Lesújtva olvastuk a hírt, hogy meghalt az egyik legtehetségesebb kortárs magyar gyerekkönyvszerző, Czigány Zoltán.

Czigány Zoltán halálhírét felesége jelentette be hétfőn éjszaka a Facebookon: "Kedves Mindenki! Czigány Zoli ma este 3/4 7-kor eltávozott közülünk, lehet, hogy már szeretett Nádor lován ül, vagy issza Dede habos kakaóját, vagy végre beszélgethet édesanyjával, de mindenesetre ott biztos mindig süt a nap, és végre kánikula van neki, forró. mértéktelen nyár, amire mindig úgy vágyott."

A Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársaként ifjúsági, zenei és irodalmi műsorokat rendezett, az irodalom mindig is közel állt hozzá, felnőtteknek szóló könyvet is írt, azonban az igazán nagy sikert a két bohókás ló, Csoda és Kósza történetei hozták meg neki. Hogy mesekönyve jelent meg, nem csak rajta múlt: kisfia, Czigány Matyi vette rá édesapját, hogy azokat a meséket, melyeket esténként hallgatott, próbálják leírni és kiadni. A Czigány-család minden tagja részt vett a mesék átírásában, a Pagony Kiadó pedig megjelentette az első kötetét Csoda és Kósza történeteinek.

Az első kötet, a Csoda és Kósza 2008-ban elnyerte az Év Gyerekkönyve IBBY-díjat, két folytatása jelent meg azóta: a Csoda és Kósza a Föld körül és a most megjelent Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai.

A hagyományos mesesablonokkal Czigány Zoltán tudatosan szakított: a lovak nem paripák, gazdáik nem hercegek, és még az sem mondható, hogy a kalandok csodásak, mesebeliek, netán idilliek volnának – még az űr- és időutazásról szóló fejezetek is inkább tudományos-fantasztikusak. Czigány rendezői vénájának köszönhetően a Csoda és Kósza szövegeknek erős a vizualitásuk: nincsenek túlírt jelenetek, tömören és pontoson ábrázolják a mesék világát, a börleszk jeleneteknek is beillő epizódok pedig a meseirodalomtól szokatlan (néha fanyar) humorral fűszerezik a történeteket.

A vicces kalandok elmaradhatatlan szereplői a gödöllői tanya gazdái, Gyöngyi néni és Sajó bácsi, akiket olyan sztereotip tulajdonságokból rakott össze Czigány Zoltán, melyek a vidéki anekdoták, viccek elmaradhatatlan sablonjai („kapkodva ülnek be saját kis traktorjukba”, nehogy elkéssenek az új pizzériából). A magyar félmúlt világának tárgyai (piros Zsiguli, sötétzöld Csepel teherautó) és szereplői (Tök Elek miniszter) olyan hangulatot
teremtenek, mely az idősebb gyerekeket és a szülőket is a Csoda és Kósza rajongóivá tehetik. Ezt a sajátos miliőt remekül adják vissza a köteteket kísérő Baranyai András-illusztrációk: a sötétkék melegítők, piros-kék csíkos sportzoknik, élénk színű kezeslábasok, kefebajszok mind felidézik az esetlen, humoros, és tipikusnak gondolt környezet báját.

 

A 46 évesen elhunyt Czigány Zoltánnal a kortárs magyar gyerekirodalom egyik legtehetségesebb szerzőjét veszítette el.