gyerekszemle

A Gyerekszemle új sorozatában olyan intézményeket mutatunk be, ahol speciális igényekre szabott oktatás zajlik. Elsőként a csepeli Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthonba látogattunk.

A Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvány 1990 áprilisában jött létre azzal a céllal, hogy egy olyan saját modell szerint működő iskolát hozzon létre, ahol a gyerekek „kinőhetik” hátrányaikat. „Kinőni a hátrányokat azt jelenti, hogy úgy menjenek el a Burattinóból 18 évesen, hogy van életcéljuk, és azt meg is tudják maguknak fogalmazni. Tisztában vannak az erényeikkel, tulajdonságaikkal, tudnak kapcsolódni a környezetükhöz, beszélnek angolul. Ha ezt elérjük, akkor elmondhatjuk, hogy tettünk értük valamit” – foglalja össze a Burattino célját Mezei Katalin, az iskola alapítója és igazgatója.

Az iskoláról készült képgalériát itt lehet megnézni.

Honnan jönnek a burattinós gyerekek?

A Burattino – ahogyan az igazgató, Mezei Katalin fogalmaz – valójában szegregáló intézmény. A bekerülés feltétele, hogy a gyerekek valamilyen szempontból rászorulók legyenek. A szülők általában azért íratják ide a gyerekeiket, mert az ismerőseik ajánlották az iskolát, sokan pedig szakemberek, esetleg a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján választják a Burattinót. A tanulók 15-20%-a küzd valamilyen tanulási problémával. Sok az olyan gyerek is, aki egészen minimális szókinccsel vagy komoly lelki sérülésekkel kezdi meg az első osztályt. 

A cigány és a nem cigány gyerekek nagyjából felét-felét teszik ki a diákságnak. „Nálunk nincs romakérdés. Ha a felnőttek nem foglalkoznak azzal, ki cigány és ki nem az, a gyerekeket sem érdekli különösebben. A „burattinóság” lényege, hogy nincs különbség a gyerekek között, mindenki egyéni törődést kap, és egyformán szeretve van” – hangsúlyozza az igazgató.

A Burattinóban 125 (ebből 61 általános iskolás) gyereknek van papírja arról, hogy hátrányos helyzetű – de tulajdonképpen mind a 350 idejáró az. A felvétel egyedüli szempontja ugyanis, hogy valamilyen szempontból rászoruló legyen a gyerek. 

„Sokan elég rossz állapotban érkeznek az iskolába: lelkileg elhanyagoltan, rossz mentális állapotban kerülnek be. Rengeteg az elvált család, és sok az olyan, ahol ugyan az apa és az anya együtt élnek, de otthon mindennapos a bántalmazás. A gyerekek így gyakran  nincsenek tanítható állapotban. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezeket a gyerekeket sokszor annyi sérelem érte már, hogy több minden kell ahhoz, hogy elérjük az ingerküszöbüket. Azért kell túlzóan dicsérnünk, hogy megértsék ők is, hogy rendben vannak. Ettől még tudniuk kell, hogy a tetteiknek következményeik vannak. Határozottan megvannak a keretek, az elején nagyon szigorúan tartjuk a napirendet, a szabályokat” – foglalja össze az igazgató. Az első osztály első három hónapjában az is előfordul, hogy két-három pedagógus vezeti a tanórákat, és bizony külön meg kell tanítani sorakozni is a gyerekeket: van, hogy hatszor kell elindulni például, mire kialakul a kettes sor. A tanév végére azonban már jelentősen javul a helyzet. A Burattinóban többek között a módszertani sokszínűséggel, a kiscsoportos foglalkozásokkal segítik az integrációt, miközben sok szeretettel, türelemmel próbálják „gyógyítani” a gyerekeket: hibáikat kissé elnézik, az erényeiket viszont az egekig magasztalják.

