A Kötve-fűzve összeszedte a legfontosabb újdonságokat az április 14-17. között megrendezett 18. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő gyerekkönyvekből. Válogatás a mesekönyvekből és a gyerekprogramokból itt.

Segítség a felzárkózásban

  • A helyi viszonyokra szabott Szezám utcával próbál változtatni a pakisztáni gyerekek iskolázatlanságán az Egyesült Államok. Elmót és barátai New York helyett egy kis faluban élnek majd, és főleg urdu nyelven beszélnek. A sorozattól társadalmi változást remélnek, a sugárzás ősszel indul.
  • Hetente egyszer a Skype internetes videotelefon segítségével tart matematika órákat egy mérnök a gyerekeknek India egy eldugott falujában. Az iskola tavaly nyílt meg 500 tanulóval. A Skype-órák kötelezőek, hétvégén és esténként a hagyományos tanórák után tartják.
  • Az autista gyermekek fejlsztésében nyújthat segítséget egy hamarosan kereskedelmi forgalomban is megjelenő robot. A Keepon névre hallgató robot többféle mozgásra képes, érzelmeket is ki tud fejezni a mozgásával, az a gyerek pedig, akinek gondok vannak a szociális interakciójával – mint például az autisták –, vissza tudja nézni a saját viselkedését a robot szemszögéből. Ezáltal képet kaphat arról, mások hogyan látják őt.

Gyerekproblémák

  • Budapesten háromezer gyerek él a családján kívül, de ennél jóval magasabb azok száma, akik még éppen a családjukkal élnek, de távolról sem optimális körülmények között. Hatszáz gyerek kerül ki évente a családjából a fővárosban – mert a családban nem kapja meg a legszükségesebb alapellátást sem, és veszélyeztetettnek ítélik a szakemberek -, a legtöbben 2, illetve 6 éven aluliak.
  • Riport a gyerekmunkásokról, gyerekkatonákról – hányan vannak, milyen intézkedésekre volna szükség, hogy felszámolják a gyerekkatonaságot, és milyen nehézségeket kellene legyőzni ehhez?
  • Az anyák jó része tart az internet veszélyeitől, ugyanakkor úgy látja, a neten található információk sokat segíthetnek a tanulásban. Kevesebben tiltják el a gyereket azért, mert korábban valamilyen káros tartalmat nézett meg, mint azért, mert mondjuk rossz jegyet hozott vagy engedetlen volt.


Gyerekek az iskolában

  • Ma Magyarországon iskolába mehet az a gyerek, aki adott év május 31-éig betöltötte hatodik életévét, a szülők többsége azonban inkább úgy dönt, hogy még egy évet vár. Az [origo] gyermekpszichológusokat kérdezett arról, hogy jár-e bármilyen előnnyel, hogy egy hatéves gyereket még egy évig óvodában tartanak.
  • Egy diák kivételével kizárólag romák tanulnak a Pest megyei Csobánka általános iskolájában, a településen élő nem roma szülők ugyanis más iskolákba íratják be a gyerekeiket. A szegregáló intézmények száma 2005-ös adatokhoz képest harminc százalékkal nőtt az országban.
  • Pokorni Zoltán (Fidesz) fontosnak tartja, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek csoportjait megfelelően definiálja majd a közoktatási törvény. A közoktatási törvény koncepciójában leírt – zavaros, a szociális hátránnyal és a sajátos nevelési igénnyel élő tanulókat összemosó – definíciót ugyanis számos szakmai bírálat érte. Dúró Dóra (Jobbik) szerint viszont az SNI-gyerekek esetében az integráció mondott csődöt.
  • A magántanulás a közvélekedéssel ellentétben korántsem tekinthető a társadalmi elit kiváltságának, sőt a legtöbb esetben inkább egyfajta kényszerről van szó, amivel a problémás tanulóktól próbál megszabadulni a közoktatás.