gyerekszemle

A fiatalok internet-, média- és kultúrahasználati szokásait mutatták be a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közös, Balatonalmádiban rendezett konferenciájának előadói szeptember 26. és 28. között.

A konferencián Ságvári Bence, az MTA Szociológiai Intézetének kutatója ismertette az EU Kids Online felmérésének eredményeit:

• Uniós átlagban a gyerekek 36%-a véli úgy, hogy jobban ért a világhálóhoz, mint a szülei. Magyarországon ez az arány 46%.
• A magyar gyerekek 5, míg az európaiak 10%-a blogol.
• Pornográf tartalmakkal a hazai fiatalok 12%-a találkozott már a neten, az európai átlag 14%.
• Európában a 11-16 éves korosztály 87%-a csak személyes ismerőseivel tart fenn online kapcsolatot, és csak 9%-uk ismerkedik idegenekkel.
• A magyar gyerekek jobban követik a szülői utasításokat az uniós átlagnál: mindössze 20%-uk hagyja figyelmen kívül, amit mondanak nekik, míg uniós szinten ez az arány 28%.

A magyar közoktatás nagyon fájó hiánya, hogy az átlagon felüli képességű gyerekek oktatása csak akciószerűen kerül szóba, és nem igazán vannak kidolgozott, iskolaszintű programok. Tény, hogy vannak elitiskolák, ahová a legjobbakat veszik fel, de most úgy látszik, szigorú központi elvárásoknak is meg kell felelnie ezeknek az intézményeknek, ha meg akarják tartani a presztízst jelentő hat- vagy nyolcosztályos képzési formát.

A hat- és nyolcosztályos gimnázium tanulóinak a jövőben biztosan több időt kell az iskolában tölteniük, mint az alsó tagozatba vagy négyosztályos gimnáziumba járó diákoknak. A köznevelési törvény kormány által elfogadott, egyelőre nem nyilvános, de az [origo] birtokába került tervezete szerint ugyanis ezek az iskolák lesznek "a tehetséggondozás nevesített intézményei". A koncepció azt írja, hogy itt a heti "kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan két órával magasabb, mint más iskolák azonos évfolyamán".

A nyáron már olvashattunk arról, hogy mennyire bizonytalan a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekekkel foglalkozó intézmények helyzete Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés június végén hagyta jóvá az SNI-gyerekek támogatásának megfelezését.

Ez azt jelenti, hogy a budapesti intézmények, amelyek többek között autista, magatartási zavaros, hiperaktív, vagy testi, érzékszervi fogyatékos gyerekek felzárkóztatásával, integrálásával foglalkoznak, innentől jelentősen kevesebb anyagi segítségre számíthatnak. A főváros eddig fejenként havi 40 ezer forinttal járult hozzá a gyerekek taníttatásához, a jóváhagyott intézkedés viszont átlagban mindössze 25 ezer forinttal támogatja őket. (A támogatás és a módosítás részletei itt érhetőek el.)

Talán emlékszünk még arra, hogy tavaly ősszel Süveges Gergőt nevezték ki az m2 intendánsává, és az akkori tervek szerint az m2 közszolgálati adó gyerekcsatornává alakult volna át. Süveges azonban februárban lemondott, és minden abbamaradt. Értesülések szerint azonban szeptember 24-én egy napra tényleg a gyerekeké lesz az m2. Az első bemutatónap a Csudaszombat nevet kapta, és ezt követően minden hónap utolsó szombatján gyerekcsatornaként sugároz az adó. Az első Csudaszombaton a magyar dráma napja alkalmából a színházé lesz a főszerep. A reggel 8-tól induló, 14 órás műsorfolyamban új magyar meséket, gyerekverseket, báb- és gyermekszínházi előadásokat, riportfilmeket és kézműves foglalkozásokat adnak majd.

Csökkent az iskolakerülések száma az iskoláztatási támogatás megvonásának köszönhetően. Tavaly augusztusban alakították át a családi pótlék rendszerét: nevelési és iskoláztatási támogatásra bontották a pótlékot, ezzel lehetővé téve, hogy az iskoláztatásit felfüggeszthessék abban az esetben, ha az iskolás gyerek ötven tanóránál többet hiányzik igazolatlanul.

A változás pozitív hatása már a módosítást követő néhány hónapon belül érezhető volt. Az első lezárt tanév tapasztalatait összegezve azonban hivatalosan is megerősítették, hogy a hiányzások valóban csökkentek. A statisztikák szerint az iskolai hiányzás a szociálisan rászoruló családokban a legmagasabb, életkor alapján pedig a felnőttkor küszöbén állók között a legkirívóbb. Az oktatási államtitkárság szerint a megelőzés és a figyelemfelhívás (és persze a szankcionálás) sikerét mutatja, hogy a tanulók csaknem felét sikeresen vissza tudták terelni az iskolákba, miután a tizedik igazolatlan órát követően figyelmeztetésben részesültek.

A 2010/2011-es tanévben összesen 7427 diák iskoláztatási támogatásának megvonását rendelték el a helyi gyámhivatalok. A hiányzások számát tekintve kiemelkedik Borsod (itt az összes kiskorú 0,9%-a - 1325 tanuló esetében került sor jogerős felfüggesztésre), Nógrád (0,7%, 249 tanuló), Heves (0,7%, 380 tanuló) és Jász-Nagykun-Szolnok megye (0,7%, 515 tanuló).

