Lassan vége az uborkaszezonnak, de azért a nyár nem volt teljesen eseménytelen. A tanévkezdés előtt összeszedtük, milyen kérdések merültek fel a vakáció alatt a közoktatással kapcsolatban.

(kép: belfoldihirek.com)

A tanévzárók előtt, pedagógusnapon, június első vasárnapján öt közoktatási szakszervezet demonstrációt tartott a kormány oktatási és szakképzési reformprogramja ellen, ahol azt is kilátásba helyezték, hogy ősszel akár sztrájkba is lépnek, ha a kormány továbbra sem vonja be őket az oktatást érintő javaslatok előkészítésébe. 

Néhány nappal később egy szabolcsi szakmai fórumon Hoffmann felvázolta az álomiskolát: az állam szerepét növelni kellene a közoktatásban, a megújulás fő szempontjai pedig a munka, a kötelességteljesítés és a visszajelzés kell legyenek. Itt hangzott el az is, hogy tantárgyak helyett a gyerekeket kell tanítani személyre szabott eszközökkel és módszerekkel. 

Június közepén váratlan fordulat következett: Hoffmann Rózsa levélben felkínálta lemondását Orbán Viktornak, melyet azzal indokolt, nem kapja meg a munkájához szükséges támogatást. Hogy az államtitkárnál elszakadt a cérna, valahol érthető. Az ezt megelőző hetekben több tüntetést is szerveztek a diákok és a tanárok. A levélírás előtt két héttel pedig a Fidesz etikai bizottsága nem találta megalapozottnak, hogy Hoffmann árokásással vádolta Pokorni Zoltánt amiatt, hogy a Fidesz oktatáspolitikusa a médián keresztül kritizálja az államtitkárság munkáját. Az elutasítást Hoffmann súlyos erkölcsi vereségként élte meg. Mindenesetre a válság csak átmeneti volt: rögtön másnap Szijjártó Péter már azt mondhatta a sajtótájékoztatón, hogy „az oktatási államtitkárt Hoffmann Rózsának hívják, és így fog ez maradni még hosszú időn keresztül”. 

A nyári semmit aztán Pokorni Zoltán javaslata is felkavarta: a Fidesz oktatáspolitikusa rövidebb nyári szünetet javasolt – egészen pontosan azt, hogy alakítsák át az iskolai szünetek rendszerét. Pokorni szerint a vakáció megkurtítása mellett szól, hogy a szülőknek komoly gondot okoz megoldani a gyerekek felügyeletét a hosszú nyári hónapok alatt és a diákoknak sem jó ilyen hosszú időre kiesni az iskola „nevelési teréből”. Azóta tudjuk, egy ideig biztosan nem foglalkoznak majd a javaslattal. 

Július elején Hoffmann interjút adott az MTI-nek, melyben néhány részlet is elhangzott az ősszel várható közoktatási törvényjavaslatból. Az oktatási államtitkárság alsó tagozaton kipróbálná a 30 perces órákat, és az oktatási rendszer is az egésznapos iskola felé mozdulna el. Hoffmann azt is megjegyezte, nincs realitása annak, hogy ősszel sztrájkba lépjenek a pedagógusok. Egy másik interjúban pedig a tervezett felsőoktatási változásokról beszélt. Többek között arról, hogy elképzelhető, hogy az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatókkal szerződést köt majd az állam, és így a diploma megszerzése után néhány évig Magyarországon kell kamatoztatniuk tudásukat. 

Az érettségik lezárulta után tanévértékelő beszédében Hoffmann Rózsa megemlítette, hogy – bár az érettségik továbbra is a szokott átlagot (3,65) hozzák – a diákok tudása egyre kevesebbet ér. Ezért a következő tanév egyik legfontosabb feladata az érettségik szigorítása lesz. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem nagyon tudni: az évértékelőn az hangzott el, hogy az oktatási államtitkárság hozzákezdett egy olyan érettségi rendszer kialakításához, ami emeli az érettségi színvonalát és összhangban lesz az új Nemzeti Alaptantervvel. 

Július közepétől pedig valószínűleg mindenki lelkesen nyaralt, mert nem nagyon lehetett hallani semmit a nagy iskola-átalakításról, csak arról, hogy a tankönyvkiadóknak jelentős összegekkel tartoznak az önkormányzatok, és ez veszélyeztetheti a tankönyvek leszállítását az iskoláknak. 

Az előző héten azonban a Magyar Nemzet birtokába került a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkársága által készített szakképzési koncepció. Ez alapján a több mint hétszáz szakképző iskolát alig ötven intézménybe olvasztaná be a kormány. A dokumentum szerint ezzel könnyen kiszűrhetővé válnak a párhuzamos képzések, megszüntethetők a felesleges, drága tanműhelyek, és bezárhatók a jórészt üres iskolák. Az oktatási intézményrendszer átalakítása következtében a középiskolai felvételit egy központi vizsgaeredményhez kötnék. Így 2016-ra akár 40%-kal (121 ezerre) csökkenhetne a gimnazisták, ezzel párhuzamosan pedig csaknem 30%-kal nőhetne a szakiskolák tanulóinak száma. 

Az [origo] birtokába került nyelvoktatási stratégiatervezet szerint pedig háttérbe szorítanák az angol nyelv oktatását. Az oktatási államtitkárság ezt részben azzal indokolja, hogy az angolt túl könnyű megtanulni, és így félrevezetheti a diákokat. Az angol tehát az elképzelés szerint második nyelv volna, és inkább neolatin, germán nyelveket tanítanának a gyerekeknek. A nyelvórák számát viszont legalább emelnék. 

Az augusztus 22-i Nógrád megyei tanévnyitó konferencián pedig megtudhattuk azt is az államtitkártól, hogy az új közoktatási törvényt „nemzeti köznevelési rendszerről szóló törvénynek” fogják hívni. Az iskolaigazgatókat a jövőben a miniszter fogja kinevezni, ezzel állítólag a megbecsültségük is növekedni fog. Biztosan megújul a Nemzeti Alaptanterv, melyben újra lesznek kötelező tartalmak, és központilag meg lesz határozva, mit tanítsanak az iskolákban. 

Az egyelőre csak megszellőztetett koncepcióknál jobban megérzik majd a családok, hogy az elmúlt két hétben még egy érintett önkormányzat sem rendezte tartozását a tankönyvkiadók felé, ezért a tankönyvterjesztők megkezdték a bojkottot. Az érintett iskolákba csak a fizetős diákok tankönyveit viszik ki, az ingyenességre jogosultakét nem. Ha továbbra sem lesz megegyezés, tízezer diák maradhat könyv nélkül.

 

Kövess minket Facebookon is!