gyerekszemle

Május 12-14 között rendezik meg a VII. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásárt a Millenárison. Az idei fesztivál védnöke Richly Zsolt grafikusművész. A sok gyerekfoglalkoztató program mellett lesz régi mesekönyvek vására is. És megéri a gyerekeknek rajzot vinniük magukkal.

Mi jut eszünkbe Tandoriról? Egy termékeny költő és fordító, a Nat Roid-krimik, a kötött sapka - és persze: medvék minden mennyiségben. A Medvék minden mennyiségben kötet lassan többgenerációs olvasmányélménnyé lesz: sok szülőnek talán ugyanúgy ott volt a polcán, mint most a gyerekeiknek. Vagyis mégsem. Bár többször újra kiadták, nincs két egyforma utánnyomása a kötetnek. A 2010 novemberében bemutatott legfrissebb változat tulajdonképpen két kötetet egyesít: az először 1977-ben megjelent Medvék minden mennyiségbent és az 1981-es Játékmedvék verébdalát. Ezt a kettőt azonban az új kiadáshoz alaposan újra is szerkesztették, egyes verseket kihagytak, másokkal pedig megtoldották a kötetet. Kimaradnak például a skót mackók, a Játékmedvék verébdala pedig kiegészül az Amíg csak ezt írom c. verssel.

Az átszerkesztés következtében pedig a versek értelmezési kerete is elmozdul: a felcserélt sorrendek, az átrendezett verstömbök hatására - ha drasztikusan nem is, valamennyire mégis - módosulhatnak a szövegek az olvasó számára. Ahogyan a Verebek, rigók, seregélyek versben olvasható: "Ugyanaz - mégis más dal" szól a 2010-es kötetben. És persze ott van az a 33 év is, ami eltelt az első megjelenés óta: a régi-régi játékmedvék ugyan mit sem változtak - ahogyan a Levél c. vers is mondja, "a mackó sosem öregedhet!" -, körülöttük minden kicserélődött.

Antal Nikolett kritikus ajánlója a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházban bemutatott Robert Jelinek Európai történet c. darabjáról.

Európai történet, de számunkra még fontosabb, hogy magyar történet, húsbavágóan aktuális, szomorú jelenség. Lehetne a béka és a királykisasszony, a szegénylegény és a hercegnő kalandos, meseszerű románca, de ezúttal a cigányfiú (Miklós) és a polgármester egyetlen, erőszakos félelemmel őrzött lánya (Emília) között szövődik a szerelem. A diszkrimináció és sztereotipikus gondolkodás 21. századi Rómeó és Júliája áll előttünk a Kolibri Pince színpadán Robert Jelinek darabjában.

Érzékeny a kiindulási pont: Emíliát meggyilkolták, a házból Miklós szaladt ki, a felbőszült tömeg teljes bizonyossággal megkövezni készül, ám testvérével, Gusztival a lelkésznőhöz (Anna) menekülnek a templomba. Jelinek drámája tökéletes hitelességgel tárja elénk az eseményeket: Anna tehetetlen, segíteni próbál, de nem tudja levetkőzni előítéleteit, holott görcsös próbálkozásai mindvégig erre sarkallják. Megyes Melinda játéka ezt a bizonytalanságot kellő szuggesztióval hangsúlyozza. Objektív döntését minden körülötte lévő befolyásolni akarja, nem tudja, higgyen-e a szóbeszédnek, a tömegnek, az elmenekülő rendőröknek, hiszen a mérleg másik nyelvét Miklós őszintének tűnő vallomása, érzései ellensúlyozzák. Újra és újra magunkra ismerünk, Anna karaktere ettől válik szinte félelmetesen pontossá és árnyalttá. Miklós gondolatai elénk "varázsolják" a múlt hol idilli, hol tragikus folytatást sejtető szerelmi jeleneteit.

Január 29-én, szombaton Mackó-nappal várja a gyerekeket a Millenáris. A néphagyomány szerint, ha február 2-án a medvék visszabújnak barlangjukba, még negyven napot kell várni a tavaszra. A hiedelem apropóján rendezett egész napos programon lesz mackókészítés, mézkóstoló, állatbemutató, mackós drámafoglalkozások, színházi előadás, árnyjáték-foglalkozás és táncház is. Bátky András pedig ízelítőt ad a gyerekeknek Pipogya hamarosan megjelenő újabb kalandjaiból, A városvédő szent c. mesekönyvből. A részletes program itt olvasható.

