gyerekszemle

Egy adventi könyvnaptárral folytatódik az idei karácsonyi és téli gyerekkönyveket bemutató sorozatunk. Az Elfelejtett lények boltja a cím és a borítón alapján kevésbé látszik karácsonyi mesegyűjteménynek (a Mikulás például félig elrejtve szerepel csak a borítón) - ez az indirektség és a karácsonyi mesekönyvektől szokatlan további megoldások pedig a kötet egészében érvényesülnek.

A friss téli és karácsonyi mesekönyvek közül elsőként egy kakukktojást, az 1982-ben elhunyt Végh György A kéményseprő hóember c. meséje kerül bemutatásra a Gyerekszemlén.

Jövő héten már az első adventi vasárnapot ünnepeljük, éppen ezért a legfrissebb téli vagy karácsonyi tematikájú gyerekkönyvekből válogattunk össze egy csomagot. Mindegyikről írni fogunk - kivételesen nem hétvégenként, hanem sűrűbben a következő két hétben. Most egy kis ízelítőt mutatunk az egyébként nagyon izgalmasnak tűnő kínálatból.

Elfelejtett lények boltja
Cerkabella Könyvkiadó/Mo&Mo Bt.

Sokszerzős, több illusztrátoros gyűjtemény kortárs írók történeteiből. Tulajdonképpen könyves adventi kalendárium: 24 szerző meséit és verseit tartalmazza.

Nevenincs és sosemvolt hercegnők - már a cím is valami különlegeset idéz, ráadásul a nagyalapú, szép kivitelezésű könyv mágnesként vonz magához a könyvesboltban is. És amikor kinyitjuk, a varázslat csak fokozódik: Rébecca Dautremer művészi könyvillusztrációtól egészen egyszerűen nem lehet elszabadulni. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy ez az egyik legszebb könyv, mely az utóbbi években, sőt évtizedben magyarul megjelent.

Szakemberek újra és újra visszatérő témája, hogy milyen veszélyesek is a gyerekkultúra kedvelt meséi: a Hupikék törpikék antiszemita, rasszista és kommunista, a Spongyabob agyzsibbasztó, a Thomas, a gőzmozdony pedig nem píszí. És most itt a legújabb: állítólag a Harisnyás Pippiről szóló könyvek is rasszisták.

Ezen a hétvégén egy sok szempontból különleges könyvet mutatunk be: Nyulász Péter Helka - A Burok-völgy árnyai című meseregényét. A Helka egy kevésbé ismert, de annál varázslatosabb balatoni legendát idéz fel. A Balatonon mára leginkább presszók vagy hajók nevei őrzik Helka történetét, és csak kevesen vannak, akik tudják, ki is volt Helka vagy Kelén, esetleg Sió és Kamor. (Aki kíváncsi rá, itt olvashat róluk.) Nyulász Péter az eredeti legendát dolgozta fel egy akciódús, fordulatos gyerekfantasy-vé.

Az Egyszervolt.hu és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Animációs tanszéke először 2008-ban dolgozott együtt az ún. Versfilmek projekten. Az Egyszervolt.hu szerkesztősége ismert szerzők verseiből és verses gyerekdalokból készített egy bővebb összeállítást, melyből a MOME hallgatói választhattak egyet-egyet, melyet animációs filmként dolgoztak fel. A leendő rajzfilmrendezők Fülöp József és M. Tóth Géza szakmai felügyelete alatt filmesítették meg a verseket. A hallgatóknak egyedül a szakmai kritériumoknak kellett megfelelniük, egyébként teljesen szabad kezet kaptak. A közös vállalkozás sikerén felbuzdulva 2010-ben újabb versfilmek születtek, így számuk 28-ra bővült.

Képkocka Gellár Csaba animációs filmjéból, a Béka-partiból (2008)

Mese a színek hatalmáról - nagyjából így lehetne röviden összefoglalni, miről is szól Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt meséje, a Cerka Tinka és a szürke lord. A Miklya házaspár a szó szoros értelmében sokszínű világot teremtett: Kolorító mindennapjait az határozza meg, hogy uralkodói, Lord Grafith, Don Aquarell, Donna Pastella, Signorina Tempera éppen milyen arányban keverik hozzá árnyalataikat.

A sztori lényege, hogy Don Aquarell és Donna Pastella visszafogottan színes uralkodását felborítja Lord Grafith felbukkanása, és ezzel Kolorítóba beköltözik a szürkeség, a színtelenség. A címszereplő Cerka Tinka - Aquarell és Pastella kislánya - nem hajlandó belenyugodni a színek nélküli életbe, próbálja felrázni a kolorítóiakat, nevetése, tettrekészsége átragad másokra is, és a színek kezdenek visszatérni a városba. Aztán kiderül, hogy az akvarell és pasztell színek sem valami izgalmasak önmagukban, és az élet akkor lehet csak igazán mozgalmas, ha az élénk, harsány, visszafogott, szomorú, határozott árnyalatok harmóniája érvényesül. Így hát mindenki jól kibékül, és beveszik még az élénk Signorina Temperát, a fekete-fehér-szürke ezer árnyalatát ismerő Lady Tust és a több millió színt látó Printert is a csapatba.

Tatu és Patu egy Furaváron élő testvérpár, akik különleges és leginkább haszontalan találmányokat, kutatásokat végeznek a maguk - és persze olvasóik - szórakoztatására. A karaktereiket megalkotó finn szerzőpáros, Aino Havukainen és Sami Toivonen a formatervező főiskolán végeztek Lahtiban. Első könyvük, a Tatu és Patu Helsinkiben 2003-ban jelent meg, majd a sorozat minden évben egy-egy újabb kötettel bővült, jelenleg a nyolcadik kötetnél tartanak Finnországban. Magyarul eddig négy Tatu és Patu olvasható.

A Medve látogatója Medve és Egér első találkozását és összebarátkozásukat meséli el. Ahogyan az lenni szokott, adott egy látogatókat nem szívlelő morcos, nagydarab magányos farkas (vagyis: Medve) és egy elszánt, izgága birtokháborító, aki mindenáron barátkozni akar (Egér). Valószínűleg nem lőjük le a poént, ha eláruljuk, hogy az Egér győz, és a mese végére a legnagyobb összhangban "melengetik a talpukat, rágcsálnak és kortyintgatnak" a kandallónál.