Vendégszerzőnk, Farkas Kinga Ágnes az ELTE Társadalomtudományi Kar Kisebbségpolitika szakának végzős és a Bölcsészettudományi Kar másodéves arab szakos hallgatója. Kutatási területe az integrációs politika és kisebbségi csoportok beilleszkedési stratégiái.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent a Csimota Könyvkiadó gondozásában egy hat könyvből álló mesekönyvsorozat, amely mesék tematikusan a toleranciára nevelés eszközei próbálnak – nem is sikertelenül – lenni. A célkitűzést a könyv hátsó borítóján is olvashatjuk: „Sorozatunk meséi a hovatartozásról, az emberiség sokszínűségéről, a másságban rejlő értékekről, és ezek elfogadásáról szólnak. Teszik mindezt mesei környezetben, klasszikus motívumokkal – az ideológiai felhangokon, a mindenáron való tanulságokon és persze az Óperencián is túl.”

Bár a sorozat darabjainak célja ugyanaz, az egyes kötetek mégis eltérnek egymástól, sokszínűek. Akadnak mesék kortárs magyar szerzőktől (Böszörményi Gyula, Szegedi Katalin, Finy Petra, Sulyovszky Sarolta), régi klasszikustól (Benedek Elek) és egy francia szerzőpárostól is (Agnès Lacor és Gwen Le Gac). A mesék műfaja is hasonlóan változatos, verses formában írodott történettel is találkozhatunk. Van, amelyik népmesei környezetben és van, amelyik modern városi helyszínen szerepelteti nem szokványos főhőseit, akik a legkevésbé sem átlagosak a mesék világában, hiszen különlegességük másságukból, „hátrányos helyzetükből” adódik. Van itt csúnya királyfi, kövér kislány, mások által túlságosan is fehérnek tartott királylány, vagy éppen egy Down-szindrómás kistestvér is. De nem csupán a szereplők, a cselekmény és az erkölcsi tanulság sem számít hétköznapinak ott, ahol a kurta farkú malac túr: a legfontosabb üzenetet hordozza, amit – nem csak gyerekeknek – el lehet mondani, vagyis azt, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. Nem a mindenáron való győzelem a cél, ennél az erkölcsi értékek megtartása sokkal fontosabb, még akkor is, ha ezért mondjuk fehér sárkánnyá kell változni. De a mesében a szeretet még egy művirágból is egy élő lényt képest teremteni. Olvashatunk arról, hogy a külsőből adódó különbségeken túl a belső szépség az, ami értékessé tesz valakit és, hogy nincs olyan ember, akiben ne lennének értékek, csak ezt meg kell látnunk benne – hiszen senki sem tudja olyan szeretettel ölelni édesanyját, mint például a Down-szindrómás Lili.

Minden egyes mese eléri a kiadó által kitűzött célt: a gyerekek számára is érthető módon, mesés környezetben és szereplőkkel adja át az elfogadás jelentőségének üzenetét. A kiadványok rendkívül színvonalasak, nemcsak tartalmukban, hanem kivitelezésükben is – nem véletlen, hogy Sulyovszky Sarolta A hálás virág című könyve 2008-ban Olaszországban „11o Concorso Internazionale Syria Poletti: Sulle ali delle farfalle” nemzetközi meseíró és -illusztráló pályázaton, a 6-9 éveseknek szóló könyvek kategóriájában első helyezést ért el. A sorozat bármely darabját mindenki nemcsak élvezettel, de haszonnal forgathatja. Sőt, talán ezek olyan mesék, amelyeket minden kisgyermeknek – szülőnek, tanárnak egyaránt – érdemes is lenne ismernie.

Egyetlen akadálya a mesék világhódító útjának a darabonkénti 1990 és 2200 forint közötti ár – így pont azokhoz az olvasókhoz nem juthatnak el, akiknek a legnagyobb szüksége lehetne ezekre a történetekre. Pedig épp kisgyermekkorban lenne a legfontosabb az elfogadásra és a nyitottságra való képesség kifejlesztése, akkor, amikor ez még a személyiség részévé tud válni.

A Csimota Kiadó Tolerancia-sorozatának kötetei:

Böszörményi Gyula - Agócs Írisz: Emberke színe, 2009 (4-9 éveseknek)
Finy Petra - Takács Mari: A Fehér Hercegnő és az Aranysárkány, 2009 (4-9 éveseknek)
Szulyovszky Sarolta: A hálás virág, 2010 (4-9 éveseknek)
Szegedi Katalin: Lenka, 2010 (3-7 éveseknek)
Benedek Elek: A csúnya királyfi és a szép királykisasszony, 2011 (3-7 éveseknek)
Agnès Lacor - Gwen Le Gac: Lili, fordította Szabó T. Anna, 2011 (3-7 éveseknek)

Kövess minket Facebookon is!