Ezzel párhuzamosan a Ludwig Múzeumban integrált családi programokon vehetünk részt. A Félreérthetetlen mondatok c. kiállítás anyagát feldolgozó foglalkozásokon egy színekről szóló mese segít Jovánovics György Relief c. alkotásának értelmezésében, ezután a gyerekek színes várost építhetnek. A szervezők azt kérik, legkésőbb 11 óráig érkezzenek meg a gyerekek, mert a feladatok egymásra épülnek.

A Magyar Közlekedési Múzeumban folytatódik az előző héten a Magyar Kémikusok Egyesületével indított A kémia ünnepe c. rendezvénysorozat. Január 27-én, csütörtökön 11 és 14 óra között az Egy csipetnyi E! programon az élelmiszeripari vegyészek mutatják be a természetes és a mesterséges összetevőket, elmondják, milyen veszélytelen és közismert tételek rejtőznek az E-számokkal jelölt anyagok között. Vasárnap pedig a színes tűzijátékok készítésébe lehet belekóstolni.

Január 29-én, szombaton 10 és 17 óra között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Családi gabona-napot tart, mely egyben az Egy csipetnyi Európa - A Taste of Europe c. kiállítás nyitórendezvénye is. A rendezvényen minden lesz, ami a tésztával kapcsolatos: sütéssel, interaktív programokkal lehet ismerkedni a búzával és felhasználásával.

Ugyancsak szombat, de reggel 9 órakor indul a MÁV újabb gyermekvasutas tanfolyama. Az elsőt 2010. október 2-án indították, az elméleti és helyszíni képzésekre hétvégenként kerül sor, a tanfolyamot vizsga zárja. Az oktatásra jelentkezni a megnyitó napján lehet azoknak a 4-6. osztályos általános iskolásoknak, akiknek legalább 4,00-es a tanulmányi átlaga és megfelelnek egy gyors egészségügyi vizsgálaton.

Egy vidéki kukamacska, akit Áprilisnak hívnak, elindul a nagyvárosba, hogy kipróbálhassa a macskadodzsemet. Megérkezésekor a vidámparki szórakozás helyett azonban a csatornarendszerbe kerül, ahol a város autóforgalmát irányító patkányokkal találkozik, és megfejti a sehová sem tartó autók rejtélyét is. Talán ebből a rövid összefoglalóból is látszik, hogy az Április és az úttekerők nem egy szokványos mese. Már csak azért sem, mert tele van kérdőjelekkel. Nem tudjuk meg például azt az alapvető információt sem, miért hívják Áprilisnak (az illusztrációk szerint vörös) macskát, vagy hogy mi is az a macskadodzsem. A mese világában ezek maguktól értetődő dolgok, megválaszolásukat (elképzelésüket) a könyv teljesen az olvasóra és a mesehallgatóra bízza. Nincs különösebb magyarázat, sem felvezetés. Éppen ezért is olyan üdítő a könyv: a gyerekek végre kis szabadságot kapnak, hogy bátran használják fantáziájukat, és bár a szöveg nem tesz fel nekik közvetlenül kérdéseket, mégis arra ösztönzi őket, hogy kedvükre kiegészíthessék és továbbgondolhassák a mesét.

Az Április és az úttekerők helyszíne Budapest. Néhány jellegzetesség (például a „békávé”, a „négyeshatos” vagy a Nagykörút) említésén túl azonban egy teljesen ismeretlen, az emberek számára láthatatlan világba csöppen az olvasó: a csatornába, ahol a Tekerő, az Őrködő és a Szerelő kasztba tartozó patkányok szó szerint mozgatják a város autóközlekedését. Persze a csatornában is a Menedzserek irányítják a munkát, akik „rém unalmas” figurák, „csupa érthetetlen dologgal foglalkoznak, de baromi fontosnak tartják magukat. Ráadásul folyton automatából isszák a kávét.”

