gyerekszemle

Lorenz Pauli 1967-ben született, óvodapedagógusi diplomát szerzett és 1989 óta egy óvodában dolgozik Bernben. A '90-es évektől kezdett el rendszeresen foglakozni az írással és gyerekkönyvek fordításával. Elsősorban 4-11 éveseknek és felnőtteknek ír. 2003-ban elnyerte az gyerekköltészetért járó osztrák állami díjat.

Lázár Ervin május 5-én lett volna 75 éves. Az egyik legnagyobb hatású magyar meseíró tiszteletére egész évben különböző programokat, pályázatokat hirdettek meg. A Lázár Ervin emlékév jegyében írta ki a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat is még tavasszal illusztrációs pályázatát, melyre egy-egy illusztrációt vártak Lázár Ervin szabadon választott meséjéhez 50x70 cm méretben.

A pályázatra közel negyven pályamű érkezett, ezekből nyílt kiállítás október 1-jén a Budapest Bábszínház Koós Iván Galériájában. A Mikkamakka tárlatára a 28 friss illusztráció mellé a kiállítás szervezője, Sándor Csilla a nagy klasszikusok, Réber László és Gyulai Líviusz rajzaiból is válogatott. A kiállítás installációja, a képek elhelyezése a galéria szervezője, Balla Margit munkája.

Réber László és Gyulai Líviusz borítói

Az első diafilmek propaganda- és oktatócéllal készültek a második világháború után, és csak évekkel később jelentek meg a mesetekercsek. A régióban a diafilmek népszerűsége a '80-as években kezdett megtörni. Az 1954-ben alapított Magyar Diafilmgyártó Vállalat a '90-es évek végéig bírta. Ekkor magánkézbe került, és azóta jogutódja, a Diafilmgyártó Kft. készíti és forgalmazza a "szocializmus házimoziját". A 2000-es években a kereslet ismét fellendült a mesetekercsek iránt, és bár a Diafilmgyártó kínálatában még mindig sok a klasszikus, múltidéző diafilm, új sikermeséket is feldolgoztak (például Bartos Erika Bogyó és Babócá-ját és Berg Judit Maszat-ját).

A néhány újdonság ellenére azonban a Diafilmgyártó Kft. láthatóan ragaszkodik a nosztalgikus tekercsekhez: bár néhányat újrarajzoltattak, többségében a szocializmus évtizedeinek illusztrációi köszönnek vissza a diákról. Az abszolút retró diafilm így akár egy kis művészettörténeti kalauz is lehet a gyerekek számára.

Most szeptemberben a Diafilmgyártó Kft. egy mesekönyvsorozatot is útjára indított, melyben régi mesetekercsek jelennek meg nyomtatásban.

Nemrég írtunk Maurice Sendak meséjének azonos című átdolgozásáról, az Ahol a vadak várnak-ról. A pusztítást és az agressziót központi témává emelő ifjúsági regény több ponton is nyomasztó, félelmetes történet lett. Akkor azt írtuk, ezek miatt sok szülő valószínűleg nem szívesen adná a gyerekek kezébe a könyvet.

Maurice Sendak a New York Timesnak adott friss interjújában azt mondja, szerinte a mai mesék túl biztonságosak és nem beszélnek őszintén arról, mi történik a gyerekekkel.

Kép: Picture Perfect / Rex Features

A brit író-illusztrátor, Beatrix Potter (1866-1943) meséi a világ legnépszerűbb gyerekkönyvei között vannak. Potternek 1902 és 1930 között huszonhárom mesekönyve jelent meg. Az 1902-ben kiadott első kötet, a The Tale of Peter Rabbit 45 millió eladott példánnyal felkerült a legnagyobb sikerkönyvek listájára. De a legmagasabb áron elkelt gyerekkönyv-illusztráció is egy Potter-mű, a The Departure.

A nagy népszerűséget persze egy erős meg nem értettség is kíséri: Pottert számos oldalról érik a kritikák (erről ajánljuk Nagy Boldizsár remek írását), és ezek legyenek akár jogosak, akár nem, kétségtelen, hogy Beatrix Potter mesefigurái és maga az író-illusztrátor alakja is egyfajta ikonná válták. A mesék megelevenedtek animációs filmeken, plüssfigurákat gyártottak belőlük, a köteteket pedig rendületlenül újra és újra kiadják. (Érdekes, hogy az első magyar nyelvű kiadás viszont csak 2007-ben jelent meg.)

Finy Petra legújabb könyvében, A csodálatos szemüvegben, ha valaki felteszi a címben szereplő varázserejű tárgyat - legyen akár egy kisfiú, akár egy idős nagynéni - az a megszokott környezet helyett egy mesés lényekkel benépesített világban találja magát. A kócos hajból madárfészek, a Duna fekete uszályaiból óriási fókák lesznek. A legtöbbször statikus épületekből, tárgyakból olyan lények születnek, melyekre talán a legszínesebb gyermeki képzelet sem gondolna. Finy Petra kreatív ötletei mégis valahol maguktól értetődőnek tűnnek - hiszen, ha belegondolunk, a budapesti Erzsébet híd tényleg olyan, mint egy hatalmas dinoszaurusz csontváza... Legalábbis hamar rá tudunk állni a csodálatos átváltozások logikájára.

Ezen a héten egy rendhagyó gyerekkönyvet mutatunk be: egy képeskönyv filmadaptációjából készült ifjúsági regényt, az Ahol a vadak várnak-ot - egy agresszív, mégis szívbemarkoló könyvet.

A Bátor Könyv az első virtuálisan íródó, sokszerzős mese, melyet most júniusban indított el a Bátor Tábor Alapítvány. Az idén tízéves Bátor Tábor ezzel a mesével köszönti azt a háromezer gyereket, akik náluk táboroztak az évek során. A mese első fejezetét D. Tóth Krisztina írta: a hét és háromnegyed éves Daninak hosszú ideig kell kórházban maradnia, és hogy a kisfiú emiatti szomorúságát enyhítse, édesanyja mesélni kezd neki egy kis vízcseppről, Cseppről, aki különlegesen izgalmas kalandokba keveredik. A kalandok hétről hétre egy-egy mesében bontakoznak ki, melyeket mindig más szerző ír.

Lenka éppen teliholdkor született, és éppen olyan kerekded is, mint amilyen a hold volt akkor. Ám kövérsége miatt nincsenek barátai. Lenkát kiközösítik a gyerekek: nem ugróiskoláznak, nem fociznak, nem hullahopoznak vele, mert úgy gondolják, hogy az alakja miatt úgysem volna képes lépést tartani a többiekkel. Az sem segít sokat, hogy Lenka visszúhózódó, magának való kislány - az elutasítások miatt csak még félénkebb, még sebzettebb lesz. Játszótársak híjján a magányos rajzolásban teljesedik ki - akkor is éppen egyedül rajzolgat, amikor egy kisfiú, Palkó rátalál, és végül összebarátkoznak.

Sok gyerekkönyvszerző vallotta már be, hogy a sikeres történetötleteit tulajdonképpen a gyerekeinek köszönheti - a nemrég elhunyt Czigány Zoltán Csoda és Kószá-ja is a közös esti mesékből lett IBBY-díjas kortárs klasszikussá. Menyhért Anna pedig nemcsak bevallja, mennyi mindent köszönhet kisfiának, hanem egyenesen arról ír mesét, hogy Tomi fantáziájának köszönhetően hogyan növekszik, fejlődik tovább a felnőtt által kitalált alaptörténet.