Iskolai élet a Burattinóban

Az iskolában ma 350 gyerek tanul elsőtől tizenkettedikig, évfolyamonként egy-egy osztály fut, 15-18 fővel. A tanítási napok ugyanolyanok, mint a legtöbb iskolában: délelőtt órák vannak, délután pedig klasszikus napköziben folyik a munka. A gyerekek nagy része délután négykor hazaindul – de aki nagyon nem akar hazamenni, vagy nem jönnek érte, tovább is maradhat, az ügyeletes tanárok addig maradnak velük, amíg kell. Az iskolában a szaktanárokon, tanítókon kívül gyógypedagógusok, iskolapszichológus, pedagógusasszisztens, logopédus is dolgozik. 

Az iskolában nagyon fontos szerep jut a napirendnek, ugyanakkor igyekeznek rugalmasan állni a gyerekekhez. A szünetekben például a jól felszerelt játszótéren vagy a folyosón felállított csocsóval, pingponggal, léghokival játszhatnak a gyerekek – a játékhoz általában tanáraik is csatlakoznak. Az egyéni törődés a gyerekek háttere miatt különösen fontos: a Burattinóban arra törekszenek a tanárok, hogy személyes kötődés alakuljon ki a gyerekek és a pedagógusok között. A közös kirándulásokon túl erre remek alkalom az is, ha például hazakísérik diákjaikat – az úton, az iskola falain kívül könnyebb megnyílni egymásnak, az erős tanár-diák kapcsolat pedig jelentősen növeli az iskolai munka hatékonyságát.

A gyerekek családi háttere és a hozott minták is indokolják azt, hogy a Burattinóban két osztályfőnöke legyen az általános iskolásoknak: egy férfi és egy nő. A tantestületben fontos szempont a fiatalság, hogy kiegyensúlyozott legyen a nemek aránya – ha például egy férfi kolléga megy el, a helyére kizárólag férfi tanárt keresnek. Az iskolában évente kétszer szerveznek soknapos osztálykirándulásokat, rendszeresek a közösségépítő programok. Legutóbb például az alsósok és a középiskolások közösen nézték meg a veresegyházi medvefarmot, a szünetekben pedig együtt csocsóznak az iskolafolyosón. „Egyszerűen a gyerekháló erősebb azzal, hogy vegyes korcsoportban játszanak. Amilyen „undok dögök” tudnak lenni a kamaszok, a kicsikkel éppolyan türelmesek” – mondja Mezei Katalin.

Az érettségi visszaadja az önbecsülést

Az iskolában csak angolt tanítanak, több nyelvnek ugyanis nem lenne értelme. Így viszont évek óta születnek már az érettségi előtt is sikeres középfokú nyelvvizsgák – nyilván nem sikerül mindenkinek, de ez nem is lehet elvárás. Az iskola célja, hogy az érettségit letegyék a diákjai. „Aki leérettségizik, az sokkal jobb pozícióból megy szakmát tanulni, mint aki nyolcadik után kezdi el. Több, nívósabb szakmákból választhat. Azzal, hogy a gyerekeink el tudnak jutni az érettségiig, megszerzik azt az önbecsülést, melyet gyakran már 6 éves korukra elveszítenek. Ha belőlük érettségizett ember lesz, akkor kialakul bennük egyfajta igényesség is: tenni akarnak azért, hogy jobb életük legyen, nem hagyják magukat elveszni” – indokolja Mezei Katalin. 

A szakközépiskolában 2004 óta érettségiztetnek. Évente nagyjából 30 gyerek fut neki az érettséginek, ezek fele az iskola tanulója, a másik fele „kívülről” jön vizsgázni. A burattinósok megfelelnek az elvárásoknak: általában közepes eredménnyel végeznek, de minden évben van olyan diák, aki kitűnőre vagy jelesre érettségizik. És valamennyi végzős továbbtanul: szakmát szereznek, megpróbálják a felsőoktatást, sőt arra is van példa, hogy valaki lediplomázzon. Tavaly a 12 érettségizőből négyen mentek felsőoktatásba, de mindenki továbbtanult egy- vagy kétéves szakképzésen. Belegondolva abba, hogy honnan indulnak az iskolába kerülő 6 évesek, hatalmas sikernek számít, hogy 18 évesen leteszik az érettségit.

