Lenka éppen teliholdkor született, és éppen olyan kerekded is, mint amilyen a hold volt akkor. Ám kövérsége miatt nincsenek barátai. Lenkát kiközösítik a gyerekek: nem ugróiskoláznak, nem fociznak, nem hullahopoznak vele, mert úgy gondolják, hogy az alakja miatt úgysem volna képes lépést tartani a többiekkel. Az sem segít sokat, hogy Lenka visszúhózódó, magának való kislány – az elutasítások miatt csak még félénkebb, még sebzettebb lesz. Játszótársak híjján a magányos rajzolásban teljesedik ki – akkor is éppen egyedül rajzolgat, amikor egy kisfiú, Palkó rátalál, és végül összebarátkoznak.

 

Ahogyan a mesebeli Lenka a rajzai miatt válik érdekessé Palkónak, úgy Szegedi Katalin könyvét is az illusztrációk teszik igazán különlegessé. A Lenka ugyanis alapvetően egy egészen hétköznapi történet a jól ismert fordulatokkal: a kövér kislányt csúfolják és folyton lerázzák, és Lenka valódi személyisége, tehetsége észrevétlen marad a gúnyolódó gyerekek számára, amíg a jólelkű Palkó meg nem érkezik. A korrekten megírt, de klisészerű történetet az illusztrációk teszik meseszerűvé, ezek töltik fel a szokványos sztorit egyedi részletekkel. A kissé száraz szöveg ugyanis mellőz minden érzékletességet – a  környezetet, a hangulatot, a gyerekek jellemvonásait és érzelmeit az illusztrációkból lehet „kiolvasni”. Például arra, hogy Palkó Lenkához hasonlóan szintén különc, semmilyen utalást sem találni a szövegben, a rajzokon megelevenedő hózentrógeres, szemüveges, fogszabályozós Palkó-figura azonban – ha már maga a Lenka is az előítéletekről szól – egy, a gyerektársak között szintén kevésbé népszerű karaktert idéznek meg.



A utóbbi évek magyar gyerekkönyveit nézegetve és Szegedi Katalin könyvét lapozgatva is egyértemű, hogy a magyarországi gyerekkönyvkiadás hatalmasat fejlődőtt, és túlzás nélkül mondható, hogy nemzetközi színvonalú illusztrációk kísérik a meséket. Ezzel párhuzamosan azonban egyre általánosabban tapasztalható, hogy a gyerekkönyvekben a szöveg túlságosan is másodlagos szerepet tölt csak be. És ez az alárendeltsége nemcsak a picture book műfajában készült könyvek esetében érződik, hanem sokszor olyankor is, amikor nemcsak egy-két sornyi szöveg kíséri a gazdag képeket, hanem látszik az igyekezet arra, hogy valódi mesét is írjanak hozzá. A Lenka esetében is ez figyelhető meg. A kövér kislány sokszor megismételt toposza elbírt volna valamivel több sajátos megoldást – vagy pedig az illusztrációk mellett valóban elegek lettek volna a csak jelzésértékű sorok a hosszabb és erőtlen bekezdések helyett. 

Ettől függetlenül a Lenka egy tisztességesen összerakott kötet, mely egy sokakat érintő, fontos témát dolgoz fel. A szerző, Szegedi Katalin jól ismert és rendkívül tehetséges illusztrátor, aki bár íróként most nem mutatta meg, mit is tud igazán, a csodaszép rajzok bőven kárpótolnak ezért.

 

Szegedi Katalin: Lenka
Csimota Kiadó, Budapest, 2010, 31 oldal, 2200 Ft
Ajánljuk 3-7 éves lányoknak, fiúknak

Kép: http://szegedikatalin.blogspot.com