gyerekszemle

Tegnap volt a megnyitója az Angyalok Erdejének a Felvonulási téren: január 6-áig 500 feldíszített karácsonyfában gyönyörködhetünk. Az Angyalok Erdeje karácsonyfáit 500 Magyarországon működő vállalkozás vásárolhatta meg, díszíthette fel. A favásárlás szimbolikus, a feltétele az volt, hogy pártfogásba kell venni egy nemes célt vagy ügyet (például egy alapítványt, kórházat, rászoruló közösséget, családot). A szervezők vízkeresztig ingyenes kulturális programokkal várják az érdeklődőket, a részletes rendezvénynaptár itt érhető el.

Pénteken indult, december 19-éig látogatható a Millenárison a Barbie&Lego 50 éve kiállítás. A kiállítás több európai nagyváros után most Budapestre is megérkezett, hatalmas Legóból épített városokat, járműveket nézhetünk meg, és végigkövethetjük, hogyan változtak 1959 óta a Barbie babák. A jegyárak elég borsosak, a részletekről itt lehet olvasni.

Mindenhol kifulladásig játsszák a Diótörőt (pl. a Nemzeti Táncszínházban, a Magyar Állami Operaházban, a Thália Színházban). A (gyerek)színházak műsorából olyan darabokat válogattunk, melyek nem karácsonyi klasszikusok.

A Budapest Bábszínházban a héten szerdától csütörtökig játsszák Lackfi János és Szemenyei János mesejátékát, a Csipkerózsát. Az 5 éves kortól ajánlott történetben távol egymástól, de egy időben születik egy kisfiú és egy kislány, kettejük élete később viszont összekapcsolódik.

December 8-án és 9-én a Kolibri Színház a Bekkenko, a grimaszdémon című japán mesejátékot játssza. A darab egy vak lány és egy mosolyt fakasztó démon szerelméről szól.

Csütörtökön délután 3 órakor a Bozsik Yvette Társulat gyerekelőadását, a Varázscirkuszt nézhetjük meg a Művészetek Palotájában. Este 6 órától pedig Varró Dániel és Szabó Borbála 6 éves kortól ajánlott mesejátékát, a Líra és Epikát a Budapest Bábszínházban – ahogyan azt a cím is sejteti, igazi bölcsész előadást láthatnak a gyerekek a műnemekről. December 11-én, szombaton az Örkény István Színházban A sötétben látó tündért viszik színpadra.

Szombaton Luca napi programokkal várja a gyerekeket a Millenáris, délután 6 órakor pedig a Center Színházban ad koncertet az Alma Együttes.

Még több ajánló összegyűjtve itt és a Kis Kaméleon programmagazinban.

Ma ér véget a párizsi külvárosban, Montreuil-ben a 26. alkalommal megrendezett  gyerekkönyv- és folyóiratvásár. A hatalmas népszerűségnek örvendő vásáron a magyar gyerekkönyvkiadást Csányi Dóra, a Csimota Kiadó egyik alapítója, az illusztrációt pedig Baranyai András és Kárpáti Tibor képviselték.

A vásáron idén a hercegnőké és a hercegeké volt a főszerep, ennek megfelelően a kísérő kiállítás témáját a (félelmetes) kastélyok adták. Ízelítő a kiállított képekből.

Azok közé tartozom, akik kételkednek abban, hogy a félelmetes illusztrációk szerencsések lennének egy gyerekkönyvben, és hogy ezeket tényleg szeretik a gyerekek. Ez a kép viszont majdnem meggyőzött az ellenkezőjéről:

A kiállítás anyagából több kép, a vásárról több információ, videó  itt található.

A Csodaceruza Kiadó három új induló sorozatát mutatta be a bronzhétvégén. Két illusztrátornak, Paulovkin Boglárkának és Rofusz Kingának is indult egy-egy mesesorozata, a szerzőkkel Tamás Zsuzsa kritikus, író beszélgetett. Menyhért Anna irodalomtörténész sorozatának első két kötetét (A kis ló Tündérországban és A kis ló és a tigrisek címűt) Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, egyetemi tanár méltatta.

Ritka esemény, amikor egy gyerekkönyv bemutatóján rangos irodalomtudósok és gyerekkönyvszerzők, -kritikusok vitatják meg, miért fontos a gyerekirodalom, milyen a mai helyzete Magyarországon, és miért csak esetlegesen foglalkozik vele az irodalomtudomány. Többek között ezeket a kérdéseket is érintette az Írók Boltjában megrendezett szombati beszélgetés, az itt elhangzottakból közlünk néhány érdekes és fontos gondolatot.

Mi a legfájóbb hiány a gyerekirodalmi élet szervezője szerint?

Sándor Csilla, a Csodaceruza főszerkesztője szerint nagy lemaradást kell behozni, már ami a magyar gyerekirodalom intézményesítését, elfogadtatását illeti. Hiszen gyerekirodalmunk ma már színes és gazdag választékot kínál a különböző műfajokból, könyvtípusokból. A magas minőség is biztosítva van: egyre erősödik a gyerekkönyvkritika, a szerzők és a kiadók több rangos díjra is pályázhatnak, a „felnőttirodalom” jeles képviselői is egyre-másra jelentkeznek színvonalas gyerekkötetekkel. Ugyanakkor nincs a sokféleséget egybefogó és szervező gyerekirodalmi intézményünk, gyűjteményünk, múzeumunk, bibliográfiánk – hiányoznak tehát az intézményesítés feltételei. Ugyanígy hiányzik, hogy az akadémiai irodalomtudomány, az irodalomtörténet is foglalkozzon a gyerekirodalommal és azt „méltó” témának tekintse.

Miért nehéz kutatni a gyerekirodalmat az irodalomtudományok doktora szerint?

Kulcsár Szabó Ernő a hiányok kapcsán megemlítette, hogy sajnos nemcsak a gyerekirodalom helyzete méltatlan: az irodalomtudománynak a kisebbségi irodalmak terén is van pótolni valója. Az akadémikus szerint a gyerekirodalom tudományos kutatását nehezíti, hogy a felnőttek nem tehetnek biztos kijelentéseket arról, hogy mit gondolnak, mit szeretnek a gyerekek. Vagyis pont arról nehéz beszélni, hogy milyen a jó, az értékes gyerekirodalom. Feltételezéseink vannak csak, és amikor felnőttként beszélünk egy-egy gyerekkönyvről, nem tehetünk mást, mint a mi szempontjaik, elvárásaink alapján fogalmazunk meg róla gondolatokat – melyek ráadásul teljesen eltérhetnek attól, amit egy gyerek vél az adott könyvről. Az irodalomtudós hozzátette, az egyetlen, amiben biztosak lehetünk, hogy a gyerekek beleszületnek a nyelvbe, nyelvi kultúrájuk alakításában pedig meghatározó személyi és tárgyi környezetük. Ezért a felnőttnek felelőssége van abban, milyen könyvet választ, milyen ingereknek teszi ki a gyereket. A gyerekirodalom legfontosabb feladata tehát a nyelvi kultúra alakítása, és az, hogy olvasókat neveljen. Ehhez pedig az kell, hogy a gyerekkönyvek, azok szövege, illusztrációja illeszkedjen a kor elvárásaihoz: ne legyenek dogmatikusak, ne legyenek szigorúak, releváns kérdéseket tegyenek fel.

Merre tart a szöveg és az illusztráció a kritikus szerint?

Tamás Zsuzsa is részben emiatt fejezte ki örömét, hogy a gyerekirodalom egyre távolabb kerül a pedagógia kiszolgálásától: ma már fontosabb, hogy szórakoztasson, vizuálisan gyönyörködtessen, a gyerekek igényeihez igazodjon, mint az, hogy tudatosan és nyíltan neveljen, szájbarágósan szabályokat fogalmazzon meg. A kritikus szerint a gyerekkönyv-illusztrációk tekintetében is hatalmas az előrelépés: a szépen kivitelezett, művészi illusztrációk rámutatnak arra, milyen fontossá vált mára a képi megjelenés és a tipográfia. Az illusztrációk ráadásul lehetőséget adnak a vizuális nevelésre, a képzőművészet megszerettetése.

Mit tart fontosnak a gyerekkönyvszerző?

Menyhért Anna édesanyaként, szerzőként, kritikusként is azt tartja fontosnak, hogy a meséken keresztül a valóság és a képzelet szférái elkülönüljenek, hogy a gyerekek akkor is tudjanak különbséget tenni a kettő között, ha az ő világukban ez a kettő nagyon gyakran össze is olvad, egybe is mosódik. Könyvében, a kis ló történeteiben is fontos szerep jut ennek: a mesélés, a mesealakítás folyamata kiemelt szerepet kap, így érzékeltetve azt, hogy a mesében minden olyan megtörténhet, ami a mi világunkban elképzelhetetlen vagy értelmetlen lenne.

A második adventi hétvégén is jórészt Mikulás- és karácsonytémájú filmeket nézhetünk. Viszont több olyan nagy klasszikust, kultikussá lett animációt is adnak most, melyeket érdemes lehet (újra) megnézni. Ebből a hétvégi műsorkínálatból válogattunk.

Szombaton 10.30-kor a Spektrumon láthatunk egy lebilincselő természetfilmet: a Kardszárnyú remények első két részét egymás után tűzte műsorára a csatorna. A dokumentumfilmben egy borjú orka sorsát követhetjük nyomon, aki elszakadt a családjától. A film megrázó, nagyobb gyerekekkel érdemes megnézni.

Délután, 15.10-kor a Universal Channel a Karácsonyi ének 1999-es filmváltozatát adja, melyben Patrick Stewart játssza a zsémbes Scrooge-ot. A film+2 szokásához híven most hétvégén sem mellőzi a belga-francia animációkat: este 6 órakor az Asterix és Kleopátrán szórakozhatunk.

Vasárnap reggel fél 9-kor a Duna Televízión egy holland családi film fut, a Hová lett a Mikulás lova? A filmben egy kínai kislánynak kell beilleszkednie a holland közösségbe, ebben segít neki a Mikulás. A film+ ismét egy Hayao Miyazaki animációt ajánl vasárnap délutánra: 13.35-kor a Nauszika – A szél harcosait vetíti 1984-ből. Sok rajongó szerint ez a japán rendező legjobb animációja, 12 éves kor alatt viszont nem ajánljuk. 15.10-kor a Universal Channelen a Mikulásné kerestetik című romantikus családi filmet adják, melyben a Mikulás fiának és egy özvegynek a kalandjait követhetjük végig. A Viasat3-on 18.05-kor kezdődik a látványos Jumanji Robin Williams-szel és Kirsten Dunsttal. 19.05-kor a Disney Channel az első és máig az egyik legnépszerűbb klasszikusát, az 1937-es Hófehérkét adja. 8 órakor pedig a TV2-n kezdődik a kissé bugyuta, de helyenként azért szórakoztató Madagaszkár 2.

Izgalmas és fontos bejelentést tett csütörtökön a NASA: foszfor helyett arzént találtak egy baktériumban a kaliforniai Mono Lake iszapjában. Az ilyen felfedezések az űrkutatás figyelmét is újabb kérdésekre irányítják. Ennek apropóján – azoknak, akik eddig még esetleg nem ismerték – szeretnénk ajánlani a NASA Kids’ Club honlapját, melyen játékosan tanulhatnak, ismerkedhetnek a gyerekek az űrkutatással és annak történetével.

Az egyszerűen és átláthatóan felépülő oldalon öt különböző nehézségi szint közel húsz játéka közül választhatunk. Nincs legördülő, bonyolult menürendszer, minden program elérhető rögtön a főoldalról. A programok szerencsére nem túl nagy méretűek, és bár a bonyolultabb grafikai megoldásokkal élő játékok betöltése több időt vehet igénybe, hosszú percekig viszont ezeknél sem kell várakoznunk. További szerethető tulajdonsága az oldalnak, hogy nem kell regisztrálni. Az angol nyelvtudás fejlesztésére is alkalmas: ugyan már pár szavas angoltudással is elboldogulhatunk az oldalon, viszont nem árt, ha közben egy szótár is kéznél van.

A különböző (színezős, platform, puzzle, logikai és ügyességi) játékok szépen kidolgozottak és könnyen kezelhetőek. A hangulata mindegyiknek békés, nyugodt: a hangsúly a tanuláson, és nem az akción van. A kisebb gyerekek állatokat és természetesen NASA-helyszíneket színezhetnek ki, de akár memóriajátékokkal, képek közti különbségek keresésével is megismerhetik az űrkutatás eszközeit és fontos állomásait. Az óvodásoknak, kisiskolásoknak már gazdagabb a választék: matematikai feladatokat oldhatnak meg, rejtett tárgyakat kutathatnak fel, ügyességi és logikai játékokat vihetnek végig.

Az oldal „hátránya” a már említett tény, hogy bizonyos játékokhoz elengedhetetlen az angol nyelvtudás. A legtöbb esetben ugyan fennakadás nélkül játszhatunk akkor is, ha nem értünk angolul, de sokat levonhat az élményből (és főleg a tanulásból), ha a játékosok nem követik a szöveget. Például az oldal egyik legjobb programjában a Toy Story hősével, Buzz Lightyearral különböző puzzle és platform játékokat vihetünk végig több szinten. A megoldások után érdekes információkat olvashatunk, videókat láthatunk, melyek az űrkutatás történetéről, eredményeiről szólnak, és a játékok maguk is ezeket dolgozzák fel. A memóriajátékban például országok zászlóit kell párosítani a hozzájuk tatozó tudományos felfedezéssel. Segítség, hogy a leíró kártyák sarkában is megjelenik a zászló, de a szöveg megértése nélkül a játék csak egy közepesen nehezített memóriapróba: a párok kirakása mellett viszont a tudománytörténelem olyan fordulópontjairól olvashatunk, melyek az űrkutatáshoz mai fejlettségéhez vezettek.

A Swissmiss blogon találtuk ezt az egyszerű, de remek kis játékot: esőcseppekre kattintgatva komponálhatunk nyugtató, kellemes dallamokat. A zöld metronóm gombbal egy ütemet is kapunk, ami segít a megfelelő időzítésben. Kisgyerekek számára is könnyen kezelhető.

A játék itt található.

Mindjárt itt van december 6-a, a könyvesboltokban pedig zavarba ejtően gazdag kínálatból válogathatunk az ünnepekre. Most következő összeállításunkban az idén megjelent Mikulás- és karácsonyváró könyvekből szemlézünk: ezek a mesekönyvek elsősorban az óvodásokat célozzák meg, de találni közöttük a kisebbeknek és a nagyobbaknak szóló kiadványokat is.

Vidám nyüzsgés karácsonykor

(Könyvmolyképző Kiadó, 2010, 16 oldal, 2499 Ft)

Guido Wandrey számos böngészője kapható nálunk is. A szerző színes, kedves, mozgalmas illusztrációi hosszú időre is leköthetik a gyerekek figyelmét. A Vidám nyüzsgés című sorozat újabb kötetében minden oldalon három elrejtett kisegeret kell megtalálni az adventi kavalkádban. A karácsonyvárás jól ismert szertartásait feldolgozó böngésző jól eltalált ajándék lehet már másfél éves kortól.

Legszebb karácsonyi ajándék a nátha (antológia)

(Koinónia Kft., 2010, 72 oldal, 2700 Ft)

Zágoni Balázs, a sokszerzős antológia kiadójának igazgatója kortárs erdélyi szerzőket kért fel, hogy írjanak karácsonyi történeteket. A kiadó, a Koinónia Erdélyben az egyik legjelentősebb gyerekkönyvkínálattal rendelkezik: a most megjelent karácsonyi kötetében meséket olvashatunk nemcsak a (kissé provokatív címben is szereplő) nátháról, hanem Micimackóról vagy Cinege Panniról. A könyvet Varga Réka szerkesztette, és Szabó Zelmira illusztrálta: a kicsit rideg hangulatú képek, a mesék ízes nyelve, különleges világa együtt szokatlan, ugyanakkor nagyon is kellemes hangulatot teremt – azoknak, akik kevésbé szeretik a karácsonyi giccset, igazi felüdülés lehet ez az antológia. Nagycsoportos kortól ajánljuk.

Fred Rodrian: Szarvas Szilárd

(Könyvmolyképző Kiadó, 2010, 32 oldal, 1999 Ft)

Nincs karácsonyi vagy Mikulás-ajánló (rén)szarvasos történetek nélkül. Idén a magyar könyvpiacon a régen elhunyt német gyerekkönyvszerző, Fred Rodrian 1960-ban megjelent meséje képviseli a műfajt. Vekerdy Tamás fordításában egy kalandos történetet olvashatunk, melyben a kínai erdőből a német állatkertbe került, karácsonykor nagyon magányos szarvas úgy dönt, hazamegy Kínába. Az óvodásoknak szóló könyvet Klemke Werner illusztrálta, a rajzok letisztultak, hangulatuk remekül illeszkedik a néhol vidám, de alapvetően szomorú meséhez.

Miklya Luzsányi Mónika: Zoknimanó karácsonya

(Egmont Kiadó, 2010, 24 oldal, 1799 Ft)

A zoknimanók világa valamiért nagyon népszerű téma lett a magyar gyerekkönyvszerzők körében. (Kevés kortárs magyar meseregényünk egyike, a 2008-ban megjelent Filc, a zoknimuki is egy ilyen különös lényről szól.) A kisfiúk és a zoknimanók barátságáról most egy újabb mesét olvashatunk. Miklya Luzsányi Mónika történetéből kiderül, miért a karácsony a legszomorúbb manóünnep, és hogy hogyan lehet még egy ilyen reménytelen napot is vidámmá, varázslatossá tenni. A szépen illusztrált könyv a klasszikus piros-zöld-arany hangulatot adja vissza, de a történet is a már jól ismert meseforgatókönyvek alapján épül fel.

Paul Bright: Morcos Borz karácsonya

(Pongrác Kiadó, 2010, oldal, 2700 Ft)

A zoknimanóktól eltérően az erdei állatok lázasan készülődnek a karácsonyra, egyedül Morcos Borz nem szíveli az ünnepet. Persze nem létezhet olyan karácsonyi mesekönyv, amiben az egyetlen kívülálló ne oldódna fel, és ne jönne rá, mit hagyott ki eddig, ne ismerné fel a történet végére a közös ünneplés jelentőségét. A Morcos Borz karácsonyában van minden abból, amiből egy karácsonyi témájú gyerekkönyv építkezik: jellemfejlődés, konfliktus, veszély, humor, nagy összeborulás, boldogság. Jane Chapman illusztrációi bájosak, kedvesek, minden morcossága ellenére a rajzokon még Morcos Borz is barátságos.

A következő hét gazdag lesz színvonalas programokban: advent első hete van, most kezdődik a nyolc napos hanuka, és persze az ünnepi rendezvényen kívül is akad bőven izgalmas kulturális esemény. Szinte nincs is nap érdekességek nélkül - a gazdag kínálatból válogattunk néhányat.

A Vörösmarty téren minden nap kézműves programokkal várják a gyerekeket, szombattól hétfőig délelőtt és délután is, keddtől péntekig pedig fél 3-tól. Hétfő délutánként elsősorban a sérült és a fogyatékkal élő gyerekeknek tartják a foglalkozásokat. A részletes programról itt lehet olvasni. A szentendrei adventi vásár is számos gyerek- és családi programot kínál az érdeklődőknek, ezekből itt szemezgethetünk.

December 2-án, szerdán délután 5 órakor nyílik Faltisz Alexandra kiállítása a Klebelsberg Kultúrkúriában, ahol a grafikusművész új könyvét, a Téli mesét is bemutatják. A tárlatot a Téli mese írója, Lázár Zsófia nyitja meg, Huzella Péter zenész közreműködésével. A kiállítás anyagát Faltisz Alexandra eddig megjelent gyerekkönyveinek, és a Téli mesének illusztrációból, egyéb grafikáiból válogatták.

2010-ben december 2-10. között ünneplik a hanukát. December 1-jén, szerdán délután 4 órakor a Pagony Könyvesbolt Hanukai Zsidongóra hívja a gyerekeket. Verő Bán Linda író, szerkesztő vezeti a foglalkozásokat, melyeken kiderül az is, hogyan kell meggyújtani a hanukai gyertyákat és a trendelivel még nem játszott gyerekek is megismerkedhetnek a klasszikus zsidó játékkal.

A hanukai rendezvények idején tartják a Merlin Színházban a Zsidó Gyerekszínházi Napokat, péntektől vasárnapig. A Judafest programsorozat keretében adott előadásokon két izraeli és két magyar zsidó színház műsorai várják az érdeklődőket. Az előadások célközönsége a 3-12 éves korú gyerekek és családjaik.

December 4-én, szombaton 15 órakor pedig az elmúlt időszak egyik legérdekesebbnek ígérkező könyvbemutatóját rendezi meg a Csodaceruza az Írók Boltjában, abból az apropóból, hogy a kiadó három új, kisgyerekeknek szóló mesekönyvsorozatot indít.
Menyhért Anna író, irodalomtörténész meseszerzőként is bemutatkozik A kis ló kalandjairól szóló sorozattal, melyet Balogh Andrea illusztrált. Rofusz Kinga idén debütált még csak gyerekkönyv-illusztrátorként, de máris rangos díjat tudhat magáénak: 2010-ben megválasztották az Év Illusztrátorának Schein Gábor Irijám és Jonibe című könyvéhez készített munkáiért. Rofusz Kinga most a legkisebbeket szólítja meg Samu-könyveivel. A harmadik párhuzamosan indított Csodaceruza-sorozatban pedig Paulovkin Boglárka Gurigájával ismerkedhetünk meg.

A rendhagyó hármas könyvbemutató további érdekessége, hogy a sorozatokat Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, irodalomtörténész és Tamás Zsuzsa kritikus mutatják be. A bemutató után pedig a szerzőkkel beszélgetnek arról, milyen helyet foglal el a gyerekirodalom a kortárs magyar irodalomban, és hogy milyen képet alakít ki róla az irodalomtörténet-írás. A beszélgetést Sándor Csilla, a kiadó vezetője moderálja.

December 5-én, vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeum várja a családokat: immár nyolcadik alkalommal rendezik meg az Irodalmi gyerekkarácsony és könyvvásár gyerekeknek című rendezvényt. Kézműves foglalkozások, meseolvasás, betlehemes játék és tombola színesíti a programot, a gyerekkönyvkiadók pedig kedvezményes könyvvásárt tartanak.

A rendezvények mellett egy jótékonysági akcióra is felhívnánk a figyelmet: a Millenárison adventi játékgyűjtési akciót szerveznek. A felajánlásokból olyan gyerekek kapnak karácsonyi csomagot, akik megyei gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél élnek. Bár a kiírásban azt olvashatjuk, „hogyha sok felesleges játékod van otthon, és akad olyan is, amelyiknek semmi hasznát sem veszed, hozd el a Millenárisra!”, azért arra mindenképpen figyeljünk, hogy használható, jó állapotú játékokat adományozzunk. A gyűjtést és a felajánlások célba juttatását a Millenáris szervezi. A játékokat hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között, vasárnap 10 és 18 óra között veszik át a C épületben.

A héten mutatták be a magyar mozikban a Harry Potter és a Halál ereklyéi filmváltozatának első részét. Ennek apropójából összegyűjtöttük a rajongóknak az ingyenes játszható online Harry Potter-játékokat.

Harry Potter Motorbike Escape

A Harry Potter és a Halál ereklyéinek weboldalán érhető el a legújabb ingyenes HP-játék, melyben Harryért eljön barátja, Hagrid, hogy magával vigye a repülő motorján. Útjuk során ellenséges varázslók támadják meg őket, akiket vagy mi lövünk le, vagy ők sebeznek meg és lőnek le minket. Természetesen egy klasszikus lövöldözős játékkal van dolgunk, ahol a kurzor segítségével célozhatunk. A grafika és a fényhatások egy egyszerű online játékhoz képest elég meggyőzőek, és a játéknak egészen jól sikerül visszaadnia a HP-filmek hangulatát. Kisebbeknek nem ajánlott, már csak azért sem, mert műfajából adódóan nem egy békés játék.

Harry Potter Currency Collector

Egy hangulatos és addiktív, élvezetes logikai-ügyességi játék a Legótól, fülbemászó zenével.

Harry Potter Virtual Castle

A Lego játékszoftvereit valószínűleg nem nagyon kell bemutatni, többek között a Csillagok Háborúját, a Batmant és az Indiana Jonest is megalkották platformra. A sorozat egyik új része a Harry Potter, ennek hangulatát tesztelhetjük a neten játszható ingyenes promóciós kisjátékkal. A rövid és egyszerű kalandjáték előnye, hogy kisebb gyerekek is elboldogulhatnak vele, és csak az egérrel kell irányítani a tárgygyűjtögetős-klikkelgetős játékot.

Harry Potter: Triwizard Challanges

A Harry Potter és a Tűz Serlegének filmváltozatához készült három ingyenes ügyességi játékot próbálhatunk ki. Bár a grafikájuk kicsit már poros, mégis hangulatosak, és a tapasztaltabb játékosoknak is kihívást jelentenek.

Harry Potter a Scholastic.com-on

Ezen az oldalon a varázslópálcás logikai játékok mellett egy komplett online Harry Potter-tudástárral találkozunk, ahol különféle, a Harry Potter-könyvekben való jártasságunkat tesztelő kérdésekre válaszolhatunk, találhatunk egy szószedetet, kis lexikont a Harry Potter-univerzumról, valamint meghallgathatjuk azt is, hogyan kell helyesen kiejteni a szereplők neveit. Angol nyelvtudás szükséges!

Harry Potter: Dolores Umbridge's Cats

A Harry Potter és a Főnix rendjéhez készült kis promóciós játékban macskákat kell kiszabadítanunk egy varázspálca segítségével.

Harry Potter-játékok a surfnetkids.com-on

Logikai, kirakós és ügyességi (nem hivatalos) Harry Potter-játékokat, valamint kvízeket találhatunk a surfnetkids.com-on, melyek jól ismert alapokra épülnek és egyszerűen játszhatóak.

Végre leesett az első hó, és ráadásként még az advent is elkezdődik. Az első adventi vasárnap műsorkínálata pedig egészen izgalmas: az animáció újabb klasszikusai közül is válogathatunk.

A szombat nem igazán erős gyerekműsorokban, a szokásos rajzfilmsorozatokon kívül talán a Filmmúzeumon fél 1-kor kezdődő Az őrülten szomorú hercegnő című, 1968-as csehszlovák mesefilmet ajánlanánk. A sztori kedves és humoros: a herceg lázad az apja házassági tervei ellen, és úgy dönt, álruhában megnézi magának a kiszemelt hercegnőt. A forgatókönyvet innen már talán mindenki sejtheti, de a film igazi békebeli hangulata jól passzol a hóhoz.

A vasárnap már ígéretesebb. Reggel 7.55-kor érdemes a Duna Televízióra kapcsolni, ahol a népszerű belga Tintin-képregényből készült animációs sorozat első részét, a Tintin és a cápató rejtéyét sugározzák. (A második részt két hét múlva adja a csatorna.) az RTL Klubon fél 9-kor kezdődik Stevenson A kincses sziget című regényének Disney-változata, a A kincses bolygó, melyben Jim Hawkins űrvitorláson keresi az űrkalózok kincsét.

Részlet a Kincses bolgyóból

11.15-kor egy érdekes magyar ismeretterjesztő sorozatba kapcsolódhatunk be a Dunán: a Kalando-ZOO a Kifutók mögött a budapesti állatkert dolgos hétköznapjait mutatja meg a nézőknek. Nagyobbaknak, kamaszoknak ajánljuk inkább, de korhatárra tekintet nélkül is nézhető a Film+-on délben kezdődő Csodaországban című filmdráma. A főszereplő kislány nehezen találja a helyét otthon és az iskolában, egyedül a drámaórákon szabadul fel és érzi jól magát. Az életének meghatározó állomása lesz az, amikor megkapja a Lewis Caroll-klasszikusban Alice szerepét. Ugyancsak itt kezdődik 13.55-kor a híres japán rendező, Hayao Miyazaki 1986-os animációs filmje, a Laputa – Az égi palota. A film az egész családnak izgalmas lehet, és azoknak is érdemes megnézniük, akik annyira nem rajonganak a japán animációkért. Bár a Laputa sem korhatárhoz kötött, 12 év alatt azért érdemes együtt nézni a gyerekekkel, mert sok fontos, nehezen megérthető probléma vetődik fel benne. A Viasat3 pedig 15.25-kor vetíti a könnyed szórakozást biztosító Stuart Little kisegér vígjátékot.

Részlet a Laputa - Az égi palota filmből