Burattino Gyermekotthonok

Az iskolába olyan gyerekek is járnak, akiknek nemcsak az emberi kapcsolatokról, viszonyokról kell mintát adni, hanem nyugodt, rendezett lakhatásra is szükségük van. Már az iskola indításakor, 21 évvel ezelőtt kiderült, hogy lesz olyan, amikor nem mehet haza egy gyerek – például családon belüli erőszak miatt menekült el az anya, de az anyaotthonban nem volt hely, vagy egyszerűen el sem jutott odáig a gyerekekkel. Ilyenkor a tornateremben vagy a gondnok szobájában aludhattak. Természetesen ez tarthatatlan megoldás volt: a feltételek ehhez nem voltak adottak, és előfordult az is, hogy a menedékkereső családok egy éjszaka alatt hatalmas pusztítást végeztek az épületben, de rendszeresen tűntek el dolgok is. 

Miután a csepeli Mátyás utcában egy családi ház a Magyar Államkincstárhoz került, az ingatlant felajánlották a Burattinónak. Így nyílt meg az első gyermekotthon, melyhez azóta még kettő csatlakozott. A legnagyobban, a 28 férőhelyes Szőlős utcaiban utógondozás is van, itt 24 éves korukig maradhatnak a gyerekek. 

A Burattino gyermekotthonai első osztálytól fogadják a gyerekeket, illetve akinek van kistestvére, őt is beveszik. A Burattinóhoz az állam és az önkormányzat is utal gyerekeket, akik más intézményekben tanulnak – de főleg a burattinósok közül kerülnek ki a bentlakók. Előfordul, hogy a család hajléktalan lesz, a bántalmazás eldurvul, vagy ellehetetlenednek a lakhatási körülmények – ilyenkor a Burattino iskolása az alapítvány gyermekotthonainak egyikébe kerül.

Késik a kiegészítő normatíva, veszélyben az iskola működése

A Burattino alapítványi iskola, így a készülő közoktatási törvény miatt bizonytalan a jövője. A csepeli önkormányzat a gyermekotthont támogatja. 49 sajátos nevelési igényű gyerek után a főváros, 175 után az állam fizet normatívát. Mindez a finanszírozás 60%-át fedezi. A fennmaradó költségek előteremtésére az alapítvány folyamatosan, évről évre pályázik. A bajt jelen helyzetben fokozza, hogy a közoktatási kiegészítő normatíva körüli bizonytalanság komoly problémát jelent a Burattinónak: havi kétmillió forintról van szó ebben az esetben. Az alapítványok kiegészítő normatívára vonatkozó szerződései augusztus 31-én jártak le, s bár a Nemzetgazdasági Minisztérium ígéretet tett a hosszabbításra 2011. december 31-ig, a szerződést csak október 5-én írhatták alá. Mezei Katalin biztos abban, hogy októberben sem fogják már ezt megkapni, pedig – mint mondja – „egy ilyen kicsi iskolában horror, ha ez az összeg hiányzik”. Ha nem oldódik meg rövid időn belül a kérdés, az iskola nem fog tudni fizetést adni. 

A tervezett közoktatási változások is súlyosan érinthetik az iskolát, sőt akár a bezárásával is fenyegetnek. „A készülő közoktatási törvény meghatározza, hogy csak a közhasznú alapítványi iskolák kaphatnak normatívát, eközben a készülő civiltörvény deklarálja, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie egy közhasznú alapítványnak. Már most látjuk, hogy annak a törvénynek vagy nagyon nehezen, vagy sehogyan sem fogunk tudni megfelelni. Ha pedig nem vagyunk egy közhasznú alapítvány, nem kaphatunk normatívát sem. Az alapítványi iskolát így vagy bezárjuk, vagy egyházi fenntartót kell keresnünk" – vázolja a helyzetet Mezei Katalin. Az iskola azért bizakodik: a most folyó társadalmi vita, az egyeztetések révén kialakulhat egy biztos és hosszú távú megoldást jelentő helyzet. "Az eddigi szakmai munka és az eredményei alapján a Burattino kiérdemelte a továbbélés lehetőségét" - fogalmaz az iskola egyik pedagógusa.

A fotókat Hartl Nagy Tamás készítette. 

Kövess minket Facebookon is!