gyerekszemle

A hét hírei között említettük, hogy egy friss tanulmány szerint a roma gyerekek iskolai leszakadásának okait a társadalmi folyamatokban kell keresni. Mivel a kommentek alapján úgy látszik, néhányan nem értik, miért is szükséges az oktatás segítségével integrálni a gyerekeket (ld. „Amelyik roma akart, az integrálódott!”), ezért megpróbáljuk kicsit jobban felvázolni a problémát.

Hogy Magyarországon az „integrálódás” nem csak akarat kérdése, jól mutatja az is, hogy a magyar közoktatás nem tud ellenállni annak a nyomásnak, mely a szegregációt erősíti. (Ezt oktatáson kívüli okok is erősítik, például a lakóhelyi szegregálódás, de az iskolán belüli előítéletesség, illetve a magasabb státuszú szülők döntései is.)

Forrás: OktpolCafé

Becslések szerint a rendszerváltozás óta hatszorosára nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben a roma tanulók aránya meghaladja a 80%-ot. Eközben egy felmérés szerint a magyar pedagógusok közepesen, 20%-uk azonban erősen előítéletesek, ez az előítéletesség pedig erősebb a kisebb településeken dolgozó pedagógusok és a férfi pedagógusok között, és a legnagyobb ellenszenvvel a cigányság iránt viseltetnek.

Az oktatáshoz való hozzáférés a sikeres integráció egyik minimumkövetelménye. Ma az általános iskola elvégzése sem egyértelmű egy roma fiatal esetében, nem beszélve az érettségi vagy a diploma megszerzéséről. A roma diákok jelentős része ráadásul nem piacképes szakmai képzettséget szerez, a minőségi oktatás hiánya pedig jelentős hátrányt jelent a munkakereséskor. (Nem beszélve arról, hogy a motiváció hiányát erősítheti az is, hogy a szakmunkások keresete alig magasabb a csak általános iskolát végzettekéhez képest.)

Két magyar közgazdász, Kertesi Gábor (MTA Közgazdaságtudományi Intézete) és Kézdi Gábor (Közép-európai Egyetem) kimutatta, hogy a cigány gyerekek iskolai lemaradásának okai a szegénység, a szülők iskolázatlansága és a munkapiacról történt kiszorulása, valamint az ebből fakadó hátrányokra vezethetőek vissza. Vagyis nem az "etnikai különbségekre". Röviden összefoglalva: a készségek fejlődését segítő környezethez vagy egyáltalán nem, vagy csak kevésbé férnek hozzá a roma gyerekek, az egészségi állapotuk sokkal rosszabb születéskor és gyermekkorban, emellett az iskolai környezet is sokkal hátrányosabb.

A vizsgálat következtetése: a roma kisebbség lemaradásának csökkentésében a kisgyermekkori hátrányok és az iskolai elkülönítés határozott csökkentése, illetve a minőségi oktatás biztosítása szükséges.

Nyilván a szülői felelősség kérdéséről lehet vitatkozni, de a problémát nem szabad egész egyszerűen áthárítani egy olyan felnőtt csoportra, mely maga is segítségre szorul a felzárkózásban. A roma gyerekek nagy része fürdőszoba nélküli lakhelyen él, szüleik többnyire a gyermekek után járó segélyekből, önkormányzati támogatásokból és alkalmi munkákból próbálnak megélni. Ebből a környezetből nagyon kevesen jutnak el az érettségéig, és szakmát is inkább azok szereznek, akik állami gondozásban nevelkednek. Gimnáziumba a roma tanulók 6,5% jutott be, azonban a tapasztalatok szerint a felvetteknek csak töredéke végzi el ténylegesen is a gimnáziumot.

Az alábbi 2009-es táblázat azt mutatja, hogy milyen arányban tanulnak a különböző típusú középfokú oktatási intézményekben a roma gyerekek. Jól látszik, hogy jóval több mint 70%-uk nem is jut be olyan iskolába, ahol esélye lenne megszerezni az érettségit. Vagyis az országos átlag alapján a roma gyerekek 22,1%-a jut be a munkaerőpiaci esélyt jelentő középfokú képzésre. (A nem roma tanulóknál ez az arány 53,2%.)

Forrás: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A romák társadalmi integrációja nem pusztán – ahogyan egy kommentelő fogalmazott – „pátyolgatás”. Egy 2010 szeptemberében a Világbank által végzett kutatás szerint abban az esetben, ha a romák foglalkoztatottsági rátája elérné a regionális átlagot, a nemzeti GDP 4-6%-kal növekedne. Ez egyes országok esetében mintegy évi 0,5 milliárd euróra becsülhető gazdasági előnyökkel járhat, miközben a romák munkaerőpiaci integrációjával járó adózási előnyök országonként körülbelül évi 175 millió euróra becsülhetők.

A helyzeten vállalása szerint a Fidesz-KDNP kormány is javítani akar. Az egész EU-ra kiterjedő roma integrációs stratégia kidolgozását a magyar kormány az egyik legfontosabb feladatának nevezte. A magyar eu-elnökség új alapokra helyezné és megerősítené az Európai Unió szerepvállalását a romák társadalmi integrációja területén. A magyar elnökség a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszeréről szóló javaslata itt olvasható.