A 2009-es Aranyvackor pályázaton Kasza Julianna meséje a leghumorosabb könyvnek járó különdíjat nyerte el – olvasva a történetet pedig teljesen érthető a zsűri döntése. A szöveg egyik vitathatatlan erőssége az ironikusan megrajzolt karakterekben rejlik: az Április és az úttekerők kifigurázza a menedzsereket, az előkelő, sznob városiakat (a fehér perzsamacskaszerű, tejfölt nyalogató Recamier házaspáron keresztül), és a félelmetes főnököt is (aki a mesében valójában csak egy megkeseredett öreg autó). A könyv humorának egy másik forrása az ellentétek kiélezése: a város és a vidék, a csatorna és a felszín vagy éppen a főnök és a beosztott közötti feszültségek, különbségek igen szemléletesek. A szembenállások pedig a narrációban és az illusztrációkon is megjelennek: a szöveg szintjén az általában kétszereplős párbeszédek, az illusztrációk esetében pedig a fent és a lent határozott megkülönböztetése érzékelteti ezeket.

Az Április és az úttekerők egy nagyon tudatos koncepció alapján megírt, jól felépített mese. A továbbgondolásra ösztönző, nyitott szöveg, a vicces ábrázolás, az ellentétek hangsúlyozása így együtt valódi szórakozást nyújtanak a mesélőnek és a hallgatónak egyaránt – és jótékonyan ellensúlyozzák a néhol zavaró modorosságot ott, ahol valószínűleg a humorosságra való törekvés miatt olykor túlzásokba esik a szöveg.

A könyv különdíjat érő humora azonban elsősorban nem az imént felsorolt jellegzetességeiben, hanem az illusztrációkban érvényesül igazán. Mivel az Április és az úttekerőket Kasza Julianna egyszerre írta és rajzolta is, nem meglepő, hogy tökéletes összhangban van szöveg és kép. A karikatúrára emlékeztető szereplők, az egész oldalas illusztrációkon elrejtett apró poénok, az egymást követő filmkockákra vagy a használati útmutatókra emlékeztető rajzok, és a különféle egyéb ötletes megoldások (például, ahogyan Április szeme lámpaként világít a sötétben) eredménye egy olyan képeskönyv lett, melybe tényleg bele lehet feledkezni. És nem csak átvitt értelemben: nincsenek oldalszámok, csak úszunk a rajzok, és persze a rengeteg figura és szín között. Az élénk színhasználat következetessége miatt pedig az ellentétek még élesebbek lesznek: a csatorna sötétzöldjével, kékjével és feketéjével szemben áll a felszíni világ fehérje, sárgája és pirosa. A csatorna labirintusszerűen kanyarog, az utakon zsúfoltan állnak az autók, a lapok tele vannak színekkel és formákkal.

Bár a szereplők (macskák, patkányok, autók) és a témaválasztás (autók, közlekedés, csatorna) elsősorban talán a 2-5 éves fiúknak tehetik igazán érdekessé az Április és az úttekerőket, a gondosan megírt szöveg, a színes és részletes illusztrációk, illetve az egyedi humor miatt a könyv a család valamennyi tagjának szórakozást nyújthat.

Kasza Julianna: Április és az úttekerők
Cerkabella Könyvkiadó, 2010, 2350 Ft
Ajánljuk 2-8 éves fiúknak és lányoknak.

Tegnap, január 17-én nyílt meg a Camponában a Vigyázz, kész, zöld! környezetvédelmi tárlat, mely két héten át tekinthető meg a bevásárlóközpontban. A kiállítás közel 400 hódmezővásárhelyi óvodás és kisiskolás újrahasznosított hulladékból készített alkotásait mutatja be. A gyerekek az elmúlt három évben többek között mosógépalkatrészekből építették meg a Csillagok háborújából R2-D2-t, legnagyobb alkotásuk pedig egy 4 méter hosszú kartonpapírsárkány.

A tatai Móricz Zsigmond Könyvtár másfél éves „Meseegyetem” programsorozatának, a Csupafül Csütörtöknek újabb rendezvényére kerül sor január 20-án, csütörtökön 17 órakor: az érdeklődők dr. Gombos Péter Mit meséljek? A meseválasztás szempontjai c. előadását hallgatjhatják meg. A könyvtár célja, hogy a felnőtteket hónapról hónapra olyan előadásokkal, beszélgetésekkel várja, melyekkel a gyerekirodalomban, a mesék világában való tájékozódásukat könnyítheti meg.

Január 21-én, pénteken 18 órakor nyílik meg a kortárs illusztráció kiemelkedő képviselőjének, Szegedi Katalinnak a Lenka c. kiállítása, melyet az azonos című, nemrég megjelent mesekönyv illusztrációiból válogattak. A tárlat az Újlipótvárosi Klub-Galériában február 9-éig tekinthető meg.

