gyerekszemle

"A búcsú után kezdődött a szakszerű levágás: a gazdálkodó először egy kalapáccsal ütötte le a nyulat - ekkor egy gyerek már elájult, többen az iskolások közül pedig sírtak. Majd ezután elvágta az állat torkát, kibelezte, megnyúzta, végül felakasztotta, hogy kivérezzen. Másnap pedig grillezve feltálalták és elfogyasztották a nyúlhúst az iskolamenzán."

Egy nemrég kirobbant szigetországi vita különösen megmosolyogtató lehet nekünk, magyaroknak, akik alsó tagozattól az érettségiig kötelező olvasmányokon nőttünk fel. A vita, illetve az abban elhangzó érvek jól mutatják a magyar és a brit irodalomtanítás közötti eltéréseket: Nagy-Britanniában ugyanis 11 éves kor alatt nem létezik a kötelező olvasmányok listája, kánonja, és már annak bevezetését is diktatorikus lépésnek tartják egyesek.

Nem egy totalitárius országban élünk, nem a náci Németországban vagy a szovjet Oroszországban vagyunk, ahol az állam megmondhatja, melyik könyveket kellene olvasnunk - ezzel támadja az elismert gyerekkönyvszerző, Michael Rosen a brit kormány azon javaslatát, miszerint szükséges volna felállítani egy kánont a nemzeti tantervben.

A VII. kerületi Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium április 20-án kapta meg a hivatalos értesítést arról, hogy megkezdődött a bezáratásához vezető döntés-előkészítési munka az önkormányzat Művelődési és Sport Irodájában. Április 26-ára, keddre rendkívüli értekezletet hívott össze az iskola Szülői Szervezete, ahol a résztvevők felháborodásuknak és elkeseredésüknek adtak hangot. Megpróbáltunk utánajárni, milyen következményekkel járhat a Janikovszky bezárása.

A keddi, feszült hangulatban zajló értekezleten elhangzott, hogy a nevelőtestület egy héten belül tiltakozó demonstrációt szervez, melyről a napokban egyeztetnek a rendőrséggel. Az értekezleten megjelent Palkó Tamás önkormányzati képviselő (LMP) is, aki felszólalásában azt ígérte a tanároknak és a szülőknek, hogy ő és pártja "nem fogja hagyni, hogy tönkretegyék a Janikovszkyt". Más politikus a helyszínen nem volt jelen vagy legalábbis nem szólalt fel politikusi minőségében. A résztvevők értetlenül álltak a kerület döntése előtt, és többen sérelmezték, hogy az önkormányzat nem fordít kellő energiát a tájékoztatásukra.

Ami jelen pillanatban biztosnak tűnik: a Janikovszky jogutódja a Baross Gábor Általános Iskola lesz, melynek Hernád utcai épületében kerül sor a szervezeti és fizikai összevonásra. Értesüléseink szerint azonban nemcsak a Janikovszky és a Baross iskola életében várható változás, hanem napirendben van a Dob utcai intézmény összevonása is a Kertész utcaival, ugyanakkor a döntés-előkészítés ott még nem indult meg. Ez összhangban van azzal, amit a VII. kerületi önkormányzat válaszolt arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e más iskolabezárást is: "Nincs folyamatban jelenleg más intézmény bezáratásával kapcsolatos döntés-előkészítés. A tervezett intézmény-összevonás nem egy önálló döntés, hanem egy komplex oktatásszervezési és fejlesztési program része."

A héten ismertették egy friss kutatás eredményét, mely azt állítja, hogy a gyerekek 70%-a érzelmileg sivár családban nő fel, ezért például a valóságshow-kból választanak példaképet. 65%-uk nem ítéli el a kisebb értékű lopást, nyolcból egy gyerek szerint a gyilkosság olykor indokolt lehet, és 53%-uk 12-15 éves korban már nemi életet akar élni. A Kaposvári Egyetem pedagógiai karának felmérésében 1400 8-15 éves gyereket kérdeztek meg. A cél az volt, "hogy minél tisztább képet kapjanak a mai gyerekek gondolkodásmódjáról, világképéről."

Ezek az adatok így ömlesztve valóban elég ijesztően hatnak, de a különösen szomorúvá az teszi őket, amiért (kurzív) ezek a válaszok születtek. A lopást például azért nem ítélik el, mert van, aki szükségből teszi, míg mások azt az érvet hozták fel mellette, hogy a politikus is lop. Az indoklás alapján következtethetünk arra, hogy a gyerekek többsége valamilyen formában már tapasztalta a nélkülözést (vagyis a hangzatos kijelentésekkel szemben nem egyszerűen arról van szó, hogy "trendi" a lopás). 20 éve a 8-15 évesek 40%-a mondta azt, hogy nem szeretetteljes a családi légkör, a mostani felmérés alapján ez az arány 70%-ra emelkedett: ennyien érzik úgy, hogy nem érdeklik a szüleiket. A családban tapasztalt közömbösség miatt pedig nem meglepő, hogy a gyerekek kritika nélkül átveszik adott esetben médiában látott mintákat, és hogy - ha tévesen is - de máshol, máshogyan keresik a figyelmet: kirívó magatartással vagy éppen a korán kezdett nemi élettel.