A hét legfontosabb, legérdekesebb hírei a Gyerekszemlén:

Már egy ideje egy helyben toporognak a tankönyvkiadóknak tartozó önkormányzatok: a kiadók bojkottot hirdettek meg, így veszélybe került több ezer rászoruló gyerek ingyenes tankönyvcsomagja. Hoffmann Rózsa korábban a Kossuth Rádióban azt mondta, meg fogják kapni a gyerekek a tankönyveket. Egy keddi konferencián az államtitkár viszont már arról beszélt, a kormány nem fogja még egyszer kifizetni a könyvek árát azok helyett az önkormányzatok helyett, amelyek tartoznak a tankönyvkiadóknak. A kormány pedig jövőre kötelezi az önkormányzatokat, hogy a tankönyvre szánt pénzt valóban a tankönyvekre fordítsák.

(Kép: redics.hu)

Hogy így hogyan lesz minden gyereknek tankönyve, jó kérdés néhány nappal a tanévkezdés előtt. Ugyanis például a legnagyobb tartozást felhalmozó Pest megyei önkormányzat nem fog tudni fizetni a tankönyvterjesztőknek, ezért ha nem kap tőlük fizetési haladékot, akkor az iskolás gyerekek egy részének a tavaly használt tankönyvekből kell tanulnia. Sok önkormányzat tavaly óta nem fizetett, van, amelyik azóta csődbe is ment. Miközben az [origo] által megkérdezett terjesztők tisztában vannak vele, hogy az önkormányzatoknak üres a zsebük, egyikük azt mondta, tarthatatlan, hogy a kisebb-nagyobb tankönyvterjesztő cégek az állam közvetlen hitelezői lettek.

A Gyerekszemle válogatása a hét híreiből.

Bár még mindig izgatottan várjuk a közoktatatási és a felsőoktatási törvénytervezet, az iskolareformokról így is hallani néhány dolgot.

A hét legfontosabb és legérdekesebb hírei a Gyerekszemlén.

Kevesebb gimnazista

A Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzési koncepciója alapján megszűnnének az önálló szakiskolák, az intézményeket központi intézményekbe olvasztanák be. A nyolcadikosokat pedig egy kompetenciamérésén elért eredményük alapján szintekbe sorolnák és meghatároznák, hogy melyik szinthez milyen iskolatípus tartozzon. Vagyis a középiskolai felvételt is ehhez a vizsgaeredményhez kötnék. Ezzel akár 40%-kal csökkenthető volna a gimnazisták száma 2016-ra.

A NASA egy Atlas V rakétát indított útjára a Juno nevű űrszondával, a cél a Jupiter, a naptól számított ötödik bolygó. Az NASA és a LEGO együttműködésének eredményeként három alumínium LEGO-figura is részt vesz az expedícióban.

Az Atlas V-n felküldött LEGO-figurák: Jupiter isten, felesége Juno, és Galilei.

Taroltak a magyarok a moszkvai Győztesek Versenyén, ahol kilenc országból mérettették meg magukat a daganatos betegségekből felépült gyerekek. Minden versenyszámban született magyar érem.

Döcögős iskolakezdés: lehet, nem lesz ingyentankönyv a kiadóknak tartozó önkormányzatoknál; a tavalyihoz képest 24 ezerrel kevesebb gyerek kezdi meg az iskolát.

A hét hírei a Gyerekszemlén.

A héten lezárult a Delego-hadművelet, melynek során elképesztő mennyiségű gyerekpornográfiát találtak és több, mint félszáz embert őrizetbe vettek. Az ORFK egyelőre nem erősítette meg azt a CNN-információt, hogy magyarok is lehetnek a gyanúsítottak között, de nem is cáfolta a hírt. Máltán pedig katolikus papokat ítéltek el kiskorúak molesztálása miatt.

Eric Holder amerikai igazságügy-miniszter és Janet Napolitano belbiztonsági miniszter ismeretik a Delego-akció eredményeit (Kép: huffingtonpost.com)

Ha ez nem volna elég, nőtt az öngyilkosságot megkísérelt és elkövetett magyar gyerekek száma. Vidámabb hír, hogy Schmitt Pál japán diákokat szórakoztatott.

A hét hírei a Gyerekszemlén.

95 éves korában szívroham következtében elhunyt Elliot Handler, a Mattel egyik alapítója, a népszerű Hot Wheels tervezője. Halálát a család egyetlen élő ragja, Handler lánya, Barbara Segal jelentette be, akiről a Barbie baba kapta a nevét. A Mattel történetéről itt lehet olvasni.

Elliot Handler és felesége, Ruth (Kép: EDDIE SANDERSON/SCOPEFEATURES.COM)

Ismét összegyűjtöttük a gyerekekkel kapcsolatos fontos híreket a héten. A tervek szerint a jövőben kizárólag nyelvvizsgával lehet majd felvételizni főiskolára, egyetemre. A középiskolai nyelvoktatást éppen ezért megizmosítanák.