Korábban írtunk arról, hogy egy friss felmérés szerint az Európai Unióban a gyerekek 36%-a, Magyarországon pedig 46%-a véli úgy, hogy jobban ért a világhálóhoz, mint a szülei. Gyakran felvetődik az is, hogy a gyerekek vajon tanáraiknál is többet tudnak-e a technikáról? Ezt a kérdést a Guardian most fel is tette oktatási szakértőknek, akik válaszaikban sok érdekes szempontot vetettek fel. Az informatikaoktatás a briteknél is főleg abból áll, hogy az alapprogramok használatát tanítják – és bár a vélemények megoszlanak arról, pontosan miről is kellene szólnia egy számtechórának, abban mindenki egyetért, hogy valami másra volna szükség.

(Kép: MTI/Balaton József)

Sam Dutton, a Google Chrome fejlesztője szerint a gyerekek nagyon értelmes, jól informált fogyasztók, de nem feltétlenül tudják, hogyan is működik a technika. A számítógép emiatt egy titokzatos fekete doboznak tűnhet számukra – vagyis passzív módon közelítenek a technikához. És ez az a pont, ahol szükség van a tanárokra: a Google szakembere azt szeretné, ha az iskolák jóval proaktívabbak lennének, és számítógépes programozást is tanítanának a gyerekeknek.

A Science Museum pedagógiai vezetője, Karen Davies úgy látja, a gyerekek szeretik próbálgatni a határokat, szívesen kísérleteznek – míg a felnőttek jóval óvatosabbak. Emiatt gyakran tűnhet úgy, mintha a gyerekek többet tudnának a technikáról tanáraiknál. Davies szerint valóban sok mindent lehet tanulni a gyerekektől, de a tanuláshoz szükséges kereteket és a struktúrákat csak tanáraiktól sajátíthatják el.

Rob Appelby művészettanár szerint nem feltétlenül arról van szó, hogy a tanárok kevesebbet tudnának az informatikáról, inkább arról, hogy az ismereteiket nem tudják átadni. A tananyag mindig lemarad az aktuális igényekhez képest, a gyerekek nem Excel táblázatok vagy PowerPoint prezentációk készítéséről akarnak tanulni, hanem valami sokkal eklektikusabb anyagot vennének, ami találkozik az egyéni érdeklődésükkel. Hasonló álláspontot képvisel a Co-operative College iskolai és ifjúsági programvezetője, Julie Thorpe. A fia iskolájában három éven keresztül tanították használni a Wordöt, az Excelt és a PowerPointot – Thorpe szerint feleslegesen, hiszen ezeknek a programoknak a használatát a gyerekek valószínűleg maguktól is elsajátították volna. Thorpe szerint több értelme lenne például annak, ha a diákok a tanárokkal együtt szétszednének egy számítógépet, amit aztán új alkatrészekből raknának össze.

Napjainkban egy átlagos tinédzser többet tud tanárainál az informatikáról, és az nagy lökést ad a gyerekek önbecsülésének, ha kisegítik tanárukat – mondja a brit iskolaigazgatók szövetségének főtitkára, Russell Hobby.  A főtitkár szerint azonban a számítástechnika nem tanítható önálló tárgyként, inkább integrálni kellene valamennyi órába.

Nagy-Britanniában már első osztályos gyerekek is ismerik a billentyűzetet, és a legszegényebb családoknál is természetes, hogy van otthon számítógépük és internetük. Magyarországon is egyre általánosabb az a tapasztalat, hogy a most általános és középiskolás gyerekek mindennap hozzáférnek az internethez és használják a számítógépet: a 13-17 évesek 91%-a otthonról internetezik. (Eközben a munkáltatók azt tapasztalják, hogy a pályakezdők jelentős része nem rendelkezik az alapvető Word, Excel, PowerPoint tudással sem, nehezen érti meg az ennél egy fokkal bonyolultabb szoftverek működését, és sokszor egy kép átméretezése is gondot okoz számukra.) Egy biztos: a „digitális bennszülöttek” tanítását teljesen más alapokra kell helyezni. Magyarországon készül az új Nemzeti alaptanterv, egyelőre annyit lehet tudni, hogy az informatikaoktatás területén az új koncepció alig tér el a korábbi, már 2007 óta alkalmazott irányelvektől. Reményi Zoltán, az informatika műveltségterület átdolgozására felkért bizottság vezetője szerint fontos változás csak annyiban történt, hogy az elmúlt néhány évben az IT területén hangsúlyosabbá vált témákat is elővettek, ezek oktatását is előírják: ilyenek például az adatbiztonság, az információmegosztás problémái, a mobilkommunikáció.  

Kövess minket Facebookon is!