Január 22-ére, a magyar kultúra napjára a Csodaceruza is gyerekprogramokkal készül: a Corvin Művelődési Házban kézműves foglalkozás, bábszínház, felolvasás várja a gyerekeket. A részletes program itt olvasható.

Szombaton délután 3 órakor a Nemzeti Táncszínházban a ZENE-BONA, SZANA-SZÉT programon vehetünk részt: a Honvéd Táncszínházzal előadott közös produkcióban a kortárs gyerekversköltők sorai elevenednek meg.

Ugyancsak szombaton rendezik meg a Legozoo-t a Pécsi Állatkertben. 10-17 óra között legózhatnak a gyerekek a játszóházban, egzotikus állatokat simogathatnak, a gondozók pedig látványetetéseket tartanak a látogatóknak.

A szülőknek ajánljuk a pénteken és szombaton látogatható XI. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, melynek központi témája a közoktatás. Az érdeklődők részt vehetnek az előadássorozaton, melyen szó lesz a közoktatási törvény koncepciójáról, a 2009-es PISA jelentés értékeléséről, az Oktatási Hivatal jövőbeli szerepéről, a tehetséggondozásról, az esélyegyenlőségről, a pedagógusok jogairól, a természettudományos képzés jövőjéről is. Bővebb információ ezen az oldalon található.

Január 23-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a rákosmentei Vigyázó Sándor Művelődési Házban a Hókirálynő meseszínház előadásában három klasszikus mesével várják a gyerekeket.

10.30-kor pedig a Misztrál együttes mutatja be az Álomkófic c. gyereklemezét a Budavári Művelődési Házban. Jegyek a koncert kezdése előtt a helyszínen válthatóak.

A gazdagon illusztrált, jó papírminőségű gyerekkönyveknek egy nagy hátránya van: drágák. Az ember nehezen szánja rá magát, hogy 2500-3000 forintot adjon ki egy pár tíz oldalas könyvért, melynek nagyon gyorsan a végére lehet érni. Az Autósmesék többek között ezért is jó választás: 3250 Ft-ért 94 oldalnyi mesét kaphatunk, ráadásul 12 szerző tollából – például Berg Judittól, Békés Páltól, Finy Petrától, Lackfi Jánostól. A kötetbe kortárs gyerekirodalmunk kedvelt szerzői írtak, így valószínűleg mindenki találkozik benne legalább egy kedves meseírójával. Az Autósmesék ezért egyfajta kiindulópontként is hasznos lehet: ha valaki még csak most kezd el tapogatózni a magyar gyerekkönyvek világában, a kötet segítségével ízelítőt kaphat a gyerekkönyvkritika által is színvonalasnak tartott szerzőkből, összehasonlíthatja különböző látásmódjukat, stílusukat.

Éppen ez adja a kötet másik jó tulajdonságát: nagyon színes, változatos. Ahogyan azt a cím is mutatja, ebben a könyvben minden az autókról szól. A meghatározott téma ellenére a mesék igen különbözőek: álomról és valóságról, igazi autókról és játékautókról, lányokról és fiúkról, oldtimerekről és munkajárművekről is olvashatunk benne. A mesék hangulata sem egységes, egyes történetek vidámak (pl. A nagy autóbambulás), mások meghatóak (pl. Zápor Jóska), vagy éppen kifejezetten szomorúak (pl. Ati és a holdvilág).

A sokféleségből szükségszerűen következik, hogy nem mindenkinek tetszhet ugyanannyira valamennyi mese. A kötetben különösen jól megírt, de idegesítő szövegekkel is találkozhatunk. Egyes történeteket már kisóvodásoknak is fel lehet olvasni, de bizonyos meséket témájuk és árnyaltságuk miatt a 8-10 évesek érthetnek és élvezhetnek igazán. Újabb pozitív tulajdonsága a kötetnek: ha különböző korú és/vagy eltérő érdeklődésű gyerekek vannak a családban, mindegyiknek szórakozást nyújthat. Az Autósmeséket korábban már ajánlottuk egy összeállításunkban, melyben elsősorban fiúknak szóló könyveket válogattunk össze. Az autók világa általában a fiúkhoz áll közelebb – vagy legalábbis így szokás gondolni –, az Autósmesék mégis olyan történeteket gyűjt össze egy kötetbe, melyek nemtől és kortól függetlenül élvezetesek.

