Röviden összeszedtük, milyen a mindennapokban is érezhető változásokkal jár a gyerekek szempontjából a január 1-jén életbe lépett köznevelési törvény és a családok védelméről szóló törvény.

Szigorú iskola

A „szigorú iskola” most már országgyűlési jóváhagyással épül tovább. 2011. december 19-én az Országgyűlés elfogadta a szakmai szervezetek szerint több sebből vérző közoktatási törvényt.

Többek között az alábbi változások mindenkit érintenek 2012. január 1-jétől:

  • Nincs több önkormányzati fenntartású iskola, ezt a feladatot most már az állam látja el.
  • A Nemzeti alaptanterv (NAT) kötelező műveltségelemekkel bővült. A törvény szerint az iskolák helyi tantervei 10%-ban térhetnek el a felsőbb szintű tantervektől (NAT, kerettantervek). Vagyis kevesebb teret kap a pedagógus kreativitása, ellehetetlenül, hogy nagy mértékben az iskolára, osztályra szabott tantervet tanítson.
  • A szakképzésben a 2012 szeptemberében kezdődő tanévtől a szakiskolák három évfolyamosak lesznek. (Az Országgyűlés december 19-én fogadta el a szakképzésről szóló törvényt is, ennek részletei itt találhatóak.)
  • A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, a kéttannyelvű iskolák a tehetséggondozás elit műhelyeivé alakulnak, az intézményeknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, ha meg akarják tartani ezt az iskolatípus-minősítést.
  • Ha egy gyerek valamilyen oknál fogva nem nyert felvételt középfokú iskolába (gyenge tanulmányi eredménye, betegség, élethelyzetbeli problémák vagy egyebek miatt), akkor a következő tanévben az általános iskola javaslatára a Hídprogram keretében úgynevezett felzárkóztató évfolyamra járhat, ennek segítségével kapcsolódhat majd be a középfokú oktatásba vagy a szakképzésbe.
  • Választható iskolatípus lesz az egész napos iskola, ahol a foglalkozások 16 óráig tartanak, a tanulók felügyeletéről pedig 17 óráig (vagy ameddig szükséges) kell gondoskodni.
  • 3 éves kortól lesz kötelező az óvoda. Abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a gyerek betölti harmadik életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson fog részt venni.
  • A tankötelezettség korhatárát 18 évről 16-ra szállították le.
  • A közismereti oktatást kapó osztályoknak heti öt testnevelésórájuk lesz, ebből legfeljebb heti két óra meghatározott feltételek mellett kiváltható.
  • A hetediktől tizenkettedik évfolyamba járó diákoknak a Nemzeti Összetartozás jegyében határon túli tanulmányi kirándulásokat fognak szervezni, ezeket a központi költségvetés támogatja.
  • Mindenhol kötelezően kell hit- és vallásoktatást biztosítani, de a foglalkozások a gyerekek számára fakultatívak.
  • Az érettségi megszerzéséhez legalább 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteni.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény teljes szövege itt érhető el.


Családi fegyelem

Az új Alaptörvény is január 1-jén lépett hatályba, és kimondja, hogy a családok védelmét sarkalatos (vagyis kétharmados többséget igénylő) törvénynek kell szabályoznia. Karácsony előtt, december 23-án az Országgyűlés elfogadta a családok védelméről szóló törvényt. Arról, hogy a gyakorlatban ez hogyan is érinti a családokat, egyelőre nehéz beszélni, ugyanis a sarkalatos törvény valójában egy elvi alapot teremt a további, kapcsolódó jogszabályoknak – vagyis mellőz mindenféle gyakorlati konkrétumot. Például a családok védelméről szóló törvény kimondja, hogy a gyerekeknek együtt kell működniük szüleikkel „gondozásuk és nevelésük érdekében”, egyszerűbben fogalmazva: szót kell fogadniuk. Emellett a felnőtt gyerekeknek gondoskodniuk kell szüleikről, ha szükséges. Talán ez volt az egyik legnagyobb port kavart része a családok védelméről szóló törvénynek, holott túl nagy változást ebben a formában nem jelent. Az együttműködésre és a szülők eltartására vonatkozó pontok az 1952-es, most januárig hatályban volt családjogi törvényben is megtalálhatóak. Az új sarkalatos törvény újítása az, hogy a jogszabályi hierarchiában kétségkívül magasabb szintre emelte az engedelmességet és a szülők eltartására vonatkozó kötelezettséget, így azok valóban nagyobb nyomatékot kaptak. De a pontos definíciókról és a mulasztással járó lehetséges szankciókról egyelőre még nincs szó, ezért ezen kitételeknek továbbra is pusztán elvi jelentőségük van. (A lehetséges következmények részletei itt olvashatóak.)

A családok védelméről szóló törvény hatását a mindennapokban például az alábbi pontok mentén lehet majd megérezni:

  • A szülő köteles a gyerekére tekintettel kapott támogatást a gyerek gondozására, nevelésére fordítani.
  • A gyerekek éjszakai felügyeletére vonatkozóan több módosító javaslatot is adtak be, a törvény azonban mindenféle megkötés nélkül annyit szögez le, hogy a szülő a gyereke felügyeletéről egy külön jogszabályban foglaltak szerint köteles gondoskodni, ha a gyereke éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik.
  • A médiaszolgáltatóknak szolgáltatásuk során tiszteletben kell tartaniuk a házasság intézményét, valamint a család és a gyermeknevelés értékét. Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását. A médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértések – ez esetben a családellenes tartalmak – esetén alkalmazható jogkövetkezményekről egy külön törvény rendelkezik.
  • Az állam – annak érdekében, hogy minden gyerek családban nevelkedhessen fel – támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyerek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik.
  • Örökléskor előnyt élveznek a családtagok. Ha nincs végrendelet, abban az esetben elsősorban az egyenes ági és oldalági rokonok, illetve örökbefogadási kapcsolatban állók jogosultak az örökségre. Ha ők nincsenek, akkor az állam és más személyek lehetnek a törvényes örökösök.

Ami nagyon hiányzik: ha már a törvény a „családok védelméről” címet kapta, a családon belüli erőszak elleni fellépést is hangsúlyozhatta volna. A családok védelméről szóló törvényben szerepel, hogy „a kiskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon (…) a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez”, a házastársak, a szülők esetében viszont hasonló, szükség esetén magától a családtól való védelemre vonatkozó elvi megkötés nem szerepel.

A családok védelméről szóló törvény teljes szövege ezen a linken érhető el.

Kövess minket Facebookon is!