gyerekszemle

A Gyerekszemlén már többször foglalkoztunk az oktatást új alapokra helyező digitális kiegészítőkkel (itt a táblagépekkel, itt pedig a gépírás tanításával). Most egy magyar példát mutatunk be.

 
szólj hozzá: Időutazás az osztályteremben 1

Az Időutazás az osztályteremben címről először talán egy sci-fire vagy egy ifjúsági regényre asszociálnánk, de semmiképpen sem a magyar iskolára. Pedig a Szülőföld Alap digitális tananyagfejlesztésre kiírt pályázatán nyert csapat egy filmsorozattal ígér időutazást – mégpedig a történelemórákon. A készítők igyekeztek úgy összeállítani a kisfilmeket, hogy azok általános és középiskolában is használhatóak legyenek.

A gyerekeknek, iskolásoknak készült oktatófilmeknek a nyugat-európai és amerikai történelem feldolgozásában gazdag hagyománya van. Kimondottan az oktatást támogató, segédanyagként használható sorozat a magyar történelemről nem született. Jankovics Marcell történelmi rajzfilmsorozata, a Mondák a magyar történelemből is inkább népszerűsítő jellegű rajzfilm volt, melyet például egy középiskolai történelemórán nehezen lehetett volna felhasználni – de nyilván nem is ezért készült.

Valószínűleg a lemaradások és a fájó hiányok miatt is kíséri nagy érdeklődés a szakma és a sajtó részéről az Időutazás az osztályterembent. A készítők ráadásul műfajújító lépésekkel is megpróbálkoztak: az animáció, az oktatójátékok, a dokumentarizmus és a szappanopera sajátos keverékéből állították össze a sorozatot.

A cél: erősíteni a nemzettudatot

Az Időutazás az osztályteremben egyik kiemelt célja, hogy a nemzettudatot erősítő történeti ismereteket az általános és középiskolások számára közérthető módon közvetítsék. Hogy mit is jelenthet a nemzettudat ezekben a korosztályokban, arról a rendezőt, Bárány Krisztiánt kérdeztük:

• „A nemzettudat értelmezésem szerint a közösséghez tartozást, a múlt ismeretét egyaránt jelenti. Individualista világunkban az „én” mellett az egy nemzethez tartozás tudata megadhatja a „mi” élményét is. Büszkék vagyunk történelmünkre, amelyre soha nem mondjuk, hogy több vagy jobb lenne más nemzeténél, de számunkra, mivel a miénk, ez a legkedvesebb, legérdekesebb. Így minden olyan eszköz – legyen az könyv, film, színdarab, elbeszélés, emlékezés – amely a magyar történelemről szól, erősítheti ezt a nemzettudatot. Számomra ilyennek számítanak nagyapám gyerekkori történetei a II. világháború időszakából. A történelem iránt is az ő meséi keltették fel az érdeklődésemet. A mesék mellett pedig a 1990-es években többnyire még a könyvek domináltak, a kedvencem Lengyel Dénestől a Régi magyar mondák című kötet volt. A magyarság legendái, történetei a képzeletemben keltek életre akkor.”

Az Időutazás az osztályteremben sorozat a gyerekkori fantáziára is épít: színészek segítségével középkori csatákat, életképeket elevenít meg. Mint például az alábbi részletben: 1060 körül egy uradalmat megörökölt ifjú vívódik, hogy pogány legyen-e vagy sem, végül tanítója Szent István gondolataival segít neki abban, hogyan döntsön.

szólj hozzá: Időutazás az osztályteremben 3 

Az ilyen „szappanoperás” részekkel az alkotók célja az volt, hogy a diákok lássák azt is, hogy a könyvekből tanult „nagy események” a gyakorlatban napi döntéseket kívántak meg a kor emberétől Az élőszerűbb történelem mellett történészek kommentárjai is kísérik az epizódokat.

Vizualitással kalandossá tenni a történelmet

A készítők célja tehát, hogy történeti hitelességgel, mégis kicsit kalandosan mutassák be a magyar történelem fordulópontjait. Bárány Krisztián szerint nem lehet nem tudomást venni arról, hogy a gyerekeket egyre több vizuális inger éri a játékszoftvereken, az interneten vagy éppen a televízión keresztül. Ezek mellett egy tankönyv kétségtelenül száraznak tűnhet még egy egyébként látványos, izgalmas történelmi pillanat bemutatásakor is. Az Időutazás az osztályteremben éppen ezért alkalmaz sok animációt. Az alábbi videón látható muhi csata háromdimenziós rekonstrukciója például Baltavári Tamás hadtörténész közreműködésével készült.

 
szólj hozzá: Tatárjárás Magyarországon

Nyilván a legújabb játékszoftverek nyújtotta vizuális élménnyel az azokhoz képest jóval alacsonyabb költségvetésből készült Időutazás az osztályteremben nem tud versenyezni. (A fenti részletben például 0:24-nél egy fehér ló egyszer csak átmenetel egy másikon.) De kétségtelen, hogy így is jóval szemléletesebb, mint egy tankönyvi bekezdés.

Ötlet és megvalósítás

Az Időutazás az osztályteremben alapötlete a rendezőé, Bárány Krisztiáné és volt pázmányos évfolyamtársáé, Walter Tamásé. A mintát pedig Bárány Krisztián és testvére, Bárány Dániel egy korábbi közös pályázati anyaga adta. Ebben a győri Xántus János Múzeum számára készítettek egy tízrészes, múzeumpedagógiai foglalkozásokat kiegészítő sorozatot. A testvérpárnak ebben a sorozatban már lehetősége volt háromdimenziós anyagok bemutatására, és színészek közreműködésével egy-egy győri történetet is rekonstruáltak.

Az Időutazás az osztályteremben című sorozatból öt rész készült el, melyek az 1270-es évekig dolgozzák fel a magyar történelmet. Bárány Krisztiánék azonban 1990-ig szeretnék folytatni a sorozatot, ezért tovább pályáznak, hogy ötven-hatvan résszel tegyék teljessé a kiegészítő anyagot. A tervek szerint pedig elkészül majd egy honlap is, ahol a filmek mellett további történelmi feladatok, kvízek, kincskeresők várják majd a diákokat. 

Ha többet is olvasnál az Időutazás az osztályterembenről, ajánljuk a Széchenyi szemöldökén lovagol a magyar diák c. írást.

Kövess minket Facebookon is!