gyerekszemle

Megszavazta az Európai Parlament csütörtökön a gyerekek szexuális zaklatása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló európai uniós irányelvtervezetet. Az új jogszabály értelmében - amelyet formálisan még az EU-tagországok kormányait képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia - egyszerűbb lesz büntetni és megakadályozni a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket, és a sértettek is nagyobb védelemben részesülnek majd.

Mint Cecilia Malmström, a belügyekért felelős európai bizottsági tag a strasbourgi plenáris szavazást üdvözölve hangoztatta, a jogszabály egyértelművé teszi: "az EU nem fogja eltűrni, hogy szexuális vágyaik kielégítéséhez a bűnözők tárgyként használják fel a gyermekeket, illetve azt, hogy áruként kereskedjenek velük".

A kaliforniai Riverside megye önkormányzata egyhangú döntéssel szavazta meg, hogy a szexuális bűncselekmény miatt elítélt emberek nem fogadhatnak gyerekeket halloweenkor - közölte a Riverside Press Enterprise. A rendelettel megtiltották a regisztrált szexuális bűnözőknek azt is, hogy halloweenkor ünnepi díszekkel dekorálják a házukat, illetve délután öt óra és éjfél között le kell kapcsolniuk minden külső világítást.

A hét másik bizarr témájú híre a legújabb Barbie-val kapcsolatos. Nincs sikere ugyanis a Mattel gyártó legújabb babájának a szülők körében: a tetkós, rózsaszín hajú baba pólóján lábszárcsontok keresztezik egymást. Koponya helyett viszont egy szív látható a csontok felett. A Barbie kiegészítője pedig egy Bastardino ("Korcska") nevű kutya. Az új Barbie-kat piacra kerülésük óta számos kritika éri amiatt, hogy valószerűtlen alakjával rossz példát mutat a gyerekeknek, de a mostani baba rekordmérgelődést váltott ki szülőknél - adta hírül a The Daily Telegraph. A felháborodás azonban nem teljesen jogos: a tetovált Barbie-t ugyanis elsősorban felnőtt gyűjtőknek szánja a Mattel. Mindössze 7400 darab készült belőle, és 50 dollárért (kb. 10 500 forintért) lehet hozzájutni kizárólag a neten.

A köznevelési törvény a héten nyilvánosságra hozott változata szerint a tanulmányi követelmények sikeres teljesítése esetén is megismételtethető a gyerekkel a tanév, ha a szülő ezt külön kéri. A javaslat szerint továbbá a nem tanköteles tanuló jogviszonya megszűnik, ha másodszor is megbukik ugyanazon az évfolyamon.

A törvénytervezet szerint a jelenlegi gyakorlattal ellentétben minden olyan gyereket be kell iskolázni, aki az adott év augusztus 31-éig betölti a 7. életévét, még akkor is, ha a gyerek nem iskolaérett. Az ilyen gyerek kis létszámú, átlagosan hét fős fejlesztő pedagógiai osztályba kerül, az évfolyam végén pedig szakértői bizottság dönt a tanuló továbbhaladásáról. A tervezet szerint az osztálylétszámok is változnak: óvodában minimum 13, maximum 25, általános iskolában 14 és 27, gimnáziumban és szakközépiskolában 26 és 34, szakiskolában 6 és 12 lehetne.

A javaslat pontosítja a pedagógusok munkaidejére vonatkozó rendelkezéseket is. A kötött munkaidő heti 32 óra, a fennmaradó részében pedig a pedagógus egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, illetve eseti helyettesítést lát el. A 32 órás heti kötelező iskolai munkaidő azt jelenti, hogy nem minősül majd túlórának a helyettesítés és a szakkörök tartása, így nem jár többletpénz érte. A teljes munkaidő 55-65%-ában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, ez azt jelenti, hogy a tanárok a jövőben akár 26 óra megtartására is kötelezhetők, miközben jelenleg heti 22 óra a kötelező óraszám.

A törvénytervezet teljes szövege innen tölthető le.

A hét gyerekekkel kapcsolatos híreiből válogattunk:

Szexuális felvilágosító órákat rendszeresítettek idén szeptembertől az ukrajnai iskolák második osztályában. A téma többek között az AIDS/HIV-fertőzés elleni védekezés. Az ukrán iskolákban az elsőtől a kilencedik osztályig oktatják az egészségtan tantárgyat, amelyen belül a gyerekeket péládul az alapvető higiéniai szabályok betartására, az egészséges életmódra és táplálkozásra, a biztonságos közlekedésre, a katasztrófahelyzetek megfelelő kezelésére tanítják.

Az ukrán oktatási minisztérium szakemberei úgy gondolták, hogy már a második osztályban el kell kezdeni a hétéves gyerekek nevelését az AIDS és a HIV-fertőzés elleni védekezésre, s ennek jegyében három szexuális felvilágosító órát iktattak a tanmenetbe. Az Ekszpressz című ukrán lap szerint a szülőket meglepetésként érheti, ha második osztályos gyerekük otthon a nemi érintkezés mibenlétéről kezdi faggatni őket, ugyanis a forgalomban lévő egészségtan tankönyv nem foglalkozik a témával, és az csak a tanítók számára kiadott módszertani útmutatóban szerepel.

A hét fontos, érdekes hírei a Gyerekszemlén:

A fiatalok internet-, média- és kultúrahasználati szokásait mutatták be a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közös, Balatonalmádiban rendezett konferenciájának előadói szeptember 26. és 28. között.