A sokszerzős kötet persze nem teljesen egyenletes. Az Autósmesékben több kiemelkedően jó mesét olvashatunk (pl. Nádori Lídiáét, Czigány Zoltánét, Kiss Ottóét), azonban nem minden szerzőnek áll egyformán jól az autós tematika. Vannak olyan történetek is a kötetben, amelyeken úgy érezni, mintha írójának nehezen ment volna az autós világnak a saját hanghoz, stílushoz való igazítása, éppen ezért pár szöveg kissé döcögősnek hat.

Összességében az Autósmesék egy hiánypótló könyv: szerencsésen felismerte, és betöltötte azt a rést, melyet sokszor tapasztalhatnak azok, akik különböző gyerekeknek – akár óvodás csoportnak, akár testvéreknek – keresnek ajándékkönyvet. Az Autósmesék magas színvonalú szövegeivel, visszafogott illusztrációival, minőségi megjelenésével egyformán örömet okozhat fiúnak, lánynak, óvodásnak, iskolásnak, a vidám és a megható történetek kedvelőjének. Az illusztrációk is ezt a kortalanságot, nyitottságot erősítik: a könyvben egyértelműen a szöveg a hangsúlyos, Rubik Anna illusztrációi tényleg csak kísérik a meséket, nem pedig uralkodnak rajtuk (mint egyre gyakrabban a kisebbeknek szóló könyvek esetében). Ugyanakkor vonzzák is a tekintetet: diszkrét pasztell színeikkel, humorukkal kellemes összképet alkotnak a mesék világával.

Autósmesék – mai mesemondóktól

Illusztrálta: Rubik Anna
Pozsonyi Pagony Kiadó, 2010, 94 oldal, 3250 Ft
Ajánljuk 4-10 éves fiúknak és lányoknak.

A kötet meséi:

Berg Judit: Hová tűnt a kistigris?
Nádori Lídia: Az óriás közbelép
Kocsis Péter: A Vakond autója
Lackfi János: A nagy autóbambulás, A nagy autómosás, Autósmese lányoknak
Lőrincz Judit Lívia: Zápor Jóska
Czigány Zoltán: KUK–055
Nógrádi Gábor: Ne sírj, ne sírj kicsi kocsi!
Finy Petra: A jádeautó
Mosonyi Aliz: Autósmesék
Békés Pál: Kocsi, a locsoló
Dragomán György: Mágnesjoghurt
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág

Ismét összegyűjtöttük azokat a hétvégi gyerekműsorokat, melyeket a nagy kereskedelmi tévék és az m1 matinéján túl érdemes lehet megnézni.

A magyar adók által valamiért igencsak kedvelt csehszlovák családi filmek ezen a hétvégén is képviseltetik magukat, mégpedig a Filmmúzeumon, szombaton 9 órától: a Polipok a második emeletről című film gyerekfőszereplői különös anyagból gyúrnak egy-egy polipot, melyek életre kelnek. A retro kedvelői délután is találhatnak a csatornán jó filmet, mégpedig a Fábri Zoltán által rendezett 1969-es A Pál utcai fiúkat, 17:35-től.

Akik inkább a tanulást és az ismeretterjesztő műsorokat választanák, azoknak a Spektrumon szombaton 11 órától a Sorsfordító állatok című három részes dokumentum filmsorozat első részét ajánljuk, melyben az emberiség történetében és fejlődésében kiemelten fontos szerepet játszó állatokról lesz szó.

A vasárnap korán kelő gyerekeknek érdemes a DUNA Televíziót bekapcsolni, ahol 7.30-tól a klasszikus belga képregényből készült Tintin kalandjait adják, melyet 8.50-től a Csavargó kutya című családi film követ (beagle-tulajdonosoknak különösen ajánlott). Vasárnap délutánra is marad még családi film: a műfajban az egykori csehszlovákokhoz hasonlóan nagy hagyományokkal rendelkező új-zélandiaktól a A kincses sziget gyermekei 1.: Az ütközet c. filmet adja a film+2.

Tegnap volt a megnyitója az Angyalok Erdejének a Felvonulási téren: január 6-áig 500 feldíszített karácsonyfában gyönyörködhetünk. Az Angyalok Erdeje karácsonyfáit 500 Magyarországon működő vállalkozás vásárolhatta meg, díszíthette fel. A favásárlás szimbolikus, a feltétele az volt, hogy pártfogásba kell venni egy nemes célt vagy ügyet (például egy alapítványt, kórházat, rászoruló közösséget, családot). A szervezők vízkeresztig ingyenes kulturális programokkal várják az érdeklődőket, a részletes rendezvénynaptár itt érhető el.

Pénteken indult, december 19-éig látogatható a Millenárison a Barbie&Lego 50 éve kiállítás. A kiállítás több európai nagyváros után most Budapestre is megérkezett, hatalmas Legóból épített városokat, járműveket nézhetünk meg, és végigkövethetjük, hogyan változtak 1959 óta a Barbie babák. A jegyárak elég borsosak, a részletekről itt lehet olvasni.

Mindenhol kifulladásig játsszák a Diótörőt (pl. a Nemzeti Táncszínházban, a Magyar Állami Operaházban, a Thália Színházban). A (gyerek)színházak műsorából olyan darabokat válogattunk, melyek nem karácsonyi klasszikusok.

A Budapest Bábszínházban a héten szerdától csütörtökig játsszák Lackfi János és Szemenyei János mesejátékát, a Csipkerózsát. Az 5 éves kortól ajánlott történetben távol egymástól, de egy időben születik egy kisfiú és egy kislány, kettejük élete később viszont összekapcsolódik.

December 8-án és 9-én a Kolibri Színház a Bekkenko, a grimaszdémon című japán mesejátékot játssza. A darab egy vak lány és egy mosolyt fakasztó démon szerelméről szól.

Csütörtökön délután 3 órakor a Bozsik Yvette Társulat gyerekelőadását, a Varázscirkuszt nézhetjük meg a Művészetek Palotájában. Este 6 órától pedig Varró Dániel és Szabó Borbála 6 éves kortól ajánlott mesejátékát, a Líra és Epikát a Budapest Bábszínházban – ahogyan azt a cím is sejteti, igazi bölcsész előadást láthatnak a gyerekek a műnemekről. December 11-én, szombaton az Örkény István Színházban A sötétben látó tündért viszik színpadra.

Szombaton Luca napi programokkal várja a gyerekeket a Millenáris, délután 6 órakor pedig a Center Színházban ad koncertet az Alma Együttes.

Még több ajánló összegyűjtve itt és a Kis Kaméleon programmagazinban.

A második adventi hétvégén is jórészt Mikulás- és karácsonytémájú filmeket nézhetünk. Viszont több olyan nagy klasszikust, kultikussá lett animációt is adnak most, melyeket érdemes lehet (újra) megnézni. Ebből a hétvégi műsorkínálatból válogattunk.

Szombaton 10.30-kor a Spektrumon láthatunk egy lebilincselő természetfilmet: a Kardszárnyú remények első két részét egymás után tűzte műsorára a csatorna. A dokumentumfilmben egy borjú orka sorsát követhetjük nyomon, aki elszakadt a családjától. A film megrázó, nagyobb gyerekekkel érdemes megnézni.

Délután, 15.10-kor a Universal Channel a Karácsonyi ének 1999-es filmváltozatát adja, melyben Patrick Stewart játssza a zsémbes Scrooge-ot. A film+2 szokásához híven most hétvégén sem mellőzi a belga-francia animációkat: este 6 órakor az Asterix és Kleopátrán szórakozhatunk.

Vasárnap reggel fél 9-kor a Duna Televízión egy holland családi film fut, a Hová lett a Mikulás lova? A filmben egy kínai kislánynak kell beilleszkednie a holland közösségbe, ebben segít neki a Mikulás. A film+ ismét egy Hayao Miyazaki animációt ajánl vasárnap délutánra: 13.35-kor a Nauszika – A szél harcosait vetíti 1984-ből. Sok rajongó szerint ez a japán rendező legjobb animációja, 12 éves kor alatt viszont nem ajánljuk. 15.10-kor a Universal Channelen a Mikulásné kerestetik című romantikus családi filmet adják, melyben a Mikulás fiának és egy özvegynek a kalandjait követhetjük végig. A Viasat3-on 18.05-kor kezdődik a látványos Jumanji Robin Williams-szel és Kirsten Dunsttal. 19.05-kor a Disney Channel az első és máig az egyik legnépszerűbb klasszikusát, az 1937-es Hófehérkét adja. 8 órakor pedig a TV2-n kezdődik a kissé bugyuta, de helyenként azért szórakoztató Madagaszkár 2.