Ezen a héten egy rendhagyó gyerekkönyvet mutatunk be: egy képeskönyv filmadaptációjából készült ifjúsági regényt, az Ahol a vadak várnak-ot – egy agresszív, mégis szívbemarkoló könyvet. 

Az eredeti történet, Maurice Sendak 1963-as kultikus meséje kevésbé ismerős a magyar gyerekeknek – de talán még a felnőtteknek sem mond sokat. 1964-ben ez a könyv nyerte el az amerikai gyerekirodalom legrangosabb elismerésének számító Caldecott-medált, és napjainkig közel 20 millió példányt értékesítettek belőle. 2009-ben filmes adaptáció is készült a gyerekkönyvből – ezt a magyar mozik nem mutatták be, a döntés mellett pedig valószínűleg nem csak az szól, hogy a cím mond-e bármit itthon, hanem az is, hogy az Ahol a vadak várnak egy a műfajától szokatlanul erőszakos, agresszív világban játszódik. 

A gyerekkönyvet és az abból készült forgatókönyvet Dave Eggers dolgozta regénnyé. Az eredeti mesekönyvet kísérő Sendak-illusztrációk meglehetősen sokat elvesznek abból a sokértelmű vadságból, melyről maga a történet szól. Ám miután a regényt már nem kísérik ezek a képek, és mivel Eggers átdolgozásában bevallottan is arra helyezi a hangsúlyt, hogy kik valójában azok a vadak és mit akarnak, a regény több ponton is nyomasztóbb, félelmetesebb lesz. 

 

Maurice Sendak illusztrációja az Ahol a vadak várnak gyerekkönyvhöz

A történet hőse a 9 éves Max, aki elvált szülők gyereke. Magányosnak érzi magát, úgy gondolja, senkit nem érdekel, hogy mi jár a fejében, mik a vágyai. Egyre inkább befelé fordul, pácolódik zűrzavaros gondolataiban, frusztráltsága és növekvő dühe pedig agresszív lépésekre ragadja: eláztatja például nővére szobáját, farkasjelmezben teljes erőből beleharap anyja karjába, végül elrohan az éjszakába. A parton egy csónakot talál, melyet elold és így jut el egy különös szigetre, ahol hatalmas, félelmetes szörnyek – a vadak – tombolnak. Max királyukká kiáltja ki magát, és megkezdődik a közös pusztítás minden szinten: Max azt ígéri a vadaknak, hogy uralkodása elhozza számukra mindazt, amire vágynak. De Max átgondolatlan, hirtelen ötletei mind balul sülnek el: királysága végül tobzódik a fizikai és a lelki erőszakban. A „játék” többször is odáig fajul, hogy majdnem megölik egymást. A folyamatos rossz döntések, a céltalan akarnokság következményei apránként ráébresztik Maxet, hogy mit is indított el ostobaságával. A felismerés és a megértés után viszont hazatérhet a családjához. 

Az előző bekezdés alapján egy szülő joggal érezheti azt, hogy ezt a könyvet még véletlenül sem adná oda a gyerekének. De az Ahol a vadak várnak regényváltozatának agresszivitását ellensúlyozzák azok a részek, melyek a rombolás után magukhoz térő szereplők érzéseiről szólnak: senki nem érzi jól magát, a szemekben a szégyen és a megbánás tükröződik. A legfélelmetesebb és legkegyetlenebb szörny ámokfutásának is „csak” az az oka, hogy féltékeny, hogy elismerésre, törődésre vágyik attól, akit igazán szeret. Az Ahol a vadak várnak egy felnőtteknek is nehezebben érthető történet, de ha van nyilvánvaló üzenete, akkor az az, hogy a szavak, a tettek hihetetlen mélyen sebezhetnek, és pillanatok alatt el lehet merülni az ezek okozta fájdalomban. Az Ahol a vadak várnak szerint az így kialakult helyzetben nincs hibás: a hiba az, ha valaki hagyja elhatalmasodni a negatív érzelmeket saját személyiségén. 

Eggers tehát szuggesztív, felkavaró és olvasmányos regényt írt egy gyerekkönyvből. (Itt külön meg kell dicsérni a fordítást: Lukács Laura kifejezetten szépen ültette át magyarra.) Igaz, a rombolásról szóló részek többször aránytalanul hosszúra nyúlnak és emiatt a történet néhol ellaposodik, unalmasan kiszámítható lesz. A kiadó 9–99 éves korig ajánlja a kötetet, de nagyon koravén 9 évesnek kell lenni ahhoz, hogy valaki élvezze (főleg, hogy értse is) az Ahol a vadak várnak regényesítését. 12-13 éves kortól viszont egy egészen különleges és meghatározó olvasmányélményt nyújthat a könyv.

 

Dave Eggers: Ahol a vadak várnak
Fordította: Lukács Laura
Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, 202 oldal,2500 Ft
Ajánljuk 12 éves kortól (felnőtteknek is)

 

Kövess minket Facebookon is!