A konferencián Ságvári Bence, az MTA Szociológiai Intézetének kutatója ismertette az EU Kids Online felmérésének eredményeit:

• Uniós átlagban a gyerekek 36%-a véli úgy, hogy jobban ért a világhálóhoz, mint a szülei. Magyarországon ez az arány 46%.
• A magyar gyerekek 5, míg az európaiak 10%-a blogol.
• Pornográf tartalmakkal a hazai fiatalok 12%-a találkozott már a neten, az európai átlag 14%.
• Európában a 11-16 éves korosztály 87%-a csak személyes ismerőseivel tart fenn online kapcsolatot, és csak 9%-uk ismerkedik idegenekkel.
• A magyar gyerekek jobban követik a szülői utasításokat az uniós átlagnál: mindössze 20%-uk hagyja figyelmen kívül, amit mondanak nekik, míg uniós szinten ez az arány 28%.

A magyar közoktatás nagyon fájó hiánya, hogy az átlagon felüli képességű gyerekek oktatása csak akciószerűen kerül szóba, és nem igazán vannak kidolgozott, iskolaszintű programok. Tény, hogy vannak elitiskolák, ahová a legjobbakat veszik fel, de most úgy látszik, szigorú központi elvárásoknak is meg kell felelnie ezeknek az intézményeknek, ha meg akarják tartani a presztízst jelentő hat- vagy nyolcosztályos képzési formát.

A hat- és nyolcosztályos gimnázium tanulóinak a jövőben biztosan több időt kell az iskolában tölteniük, mint az alsó tagozatba vagy négyosztályos gimnáziumba járó diákoknak. A köznevelési törvény kormány által elfogadott, egyelőre nem nyilvános, de az [origo] birtokába került tervezete szerint ugyanis ezek az iskolák lesznek "a tehetséggondozás nevesített intézményei". A koncepció azt írja, hogy itt a heti "kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan két órával magasabb, mint más iskolák azonos évfolyamán".

A nyáron már olvashattunk arról, hogy mennyire bizonytalan a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekekkel foglalkozó intézmények helyzete Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés június végén hagyta jóvá az SNI-gyerekek támogatásának megfelezését.

Ez azt jelenti, hogy a budapesti intézmények, amelyek többek között autista, magatartási zavaros, hiperaktív, vagy testi, érzékszervi fogyatékos gyerekek felzárkóztatásával, integrálásával foglalkoznak, innentől jelentősen kevesebb anyagi segítségre számíthatnak. A főváros eddig fejenként havi 40 ezer forinttal járult hozzá a gyerekek taníttatásához, a jóváhagyott intézkedés viszont átlagban mindössze 25 ezer forinttal támogatja őket. (A támogatás és a módosítás részletei itt érhetőek el.)

Talán emlékszünk még arra, hogy tavaly ősszel Süveges Gergőt nevezték ki az m2 intendánsává, és az akkori tervek szerint az m2 közszolgálati adó gyerekcsatornává alakult volna át. Süveges azonban februárban lemondott, és minden abbamaradt. Értesülések szerint azonban szeptember 24-én egy napra tényleg a gyerekeké lesz az m2. Az első bemutatónap a Csudaszombat nevet kapta, és ezt követően minden hónap utolsó szombatján gyerekcsatornaként sugároz az adó. Az első Csudaszombaton a magyar dráma napja alkalmából a színházé lesz a főszerep. A reggel 8-tól induló, 14 órás műsorfolyamban új magyar meséket, gyerekverseket, báb- és gyermekszínházi előadásokat, riportfilmeket és kézműves foglalkozásokat adnak majd.

Csökkent az iskolakerülések száma az iskoláztatási támogatás megvonásának köszönhetően. Tavaly augusztusban alakították át a családi pótlék rendszerét: nevelési és iskoláztatási támogatásra bontották a pótlékot, ezzel lehetővé téve, hogy az iskoláztatásit felfüggeszthessék abban az esetben, ha az iskolás gyerek ötven tanóránál többet hiányzik igazolatlanul.

A változás pozitív hatása már a módosítást követő néhány hónapon belül érezhető volt. Az első lezárt tanév tapasztalatait összegezve azonban hivatalosan is megerősítették, hogy a hiányzások valóban csökkentek. A statisztikák szerint az iskolai hiányzás a szociálisan rászoruló családokban a legmagasabb, életkor alapján pedig a felnőttkor küszöbén állók között a legkirívóbb. Az oktatási államtitkárság szerint a megelőzés és a figyelemfelhívás (és persze a szankcionálás) sikerét mutatja, hogy a tanulók csaknem felét sikeresen vissza tudták terelni az iskolákba, miután a tizedik igazolatlan órát követően figyelmeztetésben részesültek.

A 2010/2011-es tanévben összesen 7427 diák iskoláztatási támogatásának megvonását rendelték el a helyi gyámhivatalok. A hiányzások számát tekintve kiemelkedik Borsod (itt az összes kiskorú 0,9%-a - 1325 tanuló esetében került sor jogerős felfüggesztésre), Nógrád (0,7%, 249 tanuló), Heves (0,7%, 380 tanuló) és Jász-Nagykun-Szolnok megye (0,7%, 515 tanuló).

A hét legfontosabb, legérdekesebb hírei a Gyerekszemlén:

Az LMP szeptember 3-i közleményében felszólítja a kormányt, hogy tegyen hatékony intézkedéseket a gyermekprostitúció felszámolására.

Korábban írtunk arról, hogy a magyarországi gyerekprostitúció mint ügy nem létezik. Július elején Szabó Tímea (LMP) és Ékes Ilona (Fidesz) országgyűlési képviselők futottak egy sokadik eredménytelen kört, hogy felhívják Pintér Sándor belügyminiszter figyelmét arra, hogy ideje volna foglalkozni a kérdéssel. Július 30-án az LMP nyílt levélben fordult Pintér Sándorhoz, és a most kiküldött sajtóközlemény szerint a belügyminiszter azóta sem válaszolt a megfogalmazott kérdésekre.