A napokban volt hír, hogy egy 12 éves tapolcai gyerek fojtogatta a tanárát, amiért az kérdőre vonta viselkedése miatt a gyereket. Ezzel egy időben pedig bejelentették, hogy nyárra elkészülhet az új közoktatási törvény - Hoffmann Rózsa Zánkán, az Országos Diákparlament megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az új törvénnyel "vége annak a világnak is, hogy egy rendbontó gyerek terrorizálhasson egy tanórát".

Hogy ez pontosan mit is fog jelenteni, arról csak találgatni lehet a sajtótájékoztató, a különböző fórumokon elhangzott utalások és a 2010. decemberében közzétett közoktatási törvény vitaanyaga alapján. A média persze a diák-tanár konfliktusokra hegyezi ki az iskolai erőszak problémáját, fontos azonban megemlíteni, hogy a gyerek-gyerek közti agresszió ennél jóval általánosabb, és mélyebb sérüléseket is okoz. Az iskolai fegyelmezésről, büntetésről szóló viták elsődlegesen tehát nem arról szólnak, hogyan kellene megvédeni a tanárt, hanem hogy a pedagógus hogyan kaphat olyan eszközöket, mellyel a problémás gyereket nevelheti. Az eddigiek alapján azonban még mindig nem született konkrét javaslat arra, hogyan lehet segíteni az agresszív, viselkedészavaros gyerekeket, hogy beilleszkedhessen a közösségbe: ugyanis hiába zárja ki végső esetben a gyereket egy iskola, a tankötelezettségi korig iskolába kell járnia, a probléma tehát nem fog megoldódni, csak átkerül egy másik intézménybe.

Összeszedtük, mit javasol az oktatási államtitkár és csapata az iskolán belüli erőszak visszaszorítására.

Csütörtökön, 75. életévében hunyt el Ranschburg Jenő, a magyar gyerekpszichológia meghatározó alakja.

Sorskérdések

• Az új alkotmánytervezet jelentős változásai a gyerekeket is érintik.
• A Kossuth Rádió riportjában a történelemtanárok szerint fontos, hogy a gyerekek átéljék március 15-ét. Ehhez pedig nem elég a tankönyv, élményszerű programokra is szükség van.
• A magyar uniós elnökség sürgeti a bajba jutott gyermekek segítésére létrehozott egységes európai hívószám bevezetését minden uniós tagállamban. Navracsics Tibor szerint az elnökségi célok tervezésekor kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a gyermekek jogainak.
• Egymillió gyerek hiányzik – az mno.hu összefoglalója a Parlament március 8-ai demográfiai vitanapjáról.

Iskola

• Több hátrányos helyzetű gyerekekkel is foglalkozó alapítványi iskola működése kerülhet veszélybe, mivel az egyházi iskolák kiegészítő normatívája jócskán növekedett, így a zárt keretösszeg miatt az alapítványi iskoláknak jutó pénz csökken – írja a nol.hu.
• A Csányi Alapítvány a 2005-ben hátrányos helyzetű gyerekek számára létrehozott Életút Tehetséggondozó Programjának részeként Szegeden avatta fel az ötödik közösségi házat a résztvevő fiatalok számára. A programról Radoszáv Miklós, a Csányi Alapítvány ügyvezető igazgatója nyilatkozott az InfoRádiónak.
• Német vagy osztrák mintájú gyakorlati képzéssel kellene integrálni az oktatási rendszerekből kieső gyerekeket – mondta az ATV-nek Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke annak kapcsán, hogy a tankötelezettségi kort 15 évre vinné le a kormány.

Tévé és netbook

• A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felhívta a román társhatóság figyelmét, hogy a Cool TV műsorszerkesztői a közönség soraiban olyan kisgyermeket mutattak, akit életkora miatt a román törvények rendelkezései alapján nem lehetett volna szerepeltetni a késő esti idősávban.
• Tévénéző 1-2 évesek – a TV2 színes riportja a bölcsődések tévénézési szokásairól.
• A Lenovo március 10-én bemutatta a Classmate+ netbookját, amelyet főként a fejlődő országokban tanuló általános iskolások oktatásának segítésére terveztek.