Magyarországon szokatlan vállakozásként a Kossuth Kiadó a Port.hu médiatámogatásával hozzáfogott egy havonta megjelenő képregénysorozat kiadásához. A Klasszikusok képregényben sorozat köteteit alacsony áron, 1290 Ft-ért lehet megvásárolni a nagyobb újságárusoknál, könyvesboltokban. Egyértlemű, hogy a sorozat - hasonlóan a napilapok felnőtteknek szóló filléres regényakcióihoz - tömegekhez akar eljutni, kihasználva a klasszikus ifjúsági regények népszerűségét.

Az első kötetek Daniel Defoe Robinson Crusoe-ját, Mark Twain Tom Sawyer-ét, és Lewis Caroll Alice Csodaországban című regényét dolgozzák fel, egyenként nagyjából 80 oldalon.

A kiadó a következő érveket hozza fel a füzetek mellett: "Az átdolgozások megőrzik az eredeti művek lényegét, az igényes rajzok megelevenítik a kor és a helyszínek hangulatát, az egyszerűsített nyelvezet pedig arra ösztönzi az olvasót, hogy kedvet kapva az olvasáshoz elmerüljön az irodalmi alkotások világában." Persze, mint minden marketingszöveget, nem árt ezt is kicsit kétkedve fogadni: kezdjük ott, hogy semmilyen átdolgozás sem őrzi meg az "eredeti lényegét", bármit is értsünk ezen megfogalmazás alatt.

Szakmai körökben pár éve nagy vihart kavart Nógrádi Gergely hasonló vállalkozása, a Klasszikusok újramesélve c. sorozat. Nógrádi nyilatkozataiból, melyekben a klasszikus irodalmi művek átírása mellett érvel, az érződött, mintha bőven elég lenne az is, ha a gyerekek csak a „sztoriját” ismernék egy-egy irodalmi műnek. Nógrádi Gergely szerint nem kell rájuk kényszeríteni például Jókai modorosságát, sőt éppen a regények nyelvezete az, ami miatt a gyerekek csak nehezen és nem szívesen szánnak időt a nagy klasszikusok elolvasására.

A Klasszikusok képregényben nem állítja ezt, sőt kiemeli, hogy csak ízelítő, kedvcsináló akar lenni. A sorozat illusztrációi, a feldolgozások koncepciója alapján egyértelmű, hogy a képregények egy fiatalabb korosztálynak szólnak, mint akikkel az eredeti regényeket olvastatni szokás. Kérdés, van-e értelme lecsupaszított Vernét, Dickenst vagy éppen Gárdonyit adni a kisebbeknek, akik sokszor tényleg kicsik ezekhez a történetekhez, melyek ráadásul eredetileg egyáltalán nem ifjúsági regényként íródtak.

A Klasszikusok képregényben sorozat kétségtelen előnye a Nógrádi-féle vállalkozáshoz képest, hogy nem helyettesíteni akarja az eredeti könyveket. Ám hogy azokhoz valóban kedvet ad-e - ahogyan az ajánlószöveg ígéri - egyáltalán nem biztos. Sőt akár ellentétes hatást is kiválthat. Azzal ugyanis, hogy egy klasszikus történetből mára megannyi képregényt, diafilmet, animációs sorozatot, családi filmet, vagy zanzásított könyvet készítenek, sokszor pont az eredeti varázsa kopik, és minden egyes bőrlehúzással csak unalmasabb lesz a történet. Hiszen melyik - az olvasást annyira nem kedvelő - gyerek olvasna szívesen pont egy olyan könyvet, melynek ismeri a végét, sőt a fontosabb epizódjait is?

A tömegeket célzó képregénysorozatok mindig érdekes vállalkozások, ahogyan az egyéb, az olvasás népszerűsítését célzó vagy ígérő kezdeményezések is. Azonban ideje volna kitörni végre a feldolgozások, adaptációk és remixek bűvköréből: ha mindig csak ugyanazokat a sztorikat vesszük elő újra és újra, ne csodálkozzunk, ha az olvasás-népszerűsítő erőfeszítések kudarcba fulladnak. Persze, üzleti szempontból egyáltalán nem biztos, hogy ez a fajta remixelés kudarc: a sokadik átcsomagolással és az olykor évszázadok óta halott szerzők jogdíjának megspórolásával mindig jó pénzt lehet csinálni. Csak hagyjuk akkor a megideologizálást.

 

A Klasszikusok képregényben első évadának kötetei:

Robinson Crusoe (2010 október)
Alice Csodaországban (2010 október)
Tom Sawyer kalandjai (2010 november)
Karácsonyi ének (2010 december)
Utazás a Föld középpontja felé (2011 január)
A sátán kutyája (2011 február)
A láthatatlan ember (2011 március)
A vadon szava (2011 április)
A világ ura (2011 május)
Moby Dick (2011 június)
Óz, a csodák csodája (2011 július)
Gulliver utazásai (2011 augusztus)