Mi történik akkor, ha egy hóember elábrándozik és belefeledkezik a felhők bámulásába? Lekési a hazamenetelt, és arra eszmél, hogy már forró nyár van – hó és hideg nélkül. Demény Péter Aranyvackor-díjas meséjében, a Hóbucka Hugó a mókusoknál című könyvben egy szokatlan történet bontakozik ki egy nyárban rekedt hóemberről, akit egyre rettenetesebben kínoz a honvágy.
Míg Végh György kéményseprő hóembere elolvad a melegben, addig Demény Péteré belső termosztátjával szabályozza hőmérsékletét. Hóbucka Hugó modern hóember: playlistje van a Youtube-on és szörföl az interneten. Egy mókuscsalád fogadja be a magányos, szezonját vesztett hóembert, aki több-kevesebb sikerrel próbál beilleszkedni a mókustársadalomba. Demény Péter mesevilágában a válság a mókustársadalomban is érezteti hatását, részben ezért nincs pénz a nyaralásra; a mókusok a Tisztástescóban vásárolnak, de fűből szőtt ruhát viselnek. Az elbeszélőnek (és a mókusoknak) azzal semmi baja nincs, ha a gyerekek rendszeresen az internet előtt, szülői felügyelet nélkül töltik a délutánjukat, a sorsfordító üzenetek e-mailen érkeznek, de „olyan mókus, aki tévézik, még a mesében sincs”.
A Hóbucka Hugóban a keresztény értékrend az uralkodó: a megbocsátás, az örök hűség, a feddhetetlen jellem, az önzetlenség. A Hugót befogadó Makk Melániának a legnagyobb mókusodút utalta ki a Mókusönkormányzat, mivel – ahogyan az Alkotmány kimondja – „annak az özvegynek, aki haláláig hűséges marad elhalálozott férje/felesége emlékéhez, a korábbi lakását biztosító erdő legnagyobb odúja utaltassák ki”. Makk Melánia férje hiába volt csalfa, a rendíthetetlen erkölcsű, „bölcs keresztény mókushölgy” hű maradt, hát nagy értékű szociális segélyben részesült. Az elbeszélő gyorsan azért megjegyzi, ez nem a gyászév lejárta után újraházasodók lebecsülése, hanem „azok megbecsülése, akiknek a hűség életfogytiglant jelent”.
Az értékek kiemelése mellett a szöveg elnéző a rossz útra tévedőkkel, így a meséből hiányzik a kiélezett jó–rossz szembenállás: a "rossz" vagy nem feltétlenül helyes viselkedés nagyjából csak egy kézlegyintést vált ki. A hűtlen férj emléke nem fájdalmas, tragikus halála csak egy sztori, és az is csak csodálkozásra ad okot, ha egy huncutbereki kirándulás után egy mókus egy nyestfiúnak ad életet. A szűkszavúság persze ezeken a helyeken még mindig jobb, mintha valamilyen erkölcsi tanulságot vonna le a szöveg, de egyes pontokon azért hiányérzete lehet az olvasónak. Nem derül ki például, hogy a sunyi Rőtfülű Dezső miért is olyan gyanús, milyen viszony is van pontosan Hóbucka Hugó és a neki megkegyelmező, vagyis őt a Hó és Hideg Birodalmába visszafogadó „mester” között.
A technikához való ambivalens viszony, a didaktikus részek ellenére a Hóbucka Hugó egy szerethető mesekönyv, mely az érzések megélésének és a másik gondjainak átérzésének fontosságát, a segítségnyújtás természetességét hangsúlyozza. Hóbucka Hugónak az segít átvészelni a magányos időszakot, hogy Makk Melánia és Makk Marci figyelnek rá és segíteni próbálnak, menedéket adnak neki, megvédik a támadásoktól. Pedig semmit nem tudnak róla, egyszerűen csak természetes felebaráti szeretettel fordulnak a hóember felé.
A Hóbucka Hugó üzenete szép, és bár nem kimondottan karácsonyi vagy téli mese, olyan értékekről szól, melyeket az adventi időszakban ünneplünk. Keszeg Ágnes kedves, vidám hangulatú, finom vonalú illusztrációi lehettek volna valamivel nagyobbak, sok apró részlet elveszik vagy kevésbé érvényesül a kis helyekre való beszorításuk miatt. A Hóbucka Hugó nagy előnye a baráti ára: a szépen kivitelezett, jól megírt mesekönyvet 1600 forintért kínálják.
Demény Péter: Hóbucka Hugó a mókusoknál
Illusztrálta Keszeg Ágnes
Koinónia Kiadó, 2011, 42 oldal, 1600 Ft
Ajánljuk 6-10 éves gyerekeknek.
Kövess minket Facebookon is!
Utolsó kommentek