gyerekszemle

A Nemzeti alaptanterv (NAT) szakmai tervezetét bárki elolvashatja, egy hónapon át folytatnak róla társadalmi vitát. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára szerint az egyik legsúlyosabb hibája és egyben leggyorsabban javítandó területe a közoktatásnak, hogy nem tisztázott pontosan, mit kell tanítani az iskolákban. A szövegtervezet február 6. és március 2. között érhető el az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján.

Az előző hét híreit szemléztük.

Magyarországon több alapítványi, egyesületi iskola is működik, ahol mozgássérült gyerekekkel foglalkoznak. A budapesti Mozgásjavító Gyermek és Ifjúsági Központ az egyetlen olyan speciális intézmény, amely az óvodai, az általános és a középiskolai közoktatási szakaszokat egymásba fűzi.

A felújított Medgyes-ház a Mexikói úton (Helinova)

Az előző hét legfontosabb hírei a felsőoktatás átalakításához köthetőek. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy egy csütörtökön elfogadott rendelet szerint az állam szerződést köt a felsőoktatásban tanuló diákokkal. Összesen ötvenezer olyan hely lesz, amelyet az állam teljesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerződések. A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak (ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet). Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; azoknak a nőknek pedig, akik három gyereket szülnek, elengedik a visszafizetést.

A kormány pénteken hozta nyilvánosságra a 2012-es felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítését, ebben közölték az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek intézmények közötti felosztását, illetve a képzések költségeit. A felvételizők körében eddig rendkívül népszerű gazdasági képzés az egyik olyan terület, amelynek állami finanszírozását a leginkább érintette a felsőoktatási reform: 4900-ról 250-re csökkent az állami finanszírozással felvehető hallgatók száma, részösztöndíj ezen a területen nincs. A keretszámokról és a tandíjakról összefoglalóan itt lehet olvasni.

A kormány szándéka az, hogy a keretszámok arányainak változtatásával terelje a diákokat a műszaki és természettudományos pályák felé. Hoffmann Rózsa tanácsa azoknak, akik eddig esetleg nem ebben gondolkoztak, vagy úgy érzik, nem ehhez értenek, így hangzik: "Nyilvánvaló, hogy aki most tizenkettedikes, és decemberig nem nagyon tanult fizikát, kémiát, biológiát, az ebben az évben nem fog változtatni, de azt nem zárom ki, hogy akinek idén nem sikerül a felvételi, és nem akar diákhitelt felvenni, egy évet az életéből arra szán, hogy természettudományos tárgyakat tanuljon."

A hét híreiből válogattunk.

Röviden összeszedtük, milyen a mindennapokban is érezhető változásokkal jár a gyerekek szempontjából a január 1-jén életbe lépett köznevelési törvény és a családok védelméről szóló törvény.

Az Európai Unióban Wolfgang Ahrens német professzor vezetésével öt éve kezdődött az a kutatás, mely azt vizsgálja, hogy a 2-10 éves európai gyerekek egészségét, fejlődését milyen módon és mértékben befolyásolja az étkezés, életmód és társadalmi környezet. A kutatók megállapították, hogy az Európai Unióban élő gyerekek mintegy 20%-a kövér, vagy elhízott. Ez súlyos egészségügyi veszélyt jelent: korán megjelenő cukorbetegséget, magas vérnyomást, az ízületek fejlődésének zavarait. És persze további problémákat is okoz, mivel az elhízott gyerekekből nagyobb eséllyel lesznek kövér felnőttek.

Az EU déli részének országaiban minden öt gyerekből egy túlsúlyos, míg az északi országokban a kövérek aránya csak 5%. A kutatók szerint a gyermekkori elhízás szorosan összefügg azzal, hogy ez a korosztály úgy eszik, hogy közben nézi a televíziót. A kulturális különbségek miatt az északi gyerekek jóval egészségesebben étkeznek (több friss zöldség, gyümölcs, kevesebb édesség), mint a déli országokban élők. A tanulmány készítői 16 224 gyereket vizsgáltak, szüleikkel együtt. A vizsgálat Magyarországon is folytatódik azzal a céllal, hogy segítsen az egészséges gyermekkori életmód kialakításában.

