Help Sales ÁSZF

Magyar gyerekkönyvek Bolognában

Ma nyílt meg a magyar gyerekkönyvek számára legfontosabb nemzetközi fórumnak számító rendezvény, a 2011-es Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs vásár, melynek idei díszvendége Litvánia.

A Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése (MGYKE) szervezésében, a MASZRE támogatásával idén igazán méltó keretek között mutathatjuk be a nemzetközi szakmának a hazai gyerekkönyv-termést. Ebben az évben először jelentkezik együtt 14 magyar gyerekkönyvkiadó, az MGYKE 12 tagján kívül (Aula.info, Cerkabella, Ceruza, Csimota, General Press, Holnap, Koinónia, Kráter, Naphegy, Pagony, Scolar, Vivandra) a közös standon képviselteti magát a Móra és a Pro Junior kiadó is. Ilyen hangsúlyos könyves megjelenésre eddig még nem volt példa, ez már a hazai gyerekkönyvek igazi nemzetközi seregszemléje, melyhez ezúttal a kiadók igényeire szabott, profiljuk és a hatalmas könyvtermés bemutatására alkalmas, Takács Mari elképzelései alapján megvalósuló, szép nemzeti stand ad méltó keretet. A standon a könyvek mellett illusztrátoraink és illusztrációik is kiemelt szerephez jutnak, hiszen az alkotások képezik a magyar stand dekorációját, 12 méter széles falat borítanak be a szebbnél szebb képek. A magyar gyerekkönyveket megtalálják Bolognában a 29. csarnok B11-es standján - írta sajtóközleményében a MGYKE.

0 Tovább

Mire jó az a gyerekkönyv, amiben nincs szöveg?

Lassan ugyan, de itthon is egyre elterjedtebbek lesznek a picture bookok. Ezek lényege, hogy az illusztrációé a domináns szerep, és szöveg sokszor egyáltalán nem is kíséri a képeket. Magyarországon a szülők és a pedagógusok még bizalmatlanok a szinte csak illusztrációból álló könyvekkel: a beszélgetésekből, személyes tapasztalatokból úgy tűnik, a magyar piac egyelőre nem igazán tud mit kezdeni a picture bookkal. A Magyarországon megszokott klasszikus, passzív esti meséhez, vagyis amikor a szülők olvasnak fel egy történetet a gyereknek, valóban kevésbé használhatóak az ilyen típusú gyerekkönyvek. A picture book azonban nem is ezt a célt szolgálja, hanem az interaktív, kreatív együttmesélés eszköze kíván lenni. A felolvasás során a gyerekek képi képzelőereje dolgozik, a picture book pedig a szóbeli kreativitást fejleszti az illusztrációk alapján kitalált mesével. Vitathatatlan, hogy egyik terület sem fontosabb a másiknál, mindkettővel érdemes tudatosan is foglalkozni.

Részlet Renata Liwska Red Wagon c. könyvéből

Az információ jelentős részét képekben kapjuk, ezért a passzív befogadást ellensúlyozandó talán még fontosabb megtanítani a gyerekeket arra, hogy maguktól is szavakba tudják önteni azt, hogy mit látnak a képeken, milyen érzelmeket váltanak ki belőlük ezek a képek, és hogyan élik meg a hatásukat.

0 Tovább

Gyerekek jogairól az Alkotmányban? - körkép

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint az alkotmánytervezet nem biztosít megfelelő védelmet a gyerekeknek. Az MSZOE azt akarja elérni, hogy a Gyermekjogi Egyezmény 3. cikk 1. pontja alapján fogalmazzák meg, és ezzel az alapelvek szintjén is biztosítsák a készülő alkotmányban a gyerekek védelmét.

A Gyermekjogi Egyezmény 3. cikk 1.pontja szerint:

"A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban."

