gyerekszemle

Sok gyerekkönyvszerző vallotta már be, hogy a sikeres történetötleteit tulajdonképpen a gyerekeinek köszönheti - a nemrég elhunyt Czigány Zoltán Csoda és Kószá-ja is a közös esti mesékből lett IBBY-díjas kortárs klasszikussá. Menyhért Anna pedig nemcsak bevallja, mennyi mindent köszönhet kisfiának, hanem egyenesen arról ír mesét, hogy Tomi fantáziájának köszönhetően hogyan növekszik, fejlődik tovább a felnőtt által kitalált alaptörténet.

Az idei könyvhétre jelent meg Klein-Varga Noémi és Nádori Gergely első könyve, a Nagy az Isten állatkertje a Koinónia Kiadónál. Az akkori megjelenéseket nézegetve ez volt az egyik olyan könyv, melyet nagyon kíváncsian vártunk. Nem véletlenül, hiszen a kolozsvári Koinónia gyerekkönyveinek témaválasztása, szöveg- és képvilága, hangulata általában már eleve valami más nyújt az olvasónak, mint amit a magyarországi gyerekkönyvkiadástól megszokhattunk. A Nagy az Isten állatkertje pedig több szempontból is szokatlan gyerekkönyvnek nevezhető.

A 82. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódva immár tizedik alaklommal rendezik meg a Gyermekkönyvnapokat. A kiadók közül magasan vezet a Pozsonyi Pagony a megjelenések számában: nyolc új kötettel készült a könyves rendezvényre. A kiadók többsége egy-két új könyvet jelentetett meg.

Általában elmondható, hogy biztosra akarnak menni a gyerekkönyvkiadók: vagy sorozatokat folytatnak, vagy már jól csengő nevű szerzőket, régi nagy klasszikusokat adnak ki. Éppen ezért a kínálat nem sok egzotikus újdonságot ígér, bár a kolozsvári Koinónia két könyve kifejezetten izgalmasnak tűnik.

Lesújtva olvastuk a hírt, hogy meghalt az egyik legtehetségesebb kortárs magyar gyerekkönyvszerző, Czigány Zoltán.

Czigány Zoltán halálhírét felesége jelentette be hétfőn éjszaka a Facebookon: "Kedves Mindenki! Czigány Zoli ma este 3/4 7-kor eltávozott közülünk, lehet, hogy már szeretett Nádor lován ül, vagy issza Dede habos kakaóját, vagy végre beszélgethet édesanyjával, de mindenesetre ott biztos mindig süt a nap, és végre kánikula van neki, forró. mértéktelen nyár, amire mindig úgy vágyott."

Május 12-14 között rendezik meg a VII. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásárt a Millenárison. Az idei fesztivál védnöke Richly Zsolt grafikusművész. A sok gyerekfoglalkoztató program mellett lesz régi mesekönyvek vására is. És megéri a gyerekeknek rajzot vinniük magukkal.

Mi a közös a Babarban, a Barbapapában vagy éppen a Ruminiben? Hát az, hogy mindegyik sikerszéria központi szereplője hímnemű!

Egy friss, áprilisi tanulmány szerint a gyerekkönyvek elfogultan bánnak a nemekkel. A 20. század legnépszerűbb mesekönyveiben ugyanis a főhősök - akár állatokról, akár emberekről van szó - jellemzően férfiak.

Április 15-én pénteken kiosztották a 2010-es év IBBY-díjait. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) egy nonprofit szervezet, mely minden évben díjazza a gyerekirodalom terén kiemelkedő munkákat.

Életműve és munkássága alapján Békés Pált posztumusz díjjal ismerték el, melyet családja vett át.

Fotó: Dobó László

Az Év Gyerekkönyve díjat Máté Angi Volt egyszer egy című mesekönyvének ítélték. A könyvet Sulyovszky Sarolta illusztrálta.

Ma nyílt meg a magyar gyerekkönyvek számára legfontosabb nemzetközi fórumnak számító rendezvény, a 2011-es Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs vásár, melynek idei díszvendége Litvánia.

A Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése (MGYKE) szervezésében, a MASZRE támogatásával idén igazán méltó keretek között mutathatjuk be a nemzetközi szakmának a hazai gyerekkönyv-termést. Ebben az évben először jelentkezik együtt 14 magyar gyerekkönyvkiadó, az MGYKE 12 tagján kívül (Aula.info, Cerkabella, Ceruza, Csimota, General Press, Holnap, Koinónia, Kráter, Naphegy, Pagony, Scolar, Vivandra) a közös standon képviselteti magát a Móra és a Pro Junior kiadó is. Ilyen hangsúlyos könyves megjelenésre eddig még nem volt példa, ez már a hazai gyerekkönyvek igazi nemzetközi seregszemléje, melyhez ezúttal a kiadók igényeire szabott, profiljuk és a hatalmas könyvtermés bemutatására alkalmas, Takács Mari elképzelései alapján megvalósuló, szép nemzeti stand ad méltó keretet. A standon a könyvek mellett illusztrátoraink és illusztrációik is kiemelt szerephez jutnak, hiszen az alkotások képezik a magyar stand dekorációját, 12 méter széles falat borítanak be a szebbnél szebb képek. A magyar gyerekkönyveket megtalálják Bolognában a 29. csarnok B11-es standján - írta sajtóközleményében a MGYKE.

Lassan ugyan, de itthon is egyre elterjedtebbek lesznek a picture bookok. Ezek lényege, hogy az illusztrációé a domináns szerep, és szöveg sokszor egyáltalán nem is kíséri a képeket. Magyarországon a szülők és a pedagógusok még bizalmatlanok a szinte csak illusztrációból álló könyvekkel: a beszélgetésekből, személyes tapasztalatokból úgy tűnik, a magyar piac egyelőre nem igazán tud mit kezdeni a picture bookkal. A Magyarországon megszokott klasszikus, passzív esti meséhez, vagyis amikor a szülők olvasnak fel egy történetet a gyereknek, valóban kevésbé használhatóak az ilyen típusú gyerekkönyvek. A picture book azonban nem is ezt a célt szolgálja, hanem az interaktív, kreatív együttmesélés eszköze kíván lenni. A felolvasás során a gyerekek képi képzelőereje dolgozik, a picture book pedig a szóbeli kreativitást fejleszti az illusztrációk alapján kitalált mesével. Vitathatatlan, hogy egyik terület sem fontosabb a másiknál, mindkettővel érdemes tudatosan is foglalkozni.

Részlet Renata Liwska Red Wagon c. könyvéből

Az információ jelentős részét képekben kapjuk, ezért a passzív befogadást ellensúlyozandó talán még fontosabb megtanítani a gyerekeket arra, hogy maguktól is szavakba tudják önteni azt, hogy mit látnak a képeken, milyen érzelmeket váltanak ki belőlük ezek a képek, és hogyan élik meg a hatásukat.

Az "Olvasó ifjúságért" mozgalom feladatai:

1. A könyv, az olvasás legyen a fiatalok szocialista tudatformálásának hatékony eszköze;
2. szélesítse a fiatalok olvasótáborát, a fiatal olvasók minél nagyobb számával kedveltesse meg az olvasást, általános és szakmai műveltségük kialakítása, művelődési készségük fejlesztése érdekében;
3. váljék mindennapos gyakorlattá a KISZ-szervezetek életében a fiatalok és a könyv kapcsolata.

(Részlet a KISZ KB Intéző Bizottságának határozatából, 1968)

Az ifjúsági irodalom hiányairól:

"Fiataljaink szemléletének alakításába nemcsak az iskola és az ifjúsági szervezet szól bele, hanem a társadalom felszín alatti szemléletei is: nagymamai naivságok, régi történelmi díszkiadások sugallatai, borközi felnőttbölcsködések, és ki tudja, még mi minden más! (…)

A történelmi múltnak irodalmi megelevenítése is szinte felmérhetetlen változást hozhat fiataljaink történelmi érdeklődésében és gondolkodásában. Vannak egész korszakok, amelyről egyetlen könyvet sem tudunk a gyermekolvasó kezébe adni. (Tudjuk persze, hogy húsz év alatt - ennyi idős Magyarországon a szocialista szándékú ifjúsági könyvkiadás és a könyvtárhálózat is - nem lehet "megíratni", főként megfelelő színvonalon nem lehet, az egész világtörténelmet és az egész magyar történelmet - a nevelés szempontjából azonban még mindig zavaróak a hiányok.) (…)