Ezekről adtak hírt az elmúlt héten:

Egy ezer 6 és 16 év közötti ír gyerekekkel készült vizsgálat szerint a gyerekek 40%-a ajándéközön helyett jobban örülne annak, ha a Jézuska a családjukkal békésen tölthető szabadidőt hozna számukra. Ennek oka, hogy a fiatal válaszadók közel fele úgy véli, a szülők munkahelyi elfoglaltságai miatt a család év közben nem tölt elég időt együtt. A fiatalok negyede a kutatók kérdésére válaszul azt is jelezte, aggódik amiatt, hogy a családi költségvetésbe hogyan fognak beleférni az ünnepekkor jelentkező extra kiadások.

Az elmúlt hét gyerekekkel kapcsolatos híreiből válogattunk.

Régóta létező, de a gyakorlatban csak ritkán alkalmazott szabályokat iktatna sarkalatos (kétharmados többséget igénylő) törvénybe a KDNP családjogi javaslata, amelyről első olvasatban már tárgyalt a kormány. A KDNP tervezete szerint a gyerekek nem élhetnek majd egészségtelenül, és törvényben rögzített kötelességük lesz szót fogadni a szüleiknek, a szülőknek pedig akár azon az áron is segíteniük kell a gyerekeiket, ha ezzel magukat fosztják meg valamitől - egyebek mellett ezek a javaslatok vannak a családjogi törvény [origo] birtokába került tervezetében. A kormány több eszközzel is segíteni akarja a gyereket nevelők boldogulását, a gyermektelen élettársak viszont hátrányba kerülhetnek.

Egy regionális gyámhivatal vezetője az [origo]-nak azt mondta: "helyénvalónak" tartja, hogy az új törvényben kötelezettségek is szerepelnének, a jelenlegi, 1952 óta létező szabályozás ugyanis szerinte inkább csak jogokat fogalmaz meg, az együttműködés előírása pedig "elvi keretet adhat" a később kidolgozandó végrehajtási részletszabályokhoz. Egy másik gyámhivatal vezetője szerint nem is teremtene új helyzetet a KDNP tervezete, csak ha részletesen meghatároznák, ki számít engedetlennek, és milyen szankciókkal kell sújtani azokat, akik nem szófogadóak, ilyenek azonban nem szerepelnek a javaslatban.

Az elmúlt hét híreiből válogattunk.

Mire a mai gyerekek felnőnek, várhatóan jelentősen átalakulnak a választható életpályák, hivatások. Az alap- és középfokú oktatásnak éppen ezért nehéz dolga van: egy olyan élethez kellene alapokat adnia a gyerekeknek, melyről jelenleg csak sejtéseink lehetnek. Az Imagination: Creating the Future of Education and Work elnevezésű program abban próbál meg segíteni, hogy a gyerekeket felkészítsék majdani munkájukra egy nagyon megváltozott világban.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár felszólította a magyarországi iskolás gyerekeket, hogy adományozzanak fejenként legalább 100 Ft-ot, hogy a csíksomlyói árvák az ünnepnapok alkalmával felvehessék az adományokból vásárolt székely ruhákat.

A felhívás a kormany.hu oldalról:

Pokorni Zoltán szerint a jelenlegi tízhetes nyári szünet számos család számára megoldhatatlan feladatot jelent a gyerekekkel való gondoskodás miatt. Ez az időszak ugyanis nagyon hosszú, különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb gyerekek esetében, akiknek a szülők nem tudnak programot csinálni - írja az [origo].

Ennek kapcsán megnéztünk néhány országot, hogy milyen hosszú a nyári vakáció.

Kép: madisonavemusings.blogspot.com