Az MSZOE kiegészítő javaslatai az alkotmányhoz:

"x. § A Magyar Köztársaság biztosítja, hogy a szociális védelem, a nevelés, az oktatás köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok, és a törvényhozó szervek, továbbá a természetes felnőttek személyek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban."

vagy

"y. § A Magyar Köztársaságban minden olyan természetes és jogi személy, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik, minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelettálló érdekét veszi figyelembe elsősorban."

Mielőtt továbbmennénk, fontos leszögezni, hogy az MSZOE értelmezésében 18 éves koráig minden személy kiskorú gyermeknek számít.

0 Tovább

Gyerekek az új alkotmányban

Kigyűjtöttük, mit tart fontosnak leszögezni a gyerekekkel (is) kapcsolatosan az új alkotmánytervezet. A hatályos alkotmányhoz képest a tervezetben a gyerekek, a családok jóval hangsúlyosabban vannak jelen. A gyerekek utáni szavazati jog lehetősége ugyan nyitva marad, azonban bizonyos kérdésekben meglehetősen szigorú és határozott hangot üt meg a tervezet, sőt beleszól a családok életébe, például ahol azt írja, hogy "a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni".

ALAPVETÉS

K. Cikk

(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.

(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.

(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

0 Tovább

Grammy-esélyes a gyerekzene Paul McCartney-ja

Egy hónap múlva, február 13-án tartják Los Angelesben az 53. Grammy-gálát, ahol többek között a legjobb gyermekeknek szóló zenei album díját is átadják. Ahogy minden kategóriában, itt is öt jelölt verseng egymással - őket fogjuk egyenként bemutatni a következő hetekben. Legutóbb a They Might Be Giants nevű együttes Here Comes Science című albumáról írtunk, most Justin Robertset és Jungle Gym c. lemezét mutatjuk be.

Justin Roberts hatalmas rajongótáborral rendelkezik az Egyesült Államokban, és a kritikusok is imádják: az USA Today egyenesen a gyerekzene Paul McCartney-jaként emlegeti. A 2011-es Grammy-gálán a legjobb gyerekeknek készült album kategóriájában induló Jungle Gym Roberts hetedik lemeze. Az elsőt (Great Big Sun) 1997-ben adták ki, ezután kisebb szünet következett, a 2000-es években azonban egy-két évente követték egymást a Roberts-korongok. A Chicagóban élő zenész az ohioi College in Gambieren vallástudományt tanult, itt kezdődött énekesi pályája is: a főiskola férfi acapella társulatának tagja lett, és az egyik alapítója volt egy minneapolisi indie rock együttesnek, a Pimentos for Gus-nak, melynek három albuma jelent meg a ’90-es években. Az igazi sikert azonban a gyerekzene hozta meg Robertsnek, gyerek- és családi lemezeivel sorra nyeri a szakmai és közönségdíjakat.

Justin Roberts dalszövegei vidámak, egyediek, és kissé hóbortosak. A 8-10 éves gyerekeknek szóló zenék a leghétköznapibb témákat dolgozzák fel, a Jungle Gym albumon például találunk dalokat a hajvágásról vagy az idősebb gyerek számára furcsa kistestvérről, a bevásárlóközpontban az édesanyjától elkeveredett fiúról, de a tűzriadóról és az ejtőernyőzésről is. Justin Roberts dalai a gyerekek varázslatos képzeletéről, reményeiről és félelmeiről szólnak. Ahogyan a The New York Times méltatása is megjegyzi, Robertsnek figyelemreméltó különleges adottsága, hogy képes a gyerekek szemén keresztül látni a világot - 40 évesen és gyermektelenül.

 

 

A Jungle Gym albumról csak kevés szám hallgatható meg a Youtube-on, azonban a régiek közül többet is megtalálunk, ezekből válogattunk még néhányat.

A Yellow Bus c. lemezről (2001):

A Way out-ról (2004):

És végezetül Pop Fly címadó dala (2008):

0 Tovább

Kísérlet gyerekfolyóiratra

Megújult a Csodaceruza: az eddig felnőtteknek szóló, szakmai gyerekirodalmi folyóirat az idén minden második számát a 3-8 éves gyerekeknek ajánlja.

Ez pedig örvendetes hír, ugyanis ha sikerül megvalósítaniuk a terveket, akkor a Csodaceruza gyerekeknek olyan rendszeresen megjelenő kortárs magyar gyerekfolyóirat lehet, melyet elsődlegesen szépirodalmi, nem pedig pedagógiai szempontok alapján állítanak össze.

A Csodaceruza első gyerekszáma most jelent meg. A gazdagon és változatosan (pl. Rofusz Kinga, Balogh Andrea, Kőszeghy Csilla, Holló Anna munkáival) illusztrált lapban a főleg kortárs mesék mellett böngészőket, kivágható ujjbábokat, színezőt kínálnak.

 

Ízelítő a mesékből:

Hans Christian Andersen: A Hókirálynő (részlet)
Rényi Krisztina: A visszatérő ajándék
Menyhért Anna: A főzés
Menyért Anna: A hóba író grafitceruza
Scheer Katalin: A láthatatlan lények festője

0 Tovább

Véget ért a Montreuil-i vásár

Ma ér véget a párizsi külvárosban, Montreuil-ben a 26. alkalommal megrendezett  gyerekkönyv- és folyóiratvásár. A hatalmas népszerűségnek örvendő vásáron a magyar gyerekkönyvkiadást Csányi Dóra, a Csimota Kiadó egyik alapítója, az illusztrációt pedig Baranyai András és Kárpáti Tibor képviselték.

A vásáron idén a hercegnőké és a hercegeké volt a főszerep, ennek megfelelően a kísérő kiállítás témáját a (félelmetes) kastélyok adták. Ízelítő a kiállított képekből.

Azok közé tartozom, akik kételkednek abban, hogy a félelmetes illusztrációk szerencsések lennének egy gyerekkönyvben, és hogy ezeket tényleg szeretik a gyerekek. Ez a kép viszont majdnem meggyőzött az ellenkezőjéről:

A kiállítás anyagából több kép, a vásárról több információ, videó  itt található.

0 Tovább

Hol tart a magyar gyerekirodalom?

A Csodaceruza Kiadó három új induló sorozatát mutatta be a bronzhétvégén. Két illusztrátornak, Paulovkin Boglárkának és Rofusz Kingának is indult egy-egy mesesorozata, a szerzőkkel Tamás Zsuzsa kritikus, író beszélgetett. Menyhért Anna irodalomtörténész sorozatának első két kötetét (A kis ló Tündérországban és A kis ló és a tigrisek címűt) Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, egyetemi tanár méltatta.

Ritka esemény, amikor egy gyerekkönyv bemutatóján rangos irodalomtudósok és gyerekkönyvszerzők, -kritikusok vitatják meg, miért fontos a gyerekirodalom, milyen a mai helyzete Magyarországon, és miért csak esetlegesen foglalkozik vele az irodalomtudomány. Többek között ezeket a kérdéseket is érintette az Írók Boltjában megrendezett szombati beszélgetés, az itt elhangzottakból közlünk néhány érdekes és fontos gondolatot.

Mi a legfájóbb hiány a gyerekirodalmi élet szervezője szerint?

Sándor Csilla, a Csodaceruza főszerkesztője szerint nagy lemaradást kell behozni, már ami a magyar gyerekirodalom intézményesítését, elfogadtatását illeti. Hiszen gyerekirodalmunk ma már színes és gazdag választékot kínál a különböző műfajokból, könyvtípusokból. A magas minőség is biztosítva van: egyre erősödik a gyerekkönyvkritika, a szerzők és a kiadók több rangos díjra is pályázhatnak, a „felnőttirodalom” jeles képviselői is egyre-másra jelentkeznek színvonalas gyerekkötetekkel. Ugyanakkor nincs a sokféleséget egybefogó és szervező gyerekirodalmi intézményünk, gyűjteményünk, múzeumunk, bibliográfiánk – hiányoznak tehát az intézményesítés feltételei. Ugyanígy hiányzik, hogy az akadémiai irodalomtudomány, az irodalomtörténet is foglalkozzon a gyerekirodalommal és azt „méltó” témának tekintse.

Miért nehéz kutatni a gyerekirodalmat az irodalomtudományok doktora szerint?

Kulcsár Szabó Ernő a hiányok kapcsán megemlítette, hogy sajnos nemcsak a gyerekirodalom helyzete méltatlan: az irodalomtudománynak a kisebbségi irodalmak terén is van pótolni valója. Az akadémikus szerint a gyerekirodalom tudományos kutatását nehezíti, hogy a felnőttek nem tehetnek biztos kijelentéseket arról, hogy mit gondolnak, mit szeretnek a gyerekek. Vagyis pont arról nehéz beszélni, hogy milyen a jó, az értékes gyerekirodalom. Feltételezéseink vannak csak, és amikor felnőttként beszélünk egy-egy gyerekkönyvről, nem tehetünk mást, mint a mi szempontjaik, elvárásaink alapján fogalmazunk meg róla gondolatokat – melyek ráadásul teljesen eltérhetnek attól, amit egy gyerek vél az adott könyvről. Az irodalomtudós hozzátette, az egyetlen, amiben biztosak lehetünk, hogy a gyerekek beleszületnek a nyelvbe, nyelvi kultúrájuk alakításában pedig meghatározó személyi és tárgyi környezetük. Ezért a felnőttnek felelőssége van abban, milyen könyvet választ, milyen ingereknek teszi ki a gyereket. A gyerekirodalom legfontosabb feladata tehát a nyelvi kultúra alakítása, és az, hogy olvasókat neveljen. Ehhez pedig az kell, hogy a gyerekkönyvek, azok szövege, illusztrációja illeszkedjen a kor elvárásaihoz: ne legyenek dogmatikusak, ne legyenek szigorúak, releváns kérdéseket tegyenek fel.

Merre tart a szöveg és az illusztráció a kritikus szerint?

Tamás Zsuzsa is részben emiatt fejezte ki örömét, hogy a gyerekirodalom egyre távolabb kerül a pedagógia kiszolgálásától: ma már fontosabb, hogy szórakoztasson, vizuálisan gyönyörködtessen, a gyerekek igényeihez igazodjon, mint az, hogy tudatosan és nyíltan neveljen, szájbarágósan szabályokat fogalmazzon meg. A kritikus szerint a gyerekkönyv-illusztrációk tekintetében is hatalmas az előrelépés: a szépen kivitelezett, művészi illusztrációk rámutatnak arra, milyen fontossá vált mára a képi megjelenés és a tipográfia. Az illusztrációk ráadásul lehetőséget adnak a vizuális nevelésre, a képzőművészet megszerettetése.

Mit tart fontosnak a gyerekkönyvszerző?

Menyhért Anna édesanyaként, szerzőként, kritikusként is azt tartja fontosnak, hogy a meséken keresztül a valóság és a képzelet szférái elkülönüljenek, hogy a gyerekek akkor is tudjanak különbséget tenni a kettő között, ha az ő világukban ez a kettő nagyon gyakran össze is olvad, egybe is mosódik. Könyvében, a kis ló történeteiben is fontos szerep jut ennek: a mesélés, a mesealakítás folyamata kiemelt szerepet kap, így érzékeltetve azt, hogy a mesében minden olyan megtörténhet, ami a mi világunkban elképzelhetetlen vagy értelmetlen lenne.

0 Tovább

Mit olvasnak a gyerekeknek az oviban?

A mai lelkiismeretes szülők általában igyekeznek ellátni gyermekeiket a bőséges gyerekirodalmi termés javával. De mi történik az óvodákban? Mit várjunk, milyen irodalmi élménnyel gazdagodnak gyerekeink az óvodában töltött órák alatt? Öt oviban jártunk, hogy kiderítsük.

2 Tovább

gyerekszemle

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek