Antal Nikolett kritikus ajánlója a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházban bemutatott Robert Jelinek Európai történet c. darabjáról.

Európai történet, de számunkra még fontosabb, hogy magyar történet, húsbavágóan aktuális, szomorú jelenség. Lehetne a béka és a királykisasszony, a szegénylegény és a hercegnő kalandos, meseszerű románca, de ezúttal a cigányfiú (Miklós) és a polgármester egyetlen, erőszakos félelemmel őrzött lánya (Emília) között szövődik a szerelem. A diszkrimináció és sztereotipikus gondolkodás 21. századi Rómeó és Júliája áll előttünk a Kolibri Pince színpadán Robert Jelinek darabjában.

Érzékeny a kiindulási pont: Emíliát meggyilkolták, a házból Miklós szaladt ki, a felbőszült tömeg teljes bizonyossággal megkövezni készül, ám testvérével, Gusztival a lelkésznőhöz (Anna) menekülnek a templomba. Jelinek drámája tökéletes hitelességgel tárja elénk az eseményeket: Anna tehetetlen, segíteni próbál, de nem tudja levetkőzni előítéleteit, holott görcsös próbálkozásai mindvégig erre sarkallják. Megyes Melinda játéka ezt a bizonytalanságot kellő szuggesztióval hangsúlyozza. Objektív döntését minden körülötte lévő befolyásolni akarja, nem tudja, higgyen-e a szóbeszédnek, a tömegnek, az elmenekülő rendőröknek, hiszen a mérleg másik nyelvét Miklós őszintének tűnő vallomása, érzései ellensúlyozzák. Újra és újra magunkra ismerünk, Anna karaktere ettől válik szinte félelmetesen pontossá és árnyalttá. Miklós gondolatai elénk „varázsolják” a múlt hol idilli, hol tragikus folytatást sejtető szerelmi jeleneteit.

Az Emíliát megformáló Rácz Kármen bár igyekszik a tizenéves, ám súlyos terheket hordó félig felnőtt, félig gyermek karaktert játszani, de harsányságával olykor-olykor túllő a célon – ez az egyetlen hibája. A Gusztit, Miklós bátyját játszó Mészáros Tamás telitalálat, a kezdetben könnyen megítélt fiú felelősségteljesen gondolkodik, testvéréért tűzbe menne miután meggyőződött arról, igazat mond. Az egyetlen probléma, hogy kitűrt inggalléros, bőrdzsekis jelmeze ugyanolyan sztereotipikus gondolkodást tükröz, mint amit a darab le akar győzni. Színészi játékban a követet alakító Tóth József – ha nem is erőtejesen, hiszen kiegyenlített teljesítményeket láthatunk, de – kimagaslik. Megszólalásai, kinézete, hanghordozása mögött a kígyó lakozik: hazudik, zsarol és gyilkol, miközben a Bibliából idéz. A darab csúcs- és egyben végpontjában leszúrja Gusztit, aki kérdőre vonja őt a testvérével történtek miatt (mialatt ugyanis Miklóssal kettesben volt, megvágta a saját kezét, hogy a fiút vádolja az őrjöngő tömeg és a lelkésznő előtt). A darab legnagyobb bravúrja, hogy mindvégig sikerül fenntartania a befejezéssel kapcsolatos bizonytalanságot, meghökkentő, önmagunkkal szembesítő ereje éppen ebben rejlik.

Benedek Judit az érzelmek és gondolatok hullámzását kellően ábrázoló rendezése rendkívül dinamikus, sikerül elérni, hogy újra és újra beleborzongjuk saját világunkba. Kúnos László könnyed, gördülékeny fordításában a szereplők megszólalásai szépen ábrázolják környezetük, szemléletmódjuk sajátosságait. A Kolibrinek ezzel a darabbal tett lépése kétségkívül komoly figyelmet érdemel.

Robert Jelinek, Európai történet, Kolibri pince, bemutató: 2011. február 19.

14 éves kortól ajánlott

Fordította: Kúnos László

Anna – lelkész: Megyes Melinda
Miklós - fiatalabb testvér: Csányi Dávid
Guszti - idősebb testvér: Mészáros Tamás
Emília - a polgármester lánya: Rácz Kármen
Küldött: Tóth József
Díszlet, jelmez: Mats Persson
Kellékes: Gór Erika
A rendező munkatársa, súgó: Hajsz Andrea
Rendező: Benedek Judit

A képek forrása: www.kolibriszinhaz.hu