gyerekszemle

A legnagyobb igyekezet ellenére is könnyen maszatos lehet az ember tetőtől talpig. Szutyoksári és kutyája, Koszmók pedig szinte vonzzák a piszokkal járó helyzeteket. Annie M. G. Schmidt és Fiep Westendorp holland szerzőpáros retró meséjében minden a koszról és a tisztaság megőrzésének lehetetlenségéről szól.

Ha valakinek van vágyott, irigyelt vagyona és hatalma, akkor az egy mesebeli király. Különösen, ha egy nagyon gazdag ország királya. Alex Cousseau meséjében azonban ez pont nem így van: az alattvalók mind dúsgazdagok, de a királyuknak semmije sincs.

Egy zsémbes, merev mackó és egy barátságos, cserfes egér kalandjait követhetik nyomon az olvasók Bonny Becker és Kady MacDonald Denton mesesorozatában. Az első, magyarul is megjelent könyvben, a Medve látogatójában örök barátságot köt a mogorva, de jószívű Medve az őt kitartóan ostromló Egérrel. (Itt írtunk róla.) A magyarul megjelent második kötetben, a Medve aludni megyben a barátságot az elalvás körüli hercehurca teszi próbára.

Megvannak az egyik legrangosabb brit irodalmi díj kategóriagyőztesei. A 2011-es Costa-díjat a gyerek- és ifjúsági irodalom kategóriában az egykori operaénekes, Moira Young első regénye, a Blood Red Road kapta.

Berszán István az Angyalok meséi című könyvében különös dolgok történnek azért, hogy minden a helyére kerüljön. A kötet egyik meséjével kívánunk boldog karácsonyt a Gyerekszemle blog olvasóinak.

Egy klasszikus amerikai esti mesét, a Goodnight Moon-t parodizálja egy gyerekkönyvszerző. A Goodnight Moon-ban a már ágyba bújt kisnyuszi számba veszi, mi minden van a szobájában, majd mindegyiknek jó éjszakát kíván és elalszik. A szobának igazi békebeli hangulata van: állatos képek a falon (az egyik például egy holdat átugró tehenet ábrázol), játékos macskák a szőnyegen, pattogó tűz a kandallóban - a technikát egyetlen tárcsás telefon képviseli. Margaret Wise Brown 1947-es meséje Clement Hurd illusztrációin elevenedik meg, az animált mese narrátora Susan Sarandon.

Bob Hartman Karácsonyi mesélő könyve a harmadik darabja a Harmat Kiadó ún. mesélő sorozatának a Mesélő Biblia és az Esti mesélő után. A 38 mese három nagy részt alkot a könyvben: Hartman Jézus születésének bibliai történeteit meséli el, a világ népeinek különböző karácsonyi szokásait és hagyományait mutatja meg, illetve az ünnephez kapcsolódó európai mesékből és legendákból gyűjt össze egy tucatot.

Vendégszerzőnk, Farkas Kinga Ágnes az ELTE Társadalomtudományi Kar Kisebbségpolitika szakának végzős és a Bölcsészettudományi Kar másodéves arab szakos hallgatója. Kutatási területe az integrációs politika és kisebbségi csoportok beilleszkedési stratégiái.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent a Csimota Könyvkiadó gondozásában egy hat könyvből álló mesekönyvsorozat, amely mesék tematikusan a toleranciára nevelés eszközei próbálnak - nem is sikertelenül - lenni. A célkitűzést a könyv hátsó borítóján is olvashatjuk: "Sorozatunk meséi a hovatartozásról, az emberiség sokszínűségéről, a másságban rejlő értékekről, és ezek elfogadásáról szólnak. Teszik mindezt mesei környezetben, klasszikus motívumokkal - az ideológiai felhangokon, a mindenáron való tanulságokon és persze az Óperencián is túl."

Mi történik akkor, ha egy hóember elábrándozik és belefeledkezik a felhők bámulásába? Lekési a hazamenetelt, és arra eszmél, hogy már forró nyár van - hó és hideg nélkül. Demény Péter Aranyvackor-díjas meséjében, a Hóbucka Hugó a mókusoknál című könyvben egy szokatlan történet bontakozik ki egy nyárban rekedt hóemberről, akit egyre rettenetesebben kínoz a honvágy.

Egy adventi könyvnaptárral folytatódik az idei karácsonyi és téli gyerekkönyveket bemutató sorozatunk. Az Elfelejtett lények boltja a cím és a borítón alapján kevésbé látszik karácsonyi mesegyűjteménynek (a Mikulás például félig elrejtve szerepel csak a borítón) - ez az indirektség és a karácsonyi mesekönyvektől szokatlan további megoldások pedig a kötet egészében érvényesülnek.