gyerekszemle

Aggodalomra ad okot egy friss felmérés, mely szerint tízből három gyereknek még sosem volt egyetlen saját könyve sem. Szerencsére nem Magyarországon, hanem Nagy-Britanniában.

A National Literacy Trust (NLT) több mint 18 ezer, főként 11-13 éves brit gyereket kérdezett olvasási szokásaikról. Az eredmények elkeserítőek: tízből négy fiúnak és tízből három lánynak sosem volt saját könyve. A nagyszabású felmérést több szempontból is érdemes elemezni: például, hogy mennyi időt töltenek a gyerekek olvasással, vagy, hogy milyen jellegű szöveget olvasnak szívesebben. A Gyerekszemle a legérdekesebbnek azt találta, hogy még a nyugati jómódban élő briteknél sem magától értetődő, hogy a szülők könyvet vegyenek gyerekeiknek. A brit iskolások jelentős része egyáltalán nem kapott még könyvet, de 12%-uk könyvesboltban sem járt, és 7%-uk pedig még könyvtárat sem látott belülről.

Lassan vége az uborkaszezonnak, de azért a nyár nem volt teljesen eseménytelen. A tanévkezdés előtt összeszedtük, milyen kérdések merültek fel a vakáció alatt a közoktatással kapcsolatban.

(kép: belfoldihirek.com)

Nemrég írtunk arról, hogy az Egyesült Államok iskoláiban a folyó kézírás tanítását a gépelésé váltja fel. A technikai fejlődésre reagáló oktatásban mindinkább a digitális tankönyvek, táblagépek veszik majd át a tankönyvek és az írószerek helyét - legalábbis erre engednek következtetni a közelmúlt változásai, melyekből most néhány példát mutatunk be.

(Kép: Joshua Lott/The New York Times)

Hamarosan újra itt a szeptember, ennek örömére/bánatára összeszedtünk néhány dizájnos hátitáskát. Megjelenésük alapján nehéz volna választani közülük.

Bölcsődéseknek, óvodásoknak

Lobogó fülű nyuszis (35$)

Az Egyesült Államokban szinte mindenhol abbahagyták a folyóírás tanítását az általános iskolákban, arra hivatkozva, hogy a számítógép korában erre nincs szükség. A gyerekek harmadikos koruktól tanulják a gépelést, hatodikban pedig már minden házi feladatot számítógépen készítenek el. A folyóírás helyett az alapkövetelmény a tízujjas gépelés lett. Az írásoktatás átalakulásának hatására a gyerekek általában nem tudják elolvasni a folyóírást, és ők is csak nyomtatott betűkkel tudnak írni. És persze így nincs egyedi aláírásuk sem. Most, hogy Indiana is csatlakozott a trendhez, már 42 államban nincs folyóírás-tanítás.

Az "EGYÜTT" - Párbeszéd a különbözők együttműködéséről program kerekasztalának meghívott vendége volt Lányi Marietta, a Gyermekek Háza pedagógiai vezetője. A Gyermekek Háza nyolc évfolyamos általános iskola, mely az 1991/1992-es tanévben kezdte meg működését. Az integrált nevelés során az ép és a sajátos nevelési igényű tanulók közösen vesznek részt az iskola életében. Lányi Mariettát az integráció sikerességéről kérdeztük.

A hét hírei között említettük, hogy egy friss tanulmány szerint a roma gyerekek iskolai leszakadásának okait a társadalmi folyamatokban kell keresni. Mivel a kommentek alapján úgy látszik, néhányan nem értik, miért is szükséges az oktatás segítségével integrálni a gyerekeket (ld. "Amelyik roma akart, az integrálódott!"), ezért megpróbáljuk kicsit jobban felvázolni a problémát.

Hogy Magyarországon az "integrálódás" nem csak akarat kérdése, jól mutatja az is, hogy a magyar közoktatás nem tud ellenállni annak a nyomásnak, mely a szegregációt erősíti. (Ezt oktatáson kívüli okok is erősítik, például a lakóhelyi szegregálódás, de az iskolán belüli előítéletesség, illetve a magasabb státuszú szülők döntései is.)

Forrás: OktpolCafé

Becslések szerint a rendszerváltozás óta hatszorosára nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben a roma tanulók aránya meghaladja a 80%-ot. Eközben egy felmérés szerint a magyar pedagógusok közepesen, 20%-uk azonban erősen előítéletesek, ez az előítéletesség pedig erősebb a kisebb településeken dolgozó pedagógusok és a férfi pedagógusok között, és a legnagyobb ellenszenvvel a cigányság iránt viseltetnek.

Kivételesen nem brit, hanem német tudósokhoz köthető az a 400 ezer euróba kerülő kutatás, mely kimutatta, hogy az iskolai órák unalmasak.

A szászországi gyerekek kedvetlenül, motiválatlanul ülnek az osztálytermekben, és még a sport is kevés az iskolákban. Pedig a jókedv, a motiváltság és a testmozgás rendkívül fontosak az eredményes tanuláshoz - állítja az ulmi egyetem agykutatója, Manfred Spitzer.

Állítólag egy önkormányzati képviselő a "legaljasabb dolognak" minősítette, hogy a Janikovszky iskola bezárása elleni nemrég lezajlott tüntetésen gyerekek is részt vettek. A képviselő nemtetszését fejezte ki, amiért a szülők és a tanárok "teljesen átpolitizálták az iskolát". (A Gyerekszemle cikke a Janikovszky-iskola ügyéről itt olvasható.)

Az iskolabezárások megelőzésére a legjobb recept, ha egy iskola egyházi fenntartású lesz: az iskola tulajdonképpen megmarad, az önkormányzat pedig spórol. A 2010-ben megkezdődött közoktatási jogszabály-változtatások egyik hozadéka a most tapasztalható iskolaátadási hullám. Korábban az iskolaátadáskor az önkormányzatnak öt évig fedeznie kellett a működési különbözetet - mostantól azonban ez csak az alapítványi iskolák esetében igaz. Ugyanis ha egy történelmi egyház veszi át az önkormányzati iskolát, a településnek nincs további kötelezettsége, és a megspórolt pénzt arra költi, amire jónak látja.

Érthető tehát, miért lett hirtelen olyan vonzó alternatíva az oktatási intézmények egyházi iskolává alakítása. Az iskolaátadására még május végéig van lehetőség, és nem nehéz megjósolni, hogy az elkövetkezendő hetekben gyakran kapunk majd hírt az átadásokról.