azt tapasztalják, hogy az eredetileg nekik szánt meséket, énekeket most már bárki hazaviheti, bárki hallgathatja. Menyhért Anna a kis ló történeteit először kisfiának, Tominak mesélte, és a szerzőtől megtudjuk a Turi Tímeának adott interjúban, hogy amióta megjelentek a könyvek, már nem meséli ezeket Tominak. Farkasházi Réka viszont megélte, milyen, amikor a gyerekek féltékenyek lesznek. A művésznő esténként énekel a gyerekeinek, és persze teszteli is rajtuk a megzenésített verseket. A kisebbik lánya a koncertek előtt mindig duzzogott, egyszer elárulta édesanyjának, miért: mert a közönségnek előadott számok az ő dalai, és nem érti, miért hallhatják ezeket más gyerekek is.

0 Tovább

Virtuális mesekönyvek: ez a jövő?

Sok szülő meg van róla győződve, hogy a számítógép leszoktatja a gyerekeket az olvasásról, számos irodalomkedvelő pedig attól fél, hogy az újabbnál újabb technikai vívmányok egyszerűen megölik a könyveket. A számítógép vagy éppen az iPad azonban csak eszközök, és mi vagyunk azok, akik erre vagy arra használjuk őket. Ráadásul az e-bookok elterjedése után most a virtuális mesekönyvek és picture bookok elképesztő dömpingjét láthatjuk. Egymás után jelennek meg például iPad-re azok az alkalmazások, melyek a valódi mesekönyveket hol élethűen másolják, hol viszont radikálisan átértelmezik. Interaktivitás, hangeffektek, felolvasás, szótanítás, animációk, sőt 3D-s könyvek - rengeteg az izgalmas kísérletezés. A meséből a végén hol hangoskönyv, hol interkatív videó, hol videójáték lesz.

Vajon ez a jövő? Vajon hatékonyabban tanítja és fejleszti a gyereket egy virtuális mesekönyv, mint egy hagyományos?

0 Tovább

Esti mese vs Apukák


Egy kisgyerekes apuka mondta nekem egyszer, hogy nincs unalmasabb és monotonabb dolog az esti mesélésnél. Úgy látszik, ez általános vélemény lehet az apukák körében, ugyanis a cseh szerző, Zdeněk Svěrák még egy mesekönyvet is írt arról, milyen nehéz esti mesét mondani.

Az Apukám, ez jól sikerült! kötet címszereplője Síma apuka, aki valószínűleg a világ egyik legunalmasabb családfője. Házakat tervez, kopaszodik, vacsorára ér haza, egy-két szavas mondatokkal letudja a gyereknevelést, és mindig megvágja magát borotválkozáskor. Minden napja ugyanúgy, különösebb izgalmak nélkül telik el - egészen addig, amíg anyuka, aki dolgozik és egyedül viszi a háztartást, át nem passzolja neki az esti mesét.

1 Tovább

Hogyan, mivel vegyük rá a fiúkat az olvasásra?

A tapasztalat azt mutatja, hogy míg a kislányok gyorsan rácuppannak a mondókákra, mesékre, addig a fiúkat csak furmányos módon lehet elcsalni a különböző járművektől a könyvek mellé. Összeállításunkban a fiús szülőknek szeretnénk segíteni: olyan kiadványokat ajánlunk, amelyek a legmozgékonyabb imposztort is mesehallgatásra bírják. Mivel nemrég megjelent köteteket szemléztünk, a listánkon szereplő öt könyv ajándékötletnek sem utolsó.


Autósmesék - mai mesemondóktól
(4-10 éveseknek)

Hogy ez a kötet a fiúkat célozza meg, kétségtelen. (Ennél direktebb borítót talán csak Boldizsár Ildikó összeállítása, az Esti mesék fiúknakc. kötet tudhat magáénak.) A színek, a rajzok mind-mind "fiúsak", és a mesék témaválasztása is elsősorban a fiúk ízlésének igyekeznek megfelelni. Nem meglepő módon a történetek szereplői is többségében kisfiúk, akiknek csodálatos játékautóik vannak, közösen mosnak és javítanak autót, vagy éppen a dombtetőről együtt nézegetik és sorolják az elhaladó autómárkákat. Ami miatt ez a könyv kötelező darab lehet egy (fiús) családi könyvespolcon, az a benne felvonultatott "sztárgárda": a kortárs magyar gyerekkönyvszerzők szinte minden jeles képviselője gazdagította egy-egy történettel az Autósmesék-et: Berg Judit, Békés Pál, Czigány Zoltán, Finy Petra, Lackfi János, Nádori Lídia, Mosonyi Aliz, hogy csak némelyiküket említsük.

1 Tovább

Mit meséljünk a halálról?

Mindenszentekkor a kisgyerekes szülők nehezen kerülhetik el, hogy ne kelljen valahogyan elmagyarázniuk a gyereknek, miről szól ez az ünnep, miért kell temetőbe menni - egyáltalán, mi az, hogy temető és mi az, hogy halál. Sok szülő megpróbálja kerülni az olyan beszélgetéseket, melyekben központi szerep jut a halálnak, mert szerintük "ehhez a gyerek még kicsi". Kímélni kell őt, ráér majd akkor találkozni a témával, ha már megkerülhetetlen lesz. És egyébként is, "úgysem érti".

A halál tabusítása a gyerekek előtt már csak azért is érdekes, mert még a tévét sem kell bekapcsolva hagyni, elég, ha csak mesélni kezdünk, és máris felülírjuk ezt az alapelvet - valamilyen módon ugyanis a legtöbb mesében bizony nagyon is ott van a halál. A legnépszerűbb történetekben, például a magyar népmesékben, a halál hol megszépítve, varázslatosan, hol meglepően naturalisztikusan van ábrázolva. És miközben felnőttként olvasva sokszor elborzadunk ezeken a történeteken, néha érthetetlennek tűnik, hogy gyerekkorunkban vajon miért nem féltünk tőlük. (Ahhoz, hogy gyerekként féljünk, a halál ábrázolása édeskevés volt, minimum egy ijesztő, fantasztikus szörnyre vagy egy nagyon gonosz mostohára volt hozzá szükség.)

0 Tovább

Nagy mesemondóink: miért szeretjük őket és miért nem?

Rájuk vagyunk büszkék, az ő meséiken növünk fel, az ő történeteiket mondjuk el újra és újra gyerekeinknek. De mit szeretünk bennük, melyikőjüket miért olvassuk - és ki az, akinek a meséit valamiért mégse olvassuk szívesen? Szeptember 30-a, Benedek Elek születésnapja 2005 óta a mese napja. Ennek apropójából összeszedtük a magyar mesehagyomány legnépszerűbb szerzőit - ha már meséről van szó, hetet. Összeállításunk szigorúan szubjektív, vitatkozni szabad, sőt kötelező.

1 Tovább

gyerekszemle

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek