Tegnap az Országgyűlés elfogadta az új Alkotmányt, melyben a családoknak kiemelt figyelem jut (lásd korábbi cikkünket). A Gyerekszemle ennek apropóján összeszedte, hogy a Fidesz-KDNP kormány megalakulása óta milyen, a gyerekeket érintő változások léptek életbe, vannak tervben, vagy merültek fel és lettek elvetve. A könnyebb követhetőség érdekében életévenként vesszük sorra ezeket.

Születés előtt:

A házasság és a család védelme az Alkotmány alapvetésében: „(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.”

A magzati élet védelme az Alkotmányban: „A magzati élet védelmének rögzítésével az alkotmány a két évtizede létező alkotmánybírósági gyakorlatot jeleníti meg, és minden ellentétes hírrel ellentétben az alkotmány nem változtat a hatályos abortusz-szabályozáson.”

3 éves kor: A a közoktatási törvény tervezete szerint 5 helyett 3 éves kortól minden gyereknek óvodába kell járnia. Az óvodák eddig is fogadták 3 éves kortól a gyerekeket, ezután azonban kötelező lesz már ekkor óvodába adni őket.

6 éves kor: Az új médiaszabályozás a 6 éven aluli gyerekeket külön kategóriaként kezeli, ezzel kiegészítette a korábbi 12, 16 és 18 évben meghatározott korhatáros műsorszám-besorolást. A Médiahatóság a bírságok egy meghatározó részét a kiskorúak védelmére hivatkozva szabta ki, és kiemelt feladatának tekinti a kiskorúak védelmét.

7 éves kor: A tankötelezettség új kötelező alsó korhatára. Az iskolába lépés kora 6-8 éves korról 6-7 éves korra módosul a közoktatási törvény tervezete szerint. Függetlenül attól, hogy iskolaérett-e az adott 7 éves gyerek, meg kell kezdenie az iskolát. A nem iskolaérettek felzárkóztató osztályba kerülnek.

8 éves kor: A fejlesztő csoportban töltött első év után szakmai bizottság dönt arról, hogy a gyerek vagy normál második osztályba lép, vagy még egy év fejlesztést kap, s ezután lép csak a normál második évfolyamba.

Alsó tagozat első és második osztályban ismét lehet buktatni. (Extrém esetben az új felzárkóztató rendszer és a buktatás lehetősége miatt előfordulhat, hogy valaki gyakorlatilag háromszor járja végig az első osztályt.)

12 éves kor: Tervezik a büntethetőség korhatárának 14-ről 12 éves korra való leszállítását. Számos EU-országban ez a szabályozás van érvényben. A törvény Írországban (7 év) a legszigorúbb.

14 éves kor: A szabálysértési törvény módosítása után a fiatalkorúak (14-18 év) már elzárást is kaphatnak. Az új szabályozás első áldozatai bizsulopáson ért 15 éves budapesti lányok, illetve egy 17 éves miskolci prostituált voltak.

15 éves kor: A Széll Kálmán-terv elsősorban gazdasági megfontolásból javasolta, hogy 15 év legyen a tankötelezettség felső korhatára. A szakmai viták hatására ezt elvetették.

16 éves kor: A tankötelezettség felső korhatárát végül 18-ról 16 évre fogják módosítani.

Stágel Bence KDNP-s képviselő felvetette, hogy 18-ról 16 évre szállítsák le a választójog korhatárát is. Az ötlet egyelőre elhalni látszik.

18 éves kor: Az új Alkotmány kimondja, hogy „a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”. Hogy ez pontosan mit is jelent a gyakorlatban, még nem tudni.

Családi adókedvezmény: az összevont adóalapot 2011-től 1 és 2 eltartott esetén 62 500 forinttal, 3 vagy több esetén 206 250 forinttal lehet csökkenteni – havonta és eltartottanként. Az új adórendszer könnyebbséget jelent a többgyerekes családoknak.

A gyermeknevelés költségei: "(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani." Az új Alkotmány védelem alá helyezi a gyermeknevelés költségeit, ám hogy ez a valóságban mit fog jelenteni, szintén nem világos még.