gyerekszemle

Lane Smith grafikus az egyik legizgalmasabb amerikai gyerekkönyv-illusztrátor. Most egy tökéletesen egyszerű, mégis elgondolkodtató könyvet és trélert mutatunk tőle. Ma, amikor minden gyerek otthonosan kezeli a legújabb multimédiás kütyüket, sokszor felmerül, hogyan maradhatnak versenyben a könyvek, egyáltalán érdekes-e még a klasszikus értelemben vett olvasás. Az It's a Book szerint abszolút igen. Mi ez? - kérdezi a szamár. Egy könyv - válaszolja a majom. Nem tud hangot kiadni, nem lehet görgetni benne, nem kell hozzá jelszó, mégis órákra leköti a technofil szamarat.

Saul Bass (1920-1996) a 20. század egyik legnagyobb hatású amerikai grafikusa és főcímtervezője volt. Pályafutása alatt többek között Alfred Hitchcock, Stanley Kubrick és Martin Scorsese kérte fel mozifilmek főcímeinek készítésére, például a Casinóéra, a Spartacuséra, a Cape Fearére és a Psychoéra. Bass több amerikai nagyvállat logóját tervezte meg, például a United Airlines 1974 és 1993 között használt logóját.

The Title Design of Saul Bass from Ian Albinson on Vimeo.

Bass egy gyerekkönyvet is illusztrált 1962-ben: Henri's Walk to Parist most ötven évvel az első megjelenés után újra kiadták. A történet főhőse egy fiú, aki a vidéki Franciaországon él, és arra vágyik, hogy egyszer eljusson Párizsba, a könyv az utazás élményéről szól.

Bátky András a Pipogya-könyvekben egy párhuzamos világ Budapestjéről mesélt, amelyben beszélő állatok és gyerekek fognak össze, hogy látványos akciók kíséretében megmentsék a várost. Legújabb kötete, a 2011 végén megjelent Morci mellőzi a kalandot: a lírai hangvételű könyv a szükségszerű változások megéléséről, egy édesanya hiányáról szól.

Japánban évszázadok óta faragják a sematikus formájú, egyszerű mintákkal festett kokeshi babákat. A második világháború után azonban egyre népszerűbbek lettek a különböző, kreatív díszítésű kokeshik, amelyek ma világszerte számos ipar- és képzőművészt is megihletnek - ahogyan a francia grafikust, illusztrátort, Annelore Parot-t is. A Scolar Kiadó Nevenincs és sosemvolt hercegnőkje után most a Móránál megjelent Kokeshi könyvek jóvoltából kaphatunk kis ízelítőt abból, hogy hol tart a francia gyerekkönyv-illusztráció.

A látványos mesélés egyik legismertebb módja a diafilmezés - de ha őszinték akarunk lenni, az elsötétített szobák falaira így leginkább a szocializmus giccsét lehet kivetíteni, a tekercsválaszték csak lassan újul, a kortárs vagy izgalmasabb illusztrációkat biztosan nem a diafilmek között kell keresni. Ami hiányzik a diafilmből, azt pótolja a kamishibai, azaz a papírszínház.

Alex T. Smith egy kövérkés kiskutyáról szóló könyvei, a Claude a városban és a Claude nyaral az óvodásoknak és a kezdő olvasóknak szólnak - de sokrétű nyelvi és képi humoruk miatt igazából korosztálytól függetlenül bárkit szórakoztatnak. A Yorkban élő 27 éves, de már több díjjal is elismert szerző-illusztrátornak és feleségének három kutyájuk van, így valószínűleg bőséges saját tapasztalat állt rendelkezésre a Claude-könyvek főhősének megrajzolásához.

Egy tegnapi ünnepségen hirdették ki az American Library Association éves díjazottjait, többek között a Newbery- és a Caldecott-éremmel kitüntetett gyerekkönyveket is. A gyerekkönyvtárosokból álló zsűri döntése alapján Jack Gantos regénye és Chris Raschka képeskönyve bizonyult a legjobbnak.

Ha valakinek van vágyott, irigyelt vagyona és hatalma, akkor az egy mesebeli király. Különösen, ha egy nagyon gazdag ország királya. Alex Cousseau meséjében azonban ez pont nem így van: az alattvalók mind dúsgazdagok, de a királyuknak semmije sincs.

John Kenn Mortensen 1978-ban született Dániában, munkaidejében gyerekeknek szóló televíziós műsorokat ír és rendez. Otthon pedig várják az ikergyerekei. Nem sok fölös idő marad így a hobbira, a szörnyrajzolgatásra. De ha van egy kis szünet, Post-itekre rajzolgat - nem is sikertelenül. A kollekció már több mint 250 rajzból áll, egyes szörnyképek pedig 25 ezer forintnak megfelelő összegért is elkelnek. Kennt pedig több kiállításra is hívták már. A Post-it képeken a gyerekkori rémálmok, az irodalom és a folklór szörnyei elevenednek meg. Kenn bevallása szerint azonban a legfőbb inspirálója Stephen King.

Ha szigorúan vesszük, egy böngésző a bölcsődés, óvodás korosztálynak szól - de ha egy igazán virtuóz grafikus készíti, még az alsós iskolások számára is izgalmas lehet. Ilyen az Ottó a hóban is: az apró részleteket felderítése, a képi és nyelvi humor összefonódásainak felfedezése a sokrétegű jelentések miatt életkornak megfelelően más-más élményt nyújt.