gyerekszemle

Tegnap, január 17-én nyílt meg a Camponában a Vigyázz, kész, zöld! környezetvédelmi tárlat, mely két héten át tekinthető meg a bevásárlóközpontban. A kiállítás közel 400 hódmezővásárhelyi óvodás és kisiskolás újrahasznosított hulladékból készített alkotásait mutatja be. A gyerekek az elmúlt három évben többek között mosógépalkatrészekből építették meg a Csillagok háborújából R2-D2-t, legnagyobb alkotásuk pedig egy 4 méter hosszú kartonpapírsárkány.

A tatai Móricz Zsigmond Könyvtár másfél éves „Meseegyetem” programsorozatának, a Csupafül Csütörtöknek újabb rendezvényére kerül sor január 20-án, csütörtökön 17 órakor: az érdeklődők dr. Gombos Péter Mit meséljek? A meseválasztás szempontjai c. előadását hallgatjhatják meg. A könyvtár célja, hogy a felnőtteket hónapról hónapra olyan előadásokkal, beszélgetésekkel várja, melyekkel a gyerekirodalomban, a mesék világában való tájékozódásukat könnyítheti meg.

Január 21-én, pénteken 18 órakor nyílik meg a kortárs illusztráció kiemelkedő képviselőjének, Szegedi Katalinnak a Lenka c. kiállítása, melyet az azonos című, nemrég megjelent mesekönyv illusztrációiból válogattak. A tárlat az Újlipótvárosi Klub-Galériában február 9-éig tekinthető meg.

Január 22-ére, a magyar kultúra napjára a Csodaceruza is gyerekprogramokkal készül: a Corvin Művelődési Házban kézműves foglalkozás, bábszínház, felolvasás várja a gyerekeket. A részletes program itt olvasható.

Szombaton délután 3 órakor a Nemzeti Táncszínházban a ZENE-BONA, SZANA-SZÉT programon vehetünk részt: a Honvéd Táncszínházzal előadott közös produkcióban a kortárs gyerekversköltők sorai elevenednek meg.

Ugyancsak szombaton rendezik meg a Legozoo-t a Pécsi Állatkertben. 10-17 óra között legózhatnak a gyerekek a játszóházban, egzotikus állatokat simogathatnak, a gondozók pedig látványetetéseket tartanak a látogatóknak.

A szülőknek ajánljuk a pénteken és szombaton látogatható XI. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, melynek központi témája a közoktatás. Az érdeklődők részt vehetnek az előadássorozaton, melyen szó lesz a közoktatási törvény koncepciójáról, a 2009-es PISA jelentés értékeléséről, az Oktatási Hivatal jövőbeli szerepéről, a tehetséggondozásról, az esélyegyenlőségről, a pedagógusok jogairól, a természettudományos képzés jövőjéről is. Bővebb információ ezen az oldalon található.

Január 23-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a rákosmentei Vigyázó Sándor Művelődési Házban a Hókirálynő meseszínház előadásában három klasszikus mesével várják a gyerekeket.

10.30-kor pedig a Misztrál együttes mutatja be az Álomkófic c. gyereklemezét a Budavári Művelődési Házban. Jegyek a koncert kezdése előtt a helyszínen válthatóak.

Egy hónap múlva, február 13-án tartják Los Angelesben az 53. Grammy-gálát, ahol többek között a legjobb gyermekeknek szóló zenei album díját is átadják. Ahogy minden kategóriában, itt is öt jelölt verseng egymással - őket fogjuk egyenként bemutatni a következő hetekben. Legutóbb a They Might Be Giants nevű együttes Here Comes Science című albumáról írtunk, most Justin Robertset és Jungle Gym c. lemezét mutatjuk be.

Justin Roberts hatalmas rajongótáborral rendelkezik az Egyesült Államokban, és a kritikusok is imádják: az USA Today egyenesen a gyerekzene Paul McCartney-jaként emlegeti. A 2011-es Grammy-gálán a legjobb gyerekeknek készült album kategóriájában induló Jungle Gym Roberts hetedik lemeze. Az elsőt (Great Big Sun) 1997-ben adták ki, ezután kisebb szünet következett, a 2000-es években azonban egy-két évente követték egymást a Roberts-korongok. A Chicagóban élő zenész az ohioi College in Gambieren vallástudományt tanult, itt kezdődött énekesi pályája is: a főiskola férfi acapella társulatának tagja lett, és az egyik alapítója volt egy minneapolisi indie rock együttesnek, a Pimentos for Gus-nak, melynek három albuma jelent meg a ’90-es években. Az igazi sikert azonban a gyerekzene hozta meg Robertsnek, gyerek- és családi lemezeivel sorra nyeri a szakmai és közönségdíjakat.

Justin Roberts dalszövegei vidámak, egyediek, és kissé hóbortosak. A 8-10 éves gyerekeknek szóló zenék a leghétköznapibb témákat dolgozzák fel, a Jungle Gym albumon például találunk dalokat a hajvágásról vagy az idősebb gyerek számára furcsa kistestvérről, a bevásárlóközpontban az édesanyjától elkeveredett fiúról, de a tűzriadóról és az ejtőernyőzésről is. Justin Roberts dalai a gyerekek varázslatos képzeletéről, reményeiről és félelmeiről szólnak. Ahogyan a The New York Times méltatása is megjegyzi, Robertsnek figyelemreméltó különleges adottsága, hogy képes a gyerekek szemén keresztül látni a világot - 40 évesen és gyermektelenül.

A Jungle Gym albumról csak kevés szám hallgatható meg a Youtube-on, azonban a régiek közül többet is megtalálunk, ezekből válogattunk még néhányat.

A Yellow Bus c. lemezről (2001):

A Way out-ról (2004):

És végezetül Pop Fly címadó dala (2008):

A most következő flashjáték viszonlyag mára szinte klasszikus lett. A Magic Pen a Create-hez hasonló játék, de ingyenes és online játszható. A játékban mértani formák rajzolásával kell eljuttatni egy kis piros karikát a piros zászlókig. Az egyszerű formákból gépeket is készíthetünk: peckek segítségével egymáshoz kapcsolhatunk két alakzatot, zsanérokkal pedig lendíthetjük is azokat.

A Magic Pen lényege, hogy minél kevesebb mérnöki tervezéssel szerezzük meg a zászlókat, miközben a pályák egyre nehezülnek. A játék a tervezést szerető gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt izgalmas kihívást jelenthet, és mivel számtalan megoldás létezik, nem válik unalmassá. A mértani formák rajzolása és a lendítő gépek tervezése annyira nem is egyszerű, a játékot 8 éves kortól ajánljuk.

Huszonhat, gyerekrajzra emlékeztető pályát vihetünk végig, de ha nagyon megtetszett, és még van türelmünk hozzá, elkezdhetjük megoldani a Magic Pen 2 harminckét feladványát. Az első részhez képest színesebb pályákon pedig már a szél erejét is segítségül hívhatjuk az építmények mozgatásához.

Odaítélték a Caldecott-medált: az Amerikai Könyvtárak Szövetségéhez tartozó ALSC (Association for Library Service to Children) 1937-ben alapította a díjat, mely azóta az amerikai gyerekkönyvkiadás egyik legrangosabb elismerésének számít. Az ALSC 15 tagú bizottsága minden évben megválasztja az év képeskönyvét. Idén Erin E. Stead illusztrátor és Philip C. Stead szerző A Sick Day for Amos McGee című könyvét ítélték a legjobbnak.

A 19. századi angol illusztrátorról, Randolph Caldecottról elnevezett díjra olyan könyvek jelölhetőek, melyek megfelelnek a magas szakmai elvárásoknak, az elmúlt évben adtak ki az Egyesült Államokban angol nyelven, és az illusztrációik eredeti munkák. Az alkotóknak pedig amerikai állampolgárnak vagy rezidensnek kell lenniük.

Képek forrása: http://philipstead.blogspot.com/, http://www.nytimes.com/

Egy hónap múlva, február 13-án tartják Los Angelesben az 53. Grammy-gálát, ahol többek között a legjobb gyermekeknek szóló zenei album díját is átadják. Ahogy minden kategóriában, itt is öt jelölt verseng egymással - őket fogjuk egyenként bemutatni a következő hetekben.

A legjobb gyermekeknek szóló zenei album címére jelölték a They Might Be Giants nevű együttes Here Comes Science című albumát, melyet a Disney adott ki. Az 1982-ben alakult együttes eredetileg alternatív rockot játszott, majd a 2000-es évek elejétől kezdtek el gyerekeknek szóló edutainment (oktató-szórakoztató) albumokat is készíteni. A 2005-ben megjelent Here Come the ABCs a legfiatalabbakat célozta és a betűtanulásról, az ábécéről szólt, a 2008-as folytatás, a Here Come the 123s pedig a számtanulásról. Mindkét album óriási sikernek bizonyult, szépen teljesítettek az eladási listákon és a kritikusoktól is számos díjat kaptak, a Here Come the 123s megnyerte 2009-ben a Grammy-díjat is.

Éppen ezért némi hátránnyal indul idén kategóriájában a Here Comes Science, mégis esélyes. Egy "tudomány-népszerűsítő" gyereklemez az ábécé- és számtanuláshoz képest mind a témája, mind a megcélzott (idősebb és szélesebb) közönsége miatt több lehetőséget tartogat (zenéjében, szövegében, humorában), ezeket a lehetőségeket pedig az alkotók maximálisan ki is használták. A Here Comes Science dalai kedvesek, aranyosak, fülbemászóak, de mégis "trendi", rockos hangzásúak, nem gügyögnek és nem giccsesek, még a tinédzserek sem érezhetik cikinek. A dalok a sejtek működésétől a periódusos rendszer elemein át a csillagászatig szinte minden, az iskolás korosztály számára fontos biológiai, fizikai és kémiai témát feldolgoznak. A szövegek vidámak, egyszerűek, könnyen érthetőek, és valószínűleg tényleg sokat segítenek a tanulásban, hiszen a sokszor utált fizikát vagy kémiát is közel hozzák a gyerekekhez, akik a dalszövegekkel együtt tudományos ismereteket jegyezhetnek így meg, bármiféle erőfeszítés nélkül.

A lemez végén mégis szomorúságot fogunk érezni, és fel fogjuk tenni magunknak a kérdést: mikor lesz ilyen végre magyarul is, magyar gyerekeknek?

A Youtube-on a They Might Be Giants csatornáján a lemez összes dala fent van, a következő válogatás a személyes kedvenceket tartalmazza.

A netről ingyen nyomtatható naptárak igazából a lakás bármelyik részét feldobhatják: kerülhetnek falra vagy asztali tartót is készíthetünk hozzájuk. A sablonok pdf-ként letölthetőek, a kalendáriumokat érdemes fotópapírra nyomtatni.

A hajtogatható állatokhoz hasonlóan kell elkészíteni ezt a jetit is. A Curiosity oldalán egyébként sok hajtogatható sablont találunk (például ezt a krokodilos dobozt.) Ha pedig minden igaz, havonta új vicces naptárat tölthetünk majd le.

A következő kalendáriumokhoz már csak ollóra és jó minőségű papírra van szükség. A pasztellárnyalatok kedvelőinek készült a Creature Comforts naptárja:

A bagolykedvelők pedig a My Owl Barn honlapon állíthatják össze harminc baglyos illusztrációból saját kalendáriumukat: a kiválasztott képekhez rendelhetjük hozzá a hónapokat. Ha valakinek nincs türelme ehhez, egy készet is letölthet.

Az MP For A Week a brit Parlament szerepjátéka, melyben egy alsóházi képviselő öt munkanapját követhetjük végig, miközben ízelítőt kapunk abból, hogyan működik a brit politika, és mennyire fontos egy képviselőnek a szavazók, a párt és a média támogatása. A játék mottója ("Egy hét hosszú idő a politikában") Harold Wilson munkáspárti miniszterelnöktől származik, és aki végigviszi karakterével ezt az egy hetet, valószínűleg igazat fog adni Wilsonnak.

A játékban három nehézségi szint választható, de a legkönnyebb szinten is találkozni nehezebben vehető akadályokkal. (A bizonytalanok nyugodtan válasszák az egyszerűsített játékot, ugyanis ha jól teljesítenek, az alkalmazás egy idő után magától felkínálja a szintlépést.)

Ezután építhetjük fel karakterünket: eldönthetjük a nemét, hogy kormánypárti vagy ellenzéki politikus legyen, kiválaszthatjuk a választókerületét, és hogy milyen fontos ügyet képviseljen. A játékban később a kiválasztott jellemzők szerint is kapjuk a feladatokat. A végtelenségig persze nem árnyalható a karakter: politikusunk helyi, globális vagy pénzügyi érdekeket képviselhet Nagy-Britanniában.

Amennyire szűkek a lehetőségek a karakterépítésnél, annyira változatosak a játék többi részében. Politikusunk, hogy népszerűségét növelje (és szinten tartsa), hétfőtől péntekig számos e-mailt ír, beszédet tart, találkozókon, rendezvényeken vesz részt. Hogy éppen mi következzen a napirendben, a jobb alsó sarokban található mobiltelefonra kattintva választhatjuk ki. Néha azonban felborulnak a terveink: a sajtómegkeresések és a parlamenti szavazás előtti egyeztetések váratlanul bukkannak fel a hét során.

A feladatok mindegyikében több panelből válogathatjuk ki, képviselőnk mit lépjen vagy mit mondjon az aktuális kérdésben. Például a 14 éves érdeklődőnek, aki tudni szeretné, milyen egy nap a parlamentben, válaszolhatjuk, hogy A) hülye kérdésekkel nem foglalkozunk, B) irányíthatjuk a titkárságunkra, ahol rendelkezésére állnak, C) ajánlhatjuk neki tájékozódásra az internetet. Nem meglepő módon, ha a goromba A-megoldást választjuk, a szavazóink körében mélyre zuhan a népszerűségünk...

A játékban az e-mailek küldésénél és a találkozók lebonyolításánál kreatívabb és összetettebb feladatok is akadnak: van, hogy szakértőkből, aktivistákból állíthatunk össze egy bizottságot, és van, hogy meggyőző beszédet kell összeraknunk a rendelkezésre álló panelekből, majd az előadás alatt a közönségre is figyelnünk kell. A sajtótájékoztatókon pedig gyors és kimerítő válaszokat várnak politikusunktól, ellenkező esetben ugyanis a média szemében jelentősen csorbul a megítélése.

Bizonyos döntések csak az egyik népszerűségi rátát befolyásolják, de vannak, melyek egyszerre többet is, akár ellentétesen: például növelhetjük a média és a szavazóbázisunk szimpátiáját, miközben a pártunkat magunkra haragítjuk (például azzal, hogy átveszünk egy civil petíciót); vagy akár ugyanazzal a döntéssel egyszerre befolyásolhatjuk pozitívan a szavazók és a párt szimpátiáját (mondjuk azzal, hogy fogadtuk a választóinkat).

Az MP For A Week egy politikai stratégiai minijáték, ahol egyszerűsítve láthatjuk, hogy egy jól előadott beszéd vagy egy okosan összeválogatott bizottság mennyit számít a népszerűségi ráta alakulásában. Az absztrakt fogalmakat (pl. ellenzék, választókerület) pedig valódi brit képviselők magyarázzák el az oktató videókban – természetesen a brit viszonyokra vonatkoztatva. A játék összetettsége, elvont fogalmai és céljai miatt 13 éves kortól ajánlott – viszont a felnőtteknek is érdekes lehet. Megismerhető belőle a brit választási és parlamenti rendszer egy szelete, a nyelvtanulók pedig könnyen és gyorsan fejleszthetik naprakész politikai szókincsüket. Bár az alkalmazás nyelvezete nem különösebben cizellált, a szövegközpontú játékmenet miatt haladó angolosoknak ajánljuk.

Valószínűleg már sokan értesültek róla, hogy az m2-ből gyerekcsatorna, a 3-17 évesek csatornája lesz, mely reggeltől estig gyerek- és ifjúsági műsorokat fog sugározni. A csatorna intendánsa a köztévé egyik legismertebb arca, Süveges Gergő lett, így az ő feladata átszervezni a közszolgálati csatornát.

A tervek szerint ősztől már gyerekcsatornaként működő m2 célja az lenne, hogy felélessze a hazai gyermek- és ifjúsági műsorgyártást, nem mellékesen pedig "minőségi riválisként" felvenni a versenyt a többi, már futó tematikus csatornával.

A kezdeményezés alapvetően rokonszenves, és kíváncsian várjuk, milyen is lesz a "minőségi rivális" kínálata - nyilván a sok klasszikus magyar rajzfilmen, filmen, sorozaton túl. A legizgalmasabb kérdés mégis az, hogy egy közszolgálati csatorna vajon tényleg fel tudja-e venni a versenyt a tematikus kereskedelmi adókkal, hogy mennyiben marad minőségi, és mennyire akar valóban nézett, tehát veszélyes rivális lenni. A feladat ugyanis nem könnyű, és sok múlik azon is, hogyan és mit tud kezdeni az m2 a rendelkezésre álló hatalmas archívummal, és milyen egyéb tartalommal egészíti ki azt.

A kérdések egy részére talán még ősz előtt is választ kaphatunk, Süveges Gergő ugyanis egy blogban is beszámol az m2 átalakításáról: http://m2intendans.blog.hu/

Írjátok meg kommentben, ti milyen műsorokat látnátok szívesen az m2 gyerekcsatornán!

Kép: Béres Attila, Heti Válasz

Megújult a Csodaceruza: az eddig felnőtteknek szóló, szakmai gyerekirodalmi folyóirat az idén minden második számát a 3-8 éves gyerekeknek ajánlja.

Ez pedig örvendetes hír, ugyanis ha sikerül megvalósítaniuk a terveket, akkor a Csodaceruza gyerekeknek olyan rendszeresen megjelenő kortárs magyar gyerekfolyóirat lehet, melyet elsődlegesen szépirodalmi, nem pedig pedagógiai szempontok alapján állítanak össze.

A Csodaceruza első gyerekszáma most jelent meg. A gazdagon és változatosan (pl. Rofusz Kinga, Balogh Andrea, Kőszeghy Csilla, Holló Anna munkáival) illusztrált lapban a főleg kortárs mesék mellett böngészőket, kivágható ujjbábokat, színezőt kínálnak.

Ízelítő a mesékből:

Hans Christian Andersen: A Hókirálynő (részlet)
Rényi Krisztina: A visszatérő ajándék
Menyhért Anna: A főzés
Menyért Anna: A hóba író grafitceruza
Scheer Katalin: A láthatatlan lények festője

Az első után most a második félév animációs filmjeinek szedtük össze az előzeteseit. A kínálat alapján úgy tűnik, mintha a stúdiók kifogytak volna az eredeti ötletekből: folytatásokból és újragondolt klasszikusokból fog állni a választék.

Június

2011-ben a Kung Fu Panda mellett egy másik népszerű animációs filmet is folytatnak: nyáron érkezik a Cars 2. Villám McQueenék a 66-os út és az amerikai versenypálya helyett most nemzetközi versenyen indulnak. Ráadásul a történet egy James Bond-os szállal is gazdagodik.

Július

A sok számítógépes animáció között a régi időket idézi az új, kézzel rajzolt Micimackó. A Micimackó-feldolgozás egyáltalán nem szokatlan a Disney-től. Kérdés, vajon még hány "vadiúj" változatot bír el Milne története?

Augusztus

A nyár utolsó hónapja az előzetes alapján egy kínosnak ígérkező filmet tartogat: a számítógéppel animált hupikék törpikéket, a The Smurfs-öt. Peyo képregényét Magyarországon elsősorban az 1981-ben indult Hanna-Barbera rajzfilmsorozat-feldolgozásból ismerhetjük. A most mozikba kerülő újragondolt sztori szerint Hókuszpók elüldözte falujukból a törpöket, akik így varázslatos világukból a mai Central Park közepébe csöppennek. (Már az furcsa, hogy az eredetileg középkori európai erdőből 2011-ben "varázslatos" párhuzamos világ lesz.)

November

A karácsonyt megelőző időszak új mesefilmekben gazdag lesz. A Puss in Boots újabb bőrt húz le a Shrekről: a filmben Kandúr (hangja: Antonio Banderas) korai éveit követhetik nyomon a nézők, amikor még a nagyon eredeti nevű Kitty-vel (hangja: Salma Hayek) bandázott. A filmben állítólag látványos kardcsatákból és összetört szívekből sem lesz hiány.

(Hivatalos előzetes még nincs, csak egy honlapkezdemény.)

George Miller Oscar-díjas Táncoló talpak című animációjának is jön a második része. A Happy Feet 2-ben a táncos Topinak és az aranytorkú Gloriának kisfia születik, aki szintén tehetséges lesz valamiben. És természesen, a pingvinvilágot is újra meg kell menteni.

(Hivatalos előzetese ennek sincs még, de a Topi eredeti hangját adó Elijah Wood pár szóban beszél a készülő filmről.)

A sok ez-is-volt-már után adventkor debütál a félév legeredetibbnek látszó animációja: az Arthur Christmas. A probléma azért nem ismeretlen: a Mikulás egy ajándékot nem tudott célba juttatni. A megoldáson azonban nem az egyik manója, hanem furcsa fia, Arthur